Antonov An-14 Clod
1:72, Plasticart
Pintér György - Múzeumi krimik
Szokásomhoz híven most is tettem egy csavart a témaválasztásba. Na jó, nem csak egyet. Szóval ennek a cikknek a témája egyáltalán nem mondható közismertnek. Eddig a legtöbb ismerősöm, akinek megmutattam a makettről készült képeket csak egyet kérdezett: Ez meg mi?
Az An-14-es története egészen az ’50-es évek elejéig nyúlik vissza. Ekkor határozták el egy rövid hatótávolságú, legfeljebb 9 fő (vagy 600 kg rakomány) szállítására alkalmas, rossz minőségű repülőterekről is üzemeltethető típus kifejlesztését, amellyel az An-2-est szerették volna leváltani. A gép prototípusa 1958-ban készült el, sorozatgyártása 1965-1972 között zajlott és összesen 332 db készült a típusból, amely természetesen nem volt elegendő a több ezer Ancsa leváltásához. Maga a gép megbízható volt és minden tekintetben kiválóan teljesített, de valahogy mégsem tudott sikeres típussá válni. A Szovjetunión kívül csak Bulgária, Afganisztán, Mongólia és az NDK rendszeresítette, mind személyszállítási, mind katonai feladatokra. A típus viszonylag hosszú és nyugodtnak mondható pályafutása a ’90-es évek elejéig tartott. Mára sajnos csak néhány példány maradt meg viszonylagos épségben.
Ahogyan az eredeti gép, úgy az 1/72-es makett változata sem egy mindennap felbukkanó jelenség. Évtizedekkel ezelőtt az NDK-ban műanyag és lemezjátékok gyártásával foglalkozó VEB Plasticart látott fantáziát a Pcsolka (méhecske) kicsinyített másolatának létrehozásában. Maga a makett mai szemmel természetesen nem számít csúcsminőségűnek, de a Plasticart átlagos színvonalához képest egy kifejezetten szép készlet lett az eredmény. Apropó, VEB Plasticart… Manapság a német cég termékei egyre nehezebben és egyre borsosabb áron szerezhetők be. A kínálatot elsősorban 1/100 méretarányú utasszállító repülőgépek és helikopterek alkotják, de a cég utolsó éveiben megjelent néhány 1/72 méretarányú készlet is (Be-6, Junkers G.23, An-14 és Il-4), amelyek a kor színvonalához viszonyítva egészen jól sikerültek. Néhány készletet később átvett a Revell, néhány pedig NuBee, vagy Master Modell márkanév alatt folytatta pályafutását. Az egykori makettek egyik sajátsága –és sikerének titka- a többszínű öntőkeretek alkalmazása volt, amely segítségével komolyabb festés nélkül akár gyerekek is mutatós alkotásokat készíthettek. Ez akkoriban nagy hozzáadott érték volt.
Az An-14 esetében az erős kartondoboz két fehér, egy fekete és egy átlátszó öntőkeretet, egy doboz méretű matricaívet, valamint egy-egy tubus ragasztót és ezüstszínű festéket rejt. Az alkatrészek öntése megfelelő, a minimális mennyiségű sorja eltávolítása senkinek nem okozhat problémát. A gép pilótafülkéje egy darabból van kiöntve, ehhez jön a szarvkormány és a matricás műszerfal. Elsőre kicsit furcsa, de a zárt pilótafülke miatt nem érdemes sokat foglalkozni vele. Fényképek alapján a pilótafülke alapszíne világoskék, az ülések szürkék, a szarvkormány fekete. A következő lépésben kifestettem az utastér belsejét világoszöld színűre. Az üléssorok és a kabin belső berendezései –szerintem nagyon szellemes módon- az utastér ablakaival lettek egybeöntve. Ezek alapszíne szintén világoszöld lett, de a festésnél vigyáznom kellett arra, hogy az ablakokat ne kenjem össze. A padló –tulajdonképpen ez egy szőnyeg- szürke lett, a függönyök fehér, az ülések szürke festést kaptak. Itt három dolgot módosítottam: az üléssorok oldalából lecsiszoltam kb. 1-1 mm-t, hogy az ülések váza csőszerű, valamint a két üléssor közötti folyosó szélesebb legyen. Ezen kívül elkészítettem 0,5 mm-es fehér sztirol lemezből a plafon kárpitját, valamint vékony rézhálóból a hátsó