MG B a 66-os úton

MG B

1:24, Aoshima

Pintér György - Múzeumi krimik Egy kis történelem: Az MG B 1962 májusában váltotta fel az MGA-t, egy négyhengeres motorral és roadster karosszériával mutatták be. 1965-től kapható volt 2+2 üléses keménytetős változatban is. A 6 hengeres MGC 1967-ben debütált, a későbbiekbe nagyobb motorral is szerelték, ez egy Buick fejlesztésen alapuló Rover V8-as volt( csak 1967-73-ig gyártották). Az autót egyébként 1980-ig gyártották, majd 1989-ben a roadsterek iránti kereslet megnőtt, ezért tovább fejlesztették az autót, a modern elvárásoknak megfelelően, ezt 1993-95 gyártották.
Ezt a makettet még Karácsonyra kaptam 2009-ben rokonaimtól (Köszönet érte nekik). Remek kit volt már első ránézésre is, adtak hozzá maratott emblémákat, króm és műanyag lökhárítót is. Az alkatrészek öntése remek volt már 1. ránézésre is, de az nem tetszett, hogy a szélvédőt krómkerettel együtt öntötték. Az egyetlen alkatrész amit a kitthez hozzátettem az a kipufogóvég volt.

Na de inkább az építésről beszélnék, az eredeti autókkal hadilábon állok, mert mindig valami teljesen mást csinálok belőlük, de akkor elhatároztam egy eredeti építését. Az építést a karosszériával kezdtem, 2000-es papírral átcsiszoltam majd a Jaguar Xj 220-asomhoz használt színt kevertem ki újra. A festés egész jó lett, 6000-es csiszolópapírral finoman megcsiszoltam a beleragadt porszemek eltávolítása érdekében. A padlólemezt a kasztni színére fújtam. A beltér elemeit Revell félfényes feketével fújtam. A műszerfalon és az oldalpaneleken lévő gombokat stb. króm illetve más színekre festettem. A műszerfal matricákat felhelyeztem, majd Revell fényes lakkot cseppentettem rájuk. Ennek két szerepe is van: 1. a matrica semmiképpen sem sérülhet a továbbiakban 2. kicsit olyan mintha üveg lenne fölötte. A három féle tető közül a lenyitottat választottam, mert az mutatott a legjobban. Az ülések jól illeszkedtek, de egy pici tömítőre azért szükség volt. A belteret hamar összeraktam, helyére tettem a kilincseket, az ablaktekerőket és a pedálokat, a váltót, a kormányt és a kéziféket. A tető nem illeszkedett rendesen, ezért a húgomtól elcsent körömreszelővel 1-1 mm-et lecsiszoltam az oldalaiból.
A padlólemez következett soron, engedve a fantáziámnak a motor olajteknőjét félfényes pirosra festettem, a tankot és a kipufogót ezüstre, a váltót és a kardántengelyt szintén ezüstre festettem, a hátsó felfüggesztést fényes feketére, az elsőt félfényesre. Az első segédkeret fényes fekete lett.
A padlólemez elkészítése után következett a tanév végi vizsgázós-felmérős időszak, ami miatt az építés félbemaradt. A makettet a nyári szünet kezdetén vettem elő újra, azzal a szándékkal, hogy a Június 25-26-ai miskolci versenyre elkészüljön. Hátra volt még a lakozás és a végleges összerakás, és már csak másfél hét állt rendelkezésemre. Az MG-t a MR Hobby akril lakkjával fújtam (Báthori Gabi javaslatára), az első rétegben volt néhány olyan pici fedetlen lukacska, amik miatt némi csiszolás után fel kellett vinnem még egy kiadós réteg lakkot. A második réteg nagyon jó lett, 2000-es majd egy elkopott 2000-es végül pedig 8000 csiszolópapírral csiszoltam. A polírpaszta igazi autókhoz való volt, de a célra tökéletesen megfelelt. A pasztát fülpiszkálóval vittem fel a felületre és egy fekete mikroszálas kendővel dörzsöltem meg. A panelvonalakban maradt fehér pasztát egy gagyi nejlonszálas ecsettel tüntettem el. Következhetett az összerakás, amit a karosszéria-padlólemez-beltér hármas összerakásával kezdtem, passzentosan illeszkedett és ezért megszenvedtem vele (mivel fáradt voltam a többi munkát másnapra hagytam). Másnap felhelyeztem a tetőt, a lökhárítókat, az index és más lámpákat, az előzőleg krómfóliával burkolt szélvédőt, krómfóliáztam a kocsi oldalán lévő krómcsíkot is.
Végül felragasztottam a maratott jelvényeket és a tükröket, illetve az antennát, amiknek a megfelelő kötés érdekében lukat fúrtam a karosszériába (polírozott felületre nem ajánlatos ragasztani). Mivel már készen voltam nem volt más dolgom csak letörölgetni és előnevezni, igen ám viszont azt éreztem, hogy még nem az igazi ezért terveztem alá egy kis út részletet. Az út izomautó rajongó létemre nem is lehetett volna más mint a nevezetes Route 66, az útnak megfelelően az MG californiai rendszámot kapott. A diorámát az „aszfaltozással” kezdtem, amit a Mattontól vásárolt aszfalt granulátumból öntöttem, a talajt hőre keményedő gyurmából készítettem a szikladarabok közönséges mészkőből vannak, az egészet temperával és vízfestékkel festettem be, majd felragasztottam a bokrot. Az aszfaltot szürke festék árnyalataival festettem, hogy fakóbb legyen, majd felfestettem a sáv elválasztókat. A homokot lereszelt pasztellkréta különböző színeivel értem el, egy kicsit tettem az útra is, hogy életszerűbb legyen. A makett az alappal együtt Június 23-án éjfélkor készült el. A Versenyen Junior autó kategóriában 1. helyezést értem el, emellet megkaptam a Makettinfo Online Klub különdíját és még egy makettet is nyertem, köszönet a díjat felajánló cégnek.

Köszönet: rokonaimnak az ajándékért, Mészáros Zsoltnak a 8000-es csiszolópapírért és szüleimnek az anyagi háttér biztosításáért.