MAZ 537G
1:35, Trumpeter
Pintér György - Múzeumi krimik
A MAZ 537G harckocsiszállító kései változatát a Magyar Hadseregnél is használták. Mindig lenyűgözött ennek a járműnek a mérete és az egyszerűen brutális kinézete. Sajnos sokáig csak műgyanta makett formájában lehetett megvenni horrorisztikus áron. Aztán a Makettezők Istenei meghallgatták fohászomat és a Trumpeter elkészítette fröccsöntött formában.
A maketthez Óváron jutottam hozzá, bár megfogadtam, hogy a börzén nem veszem meg. Ez a fogadalom addig tartott,amíg nem jött szembe valaki a hóna alatt eggyel. Azonnal beindult a vezérhangya,amit fokozott az árus kijelentése,miszerint már csak egy darab van,amit akciósan ad. Ránéztem a dobozra, ami a kései tipust ábrázolta, így azonnal megvettem.
A dobozt kibontva kiderült, hogy a korai változat van benne. Kicsit letörtem, hogy orosz MAZ-om lesz, aztán vettem egy nagy levegőt, leltároztam az elfekvő anyagok között és elkezdtem a házilagos típusátalakítást. Szerencsére Zamárdiban volt alkalmam körbefényképezni egy jó állapotban lévőt.
Az építést a legnehezebb résszel, a kocsiszekrénnyel kezdtem. Levágtam a tető elülső szellőző kopoltyúit,és elkészítettem a nyitható szellőzőfedeleket vajasdobozból, a merevítést üvegszálból, zsanérokat rézből. Az oldalán lévő hűtőrács volt a legnehezebb, fénykép alapján előrajzoltam alkoholos filccel, majd fúró és különböző maró segítségével kivagdostam. Leírni egyszerű, elkészíteni többnapos őrület volt. Soha többet! Ezután nekiálltam a oldalsó nagy kopoltyúnak. Először sablont készítettem papírból és az alapján formáztam vajasdobozból. Előrelátólan többet csináltam, így a nagy számok törvénye alapján sikerült is két majdnem tökéleteset készítenem.
Közben összeállítottam az alvázat, itt csak a hidraulika csöveit kellett pótolni. A vezetőtérbe a fröccsöntött műszerfalat használtam fel, megfestettem a műszerek mutatóit és skáláit,és elkészítettem a kilógó vezetékeket. Maradék alkatrészekből elkészítettem a fűtést, belsővilágítást és a tükröt.
A kaszni összeállítása után jöhetett a sárvédő, amit szintén fényképről építettem rézlemezből. A létrát és a kapaszkodókat rézdrotból hajlítgattam.
A festés roppant egyszerűen Humbroll 117-tel történt, utána szárazecseteltem Humbrol 159-cel. Ezután kifaragtam átlátszó keretből a tetőn lévő helyzetjelzőket és a sárga villogót.
A koszolást pasztellporral és Gunze smoke festékkel végeztem, a koptatást éppen hogy Testors gun metallal és Gunze metál feketével. Matricázáshoz HAD-ékeket, illetve maradékokat használtam. Végül felszereltem a visszapillantókat krómfoliával tuningolva.
Nehéz szülés volt, de a végeredmény kárpótolt a hónapokig tartó vajúdásért. Ha valaki kedvet kapott egy magyar MAZ építéséhez, inkább várjon egy kicsit és megveheti a Trumpeter kései változatát.
Mikor megkérdezik, hogy én miért nem ezt tettem, hanyag eleganciával közlöm: Szeretem a kihívásokat!
A maketthez Óváron jutottam hozzá, bár megfogadtam, hogy a börzén nem veszem meg. Ez a fogadalom addig tartott,amíg nem jött szembe valaki a hóna alatt eggyel. Azonnal beindult a vezérhangya,amit fokozott az árus kijelentése,miszerint már csak egy darab van,amit akciósan ad. Ránéztem a dobozra, ami a kései tipust ábrázolta, így azonnal megvettem.
A dobozt kibontva kiderült, hogy a korai változat van benne. Kicsit letörtem, hogy orosz MAZ-om lesz, aztán vettem egy nagy levegőt, leltároztam az elfekvő anyagok között és elkezdtem a házilagos típusátalakítást. Szerencsére Zamárdiban volt alkalmam körbefényképezni egy jó állapotban lévőt.
Az építést a legnehezebb résszel, a kocsiszekrénnyel kezdtem. Levágtam a tető elülső szellőző kopoltyúit,és elkészítettem a nyitható szellőzőfedeleket vajasdobozból, a merevítést üvegszálból, zsanérokat rézből. Az oldalán lévő hűtőrács volt a legnehezebb, fénykép alapján előrajzoltam alkoholos filccel, majd fúró és különböző maró segítségével kivagdostam. Leírni egyszerű, elkészíteni többnapos őrület volt. Soha többet! Ezután nekiálltam a oldalsó nagy kopoltyúnak. Először sablont készítettem papírból és az alapján formáztam vajasdobozból. Előrelátólan többet csináltam, így a nagy számok törvénye alapján sikerült is két majdnem tökéleteset készítenem.
Közben összeállítottam az alvázat, itt csak a hidraulika csöveit kellett pótolni. A vezetőtérbe a fröccsöntött műszerfalat használtam fel, megfestettem a műszerek mutatóit és skáláit,és elkészítettem a kilógó vezetékeket. Maradék alkatrészekből elkészítettem a fűtést, belsővilágítást és a tükröt.
A kaszni összeállítása után jöhetett a sárvédő, amit szintén fényképről építettem rézlemezből. A létrát és a kapaszkodókat rézdrotból hajlítgattam.
A festés roppant egyszerűen Humbroll 117-tel történt, utána szárazecseteltem Humbrol 159-cel. Ezután kifaragtam átlátszó keretből a tetőn lévő helyzetjelzőket és a sárga villogót.
A koszolást pasztellporral és Gunze smoke festékkel végeztem, a koptatást éppen hogy Testors gun metallal és Gunze metál feketével. Matricázáshoz HAD-ékeket, illetve maradékokat használtam. Végül felszereltem a visszapillantókat krómfoliával tuningolva.
Nehéz szülés volt, de a végeredmény kárpótolt a hónapokig tartó vajúdásért. Ha valaki kedvet kapott egy magyar MAZ építéséhez, inkább várjon egy kicsit és megveheti a Trumpeter kései változatát.
Mikor megkérdezik, hogy én miért nem ezt tettem, hanyag eleganciával közlöm: Szeretem a kihívásokat!
|
| DSCF4134 |
|
| DSCF4152 |
|
| DSCF4153 |
|
| DSCF4371 |
|
| DSCF4551 |
|
| DSCF4552 |
|
| DSCF4554 |
|
| DSCF4558 |
|
| DSCF4695 |
|
| DSCF4694 |
|
| DSCF4693 |
2009.09.29.