csomagtartó rekeszeket. A két törzsfél illesztése elég jó volt, összeragasztásuk gyorsan ment. A törzs szerelése közben összeragasztottam a szárnyak alsó és felső részeit, valamint felkerült a törzs alján lévő szárnycsonk, amihez később a szárny merevítő dúcai csatlakoztak. Itt már nem volt olyan jó az illesztés, viszonylag sok tömítőanyag és csiszolás árán sikerült elfogadható felületet kialakítani. A szárnyak csatlakozása a törzs tetejére hasonlóan az előző lépéshez tömítést és csiszolást igényelt. A következő lépésben felkerült a vízszintes vezérsík, illetve végeire a két függőleges vezérsík is. A sárkány száradása közben kifestettem a pilótafülke tetejének két felét, majd helyére illesztettem ezeket is. Festés előtt felszereltem az apró alkatrészeket, majd kimaszkoltam a plexik festetlenül maradó részeit, valamint a hátsó beszállóajtó helyét. A gép teljes felülete világoskék színt kapott, a felső terepminta maradék Humbrol festékekből lett kikeverve. Lakkozás után helyére kerültek a matricák, de a készlet eredeti NDK felségjelzései helyett maradék matricáimból választottam szebbeket. Újabb lakkréteg felvitele után lekerültek a maszkolások, majd felragasztottam a futószárakkal összeszerelt kerekeket, valamint a nyitott beszállóajtókat a fellépővel együtt.
Az elkészült gép amikor végre felkerült a polcra bevallom elérzékenyültem egy pillanatra, ugyanis gyerekként, kb. 30 évvel ezelőtt ez a makett volt az egyik első megépítet gépem, csak akkor civil festést kapott. De sebaj, a galérián ott van a másik bontatlan készlet egy kiváló minőségű Revalo matrica társaságában.
Az An-14-es története egészen az ’50-es évek elejéig nyúlik vissza. Ekkor határozták el egy rövid hatótávolságú, legfeljebb 9 fő (vagy 600 kg rakomány) szállítására alkalmas, rossz minőségű repülőterekről is üzemeltethető típus kifejlesztését, amellyel az An-2-est szerették volna leváltani. A gép prototípusa 1958-ban készült el, sorozatgyártása 1965-1972 között zajlott és összesen 332 db készült a típusból, amely természetesen nem volt elegendő a több ezer Ancsa leváltásához. Maga a gép megbízható volt és minden tekintetben kiválóan teljesített, de valahogy mégsem tudott sikeres típussá válni. A Szovjetunión kívül csak Bulgária, Afganisztán, Mongólia és az NDK rendszeresítette, mind személyszállítási, mind katonai feladatokra. A típus viszonylag hosszú és nyugodtnak mondható pályafutása a ’90-es évek elejéig tartott. Mára sajnos csak néhány példány maradt meg viszonylagos épségben.
Ahogyan az eredeti gép, úgy az 1/72-es makett változata sem egy mindennap felbukkanó jelenség. Évtizedekkel ezelőtt az NDK-ban műanyag és lemezjátékok gyártásával foglalkozó VEB Plasticart látott fantáziát a Pcsolka (méhecske) kicsinyített másolatának létrehozásában. Maga a makett mai szemmel természetesen nem számít csúcsminőségűnek, de a Plasticart átlagos színvonalához képest egy kifejezetten szép készlet lett az eredmény. Apropó, VEB Plasticart… Manapság a német cég termékei egyre nehezebben és egyre borsosabb áron szerezhetők be. A kínálatot elsősorban 1/100 méretarányú utasszállító repülőgépek és helikopterek alkotják, de a cég utolsó éveiben megjelent néhány 1/72 méretarányú készlet is (Be-6, Junkers G.23, An-14 és Il-4), amelyek a kor színvonalához viszonyítva egészen jól sikerültek. Néhány készletet később átvett a Revell, néhány pedig NuBee, vagy Master Modell márkanév alatt folytatta pályafutását. Az egykori makettek egyik sajátsága –és sikerének titka- a többszínű öntőkeretek alkalmazása volt, amely segítségével komolyabb festés nélkül akár gyerekek is mutatós alkotásokat készíthettek. Ez akkoriban nagy hozzáadott érték volt.
