A HobbyBoss 2008-ban és 2009-ben két különböző 1:72 méretarányú MiG–15 készletet adott ki, amelyek valóban nagyon jó ár-érték arányúak.
Ez a készlet körülbelül 50 alkatrészből áll és gyorsan összeépíthető. (Megvásárolható előre összeszerelt változatban is.) A törzs vízszintesen kettéosztott, az egy darabból álló szárny közéjük kerül. Meglepően részletes, szép felülettel és futóműaknákkal, valamint beömlőcsatornával. A pilótafülke kádja jól néz ki, megfelelő üléssel. Az átlátszó kabintető egy darabból áll.
A matricák kissé egyszerűek, két fémszínű MiG–15-höz kapunk: egy szovjet VVS, illetve egy kínai PLA repülőgéphez a koreai háborúból. A festési útmutatóban van néhány hiba: a pilótafülke belsejének középszürkének kell lennie, fekete műszerekkel és kapcsolópanelekkel.
Néhány jótanács:
- A törzs hátsó részénél az illesztés tömítést és csiszolást igényel.
- Tegyünk sok orrsúlyt, hogy elkerüljük a seggreülést.
- Az A15 fúvócső túl sekély - érdemes kivágni és egy csövet behelyezni.
- A hátsó féklapok nem illeszkednek jól zárt állapotban - jobb tömítővel kitölteni és síkracsiszolni.
- Az A22 üzemanyagtartály merevítések szépek, de a hátsó merevítések hiányoznak; ezeket műanyag csíkból lehet elkészíteni.
- A géppuskacsövek kissé furcsák - érdemes szálból és műanyag csíkból készíteni őket.
- Az A25 antenna kissé túl hosszú (kb. 2 mm-rel).
- Érdemes drótantennát is feltenni vékony damilból a pilótafülke jobb oldala mögül a farokig.
- Tegyünk fel (valószínűleg magasságmérő) antennákat az alsó szárnyvégre és a futóműakna elé, valamint egy pengeantennát a törzs hátára.
- Ha a kabintetőt nyitva szeretnénk megjeleníteni, fűrésszel vágjuk ketté.
- A kabintető jól illeszkedik, de az apró rések fehér ragasztóval kitölthetők, majd száradás után festhetők.
- Az A23 orrfutó kissé vastag és a munkahenger is túl nagy. A kerék különválasztása és egy villa készítése javítja a megjelenést.
- A főfutószárak (A29 és A30) kissé hosszúak - kb. 2 mm műanyagot el kell távolítani az aljukból. Így már szépen fog ülni a makett.
A szárny belépőélének tövénél érdemes egy vékony műanyagréteget eltávolítani, hogy tökéletes legyen az illeszkedés. A többi összeszerelés egyszerű, ha a fenti javaslatokat figyelembe vesszük.
Az apró réseket – például az orrfutó aknájánál – egy kis fehér ragasztóval lehet kitölteni. A hátsó féklapokaz zárt állapotban építettem be. Az A12 és A13 alkatrészeket belülről vékonyra csiszoltam, majd tömítettem.
Fémszínű festés
Sok MiG–15 natúr fém festést viselt, ami valójában egyfajta lakk, ezért a fémfelület többféle árnyalatban jelenhet meg.
Az Alclad II rendszer nagyon jó eredményt ad fémfestékekkel, de festékszóró szükséges hozzá.
Miután a modellt nagyjából összeállítottuk, először fekete alapozóréteget kell felvinni, ennek fényesnek kell lennie. Ezt el lehet érni fényes lakkrétegekkel (például Johnson Future/Pledge) vagy fényes fekete festékkel.
Az Alclad II különböző lakkfestékeket kínál, például High Gloss Aluminium, Airframe Aluminium ALC-119 stb. A MiG–15-höz én ALC-119-et használtam.
A valós repülőgépeken a fémfelületek gyakran különböző fényességű panelekből álltak. Ugyanazon a gépen is eltérő árnyalatú lemezek jelenhettek meg.
Egyszerű módszer különböző fém árnyalatokhoz:
- Fújjuk fel a fényes fekete alapréteget.
- Maszkoljunk le néhány panelt még az első Alclad réteg előtt.
- Fújjuk fel a fém festékréteget.
- Ezután távolítsuk el a maszkolást.
- Fújjuk fel ugyanazt az Alclad réteget, de vékonyabban.
- Így a festék különböző vastagságban fed, ami eltérő fémes fényességet eredményez. Ez sokkal egyszerűbb, mint több különböző Alclad festékkel dolgozni.