Az An-14 esetében az erős kartondoboz két fehér, egy fekete és egy átlátszó öntőkeretet, egy doboz méretű matricaívet, valamint egy-egy tubus ragasztót és ezüstszínű festéket rejt. Az alkatrészek öntése megfelelő, a minimális mennyiségű sorja eltávolítása senkinek nem okozhat problémát. A gép pilótafülkéje egy darabból van kiöntve, ehhez jön a szarvkormány és a matricás műszerfal. Elsőre kicsit furcsa, de a zárt pilótafülke miatt nem érdemes sokat foglalkozni vele. Fényképek alapján a pilótafülke alapszíne világoskék, az ülések szürkék, a szarvkormány fekete. A következő lépésben kifestettem az utastér belsejét világoszöld színűre. Az üléssorok és a kabin belső berendezései –szerintem nagyon szellemes módon- az utastér ablakaival lettek egybeöntve. Ezek alapszíne szintén világoszöld lett, de a festésnél vigyáznom kellett arra, hogy az ablakokat ne kenjem össze. A padló –tulajdonképpen ez egy szőnyeg- szürke lett, a függönyök fehér, az ülések szürke festést kaptak. Itt három dolgot módosítottam: az üléssorok oldalából lecsiszoltam kb. 1-1 mm-t, hogy az ülések váza csőszerű, valamint a két üléssor közötti folyosó szélesebb legyen. Ezen kívül elkészítettem 0,5 mm-es fehér sztirol lemezből a plafon kárpitját, valamint vékony rézhálóból a hátsó csomagtartó rekeszeket. A két törzsfél illesztése elég jó volt, összeragasztásuk gyorsan ment. A törzs szerelése közben összeragasztottam a szárnyak alsó és felső részeit, valamint felkerült a törzs alján lévő szárnycsonk, amihez később a szárny merevítő dúcai csatlakoztak. Itt már nem volt olyan jó az illesztés, viszonylag sok tömítőanyag és csiszolás árán sikerült elfogadható felületet kialakítani. A szárnyak csatlakozása a törzs tetejére hasonlóan az előző lépéshez tömítést és csiszolást igényelt. A következő lépésben felkerült a vízszintes vezérsík, illetve végeire a két függőleges vezérsík is. A sárkány száradása közben kifestettem a pilótafülke tetejének két felét, majd helyére illesztettem ezeket is. Festés előtt felszereltem az apró alkatrészeket, majd kimaszkoltam a plexik festetlenül maradó részeit, valamint a hátsó beszállóajtó helyét. A gép teljes felülete világoskék színt kapott, a felső terepminta maradék Humbrol festékekből lett kikeverve. Lakkozás után helyére kerültek a matricák, de a készlet eredeti NDK felségjelzései helyett maradék matricáimból választottam szebbeket. Újabb lakkréteg felvitele után lekerültek a maszkolások, majd felragasztottam a futószárakkal összeszerelt kerekeket, valamint a nyitott beszállóajtókat a fellépővel együtt.
Az elkészült gép amikor végre felkerült a polcra bevallom elérzékenyültem egy pillanatra, ugyanis gyerekként, kb. 30 évvel ezelőtt ez a makett volt az egyik első megépítet gépem, csak akkor civil festést kapott. De sebaj, a galérián ott van a másik bontatlan készlet egy kiváló minőségű Revalo matrica társaságában.
|
|
IMG_20181125_160415
|
|
|
gyuricza@gmail
|
|
|
IMG_20181125_160959
|
|
|
IMG_20181125_160937
|
|
|
IMG_20181125_160840
|
|
|
IMG_20181125_160822
|
|
|
IMG_20181125_160752
|
|
|
IMG_20181125_160739
|
|
|
IMG_20181125_160727
|
|
|
IMG_20181125_160646
|
|
|
IMG_20181125_160602
|
|
|
IMG_20181125_160545
|
|
|
IMG_20181125_160448
|
|
|
IMG_20171103_123348
|
|
|
IMG_20171103_123504
|
|
|
IMG_20171103_123515
|
|
|
IMG_20171103_123602
|
|
|
IMG_20171103_123708
|
|
|
IMG_20171103_123719
|
|
|
IMG_20171103_123733
|
|
|
IMG_20171103_123756
|
|
|
IMG_20171103_123810
|
2018.11.25.
Utolsó módosítás: 2018.11.26.
Utolsó módosítás: 2018.11.26.