A legtöbb MiG-15 pilótafülkéjének belseje középszürkére volt festve. Az ülés páncéllemeze fémszínű, a fejtámasz és a párnák bőrszínűek. A hevederek általában olívzöldek vagy középbarna színűek. A műszerfal többnyire fekete vagy nagyon sötétszürke, az oldalsó dobozok szintén feketék. A kabintető alatti részek is középszürkék, a szélvédő előtt pedig fekete tükröződésgátló panel található.
Matricázás előtt nem volt szükség teljes fényes lakkrétegre. Csak egy kis
Johnson Future/Pledge került ecsettel minden matrica alá, hogy elkerüljem az „ezüstösödést”.
A modernkori Magyarország határai az első világháború után, 1916-ban alakultak ki
(valójában 1918-tól kezdve - a szerk.) Előtte az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A légierőt 1918-ban hozták létre, de az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében ezt már nem engedélyezték tovább.
A második világháború után az ország a kommunista keleti blokk része lett, fegyveres erői pedig a Varsói Szerződés keretében működtek. 1956-ban szovjet beavatkozás történt a kommunista hatalom biztosítására, és ezt követően a légierő nagy számban használt szovjet repülőgépeket. Körülbelül 60 darab MiG–15, mintegy 100 MiG–15bisz, valamint több mint 60 kétüléses MiG–15UTI kiképzőgép érkezett. A magyar pilóták a MiG–15-öst néha „Jaguár” becenévvel illették. A MiG–15-ösök 1975-ig repültek Magyarországon.
Későbbi típusok voltak természetesen a MiG–17, MiG–19, MiG–21 vadászgépek, valamint az Il–28 bombázók. Kiképzőgépként olyan típusokat használtak, mint az L–29, később pedig az L–39.
Ezúttal is a HobbyBoss készletét építettem meg, a Microscale 72-426 matricalap felhasználásával. Megfigyelhető a speciális tükröződésgátló panel, valamint a járófelületek, amelyek szintén matricából készültek. (Valószínűleg fel kellett volna tennem a kis rádiós pengeantennát a törzs hátára, bár ebben nem vagyok teljesen biztos.)
MiG-15bisz
1:72 HobbyBoss
A makett korábban az
aircraftinplastic.com oldalon jelent meg.
Néhány jótanács:
Egyszerű módszer különböző fém árnyalatokhoz:
A legtöbb MiG-15 pilótafülkéjének belseje középszürkére volt festve. Az ülés páncéllemeze fémszínű, a fejtámasz és a párnák bőrszínűek. A hevederek általában olívzöldek vagy középbarna színűek. A műszerfal többnyire fekete vagy nagyon sötétszürke, az oldalsó dobozok szintén feketék. A kabintető alatti részek is középszürkék, a szélvédő előtt pedig fekete tükröződésgátló panel található.
Matricázás előtt nem volt szükség teljes fényes lakkrétegre. Csak egy kis Johnson Future/Pledge került ecsettel minden matrica alá, hogy elkerüljem az „ezüstösödést”.
A modernkori Magyarország határai az első világháború után, 1916-ban alakultak ki (valójában 1918-tól kezdve - a szerk.) Előtte az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A légierőt 1918-ban hozták létre, de az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében ezt már nem engedélyezték tovább.
A második világháború után az ország a kommunista keleti blokk része lett, fegyveres erői pedig a Varsói Szerződés keretében működtek. 1956-ban szovjet beavatkozás történt a kommunista hatalom biztosítására, és ezt követően a légierő nagy számban használt szovjet repülőgépeket. Körülbelül 60 darab MiG–15, mintegy 100 MiG–15bisz, valamint több mint 60 kétüléses MiG–15UTI kiképzőgép érkezett. A magyar pilóták a MiG–15-öst néha „Jaguár” becenévvel illették. A MiG–15-ösök 1975-ig repültek Magyarországon.
Későbbi típusok voltak természetesen a MiG–17, MiG–19, MiG–21 vadászgépek, valamint az Il–28 bombázók. Kiképzőgépként olyan típusokat használtak, mint az L–29, később pedig az L–39.
Ezúttal is a HobbyBoss készletét építettem meg, a Microscale 72-426 matricalap felhasználásával. Megfigyelhető a speciális tükröződésgátló panel, valamint a járófelületek, amelyek szintén matricából készültek. (Valószínűleg fel kellett volna tennem a kis rádiós pengeantennát a törzs hátára, bár ebben nem vagyok teljesen biztos.)
