Pintér György - Múzeumi krimik
A makettet még két éve kaptam születésnapomra. A dobozt kinyitva 20 kisebb-nagyobb öntőkeret, 3 fotómaratott lap, fém lövegcső és 2 zacskónyi Magic track nézett velem farkasszemet. Elgondolkodtam, hogy inkább elcserélem valami egyszerűbb zárt járműre, de hát az ember már csak ilyen, szereti a kihívásokat.
Az építés
Az építést a teknővel kezdtem, a futómű eléggé részletes, oda kell figyelni az alkatrészek pontos beállítására, ha nem akarjuk, hogy a futógörgők össze-vissza álljanak. A görgők gumi futófelületét szikével picit használtabbá alakítottam, ezeken még a Continentau felirat is olvasható. A belső tér szerintem feljavítás nélkül is nagyon jó, megkapjuk a vezető "munkahelyét" a műszerfalat (külön matricával), a váltót, a lőszertartókat (ezek elkészíthetők nyitva és zárva), és a rádiókat. A fegyverek különösen jók, az MG34 csodás (ezt félre is tettem, a dioráma egyik figurája fogja cipelni).
Ezeket az alkatrészeket rögtön meg is festettem és koszoltam, mert később már lehetetlen hozzájuk férni. Még a felépítmény és a sárvédők ráhelyezése előtt felraktam a lánctalpat, ami magic tracks ide vagy oda, nem volt egyszerű. A felépítménynél csak az oldalsó páncéllemez és a lőszertartó találkozásánál kellett picit faragni-tömíteni. Itt is megfestettem a később elérhetetlen részeket és a két felet összeragasztottam.
A dobozban kapjuk a szerszámokat ráöntött csatokkal és külön "csupaszon" is, plusz a rézmaratott rögzítőket, én ezt a megoldást választottam. A ponyvatartó füleket is adják maratásból, de a drótból hajlított szerintem sokkal szebb, viszont a kipufogó védőlemeze hibátlan. A Pak 40-es ágyú tökéletes problémamentes volt az összeállítása.
A festés
A jármű alapszíne Tamiya XF-59 és XF-60 keveréke, erre került a zöld XF-26 és a barna XF-64 foltozás. Ezután átködöltem az egész makettet jól felhígított és kicsit világosított alapszínnel. Felraktam a matricákat, befuttattam a lemezosztásokat és a szegecsfejeket híg barna és fekete olajfesték keverékével. Ezután átmostam az egészet terpentin és barnás olajfesték elegyével, az arány 90%-10%. Ez felszedte picit a matricákat amiket elfelejtettem lelakkozni, matricafeszítő és Xanax :) segítségével orvosoltam a hibát.
Pár nap száradás után a makettet bepöttyöztem sárga, barna, fehér és fekete művészolajfestékkel (mindig csak egy kisebb darabon) és ezeket eldolgoztam tiszta terpentines ecsettel. A kopásokat Humbrol festékekkel csináltam (62, 113 és matt fekete keveréke) majd a nagyobb kopások egyik szélére fekete a másik oldalra világosított alapszín csíkot húztam nagyon vékonyan így egy picit 3D-nek hat (remélem). Száradás után a folt alsó részére egy barnás pöttyöt tettem művészolajból és ezt meghúztam lefelé picit hígítós ecsettel és már kész is a rozsdafolyás (kb. 5-ödik nekifutásra). A kifényesedett részeket grafittal csináltam ezt fültisztító pálcikával políroztam.
A lánctalp alapszíne Tamiya XF-1 és XF-10 keveréke ezt, többször átmostam barnás vízfestékkel, ezután pasztellkréta-porral kezeltem, itt a fémes kopás ezüstfestékbe mártott ronggyal készült. A szerszámok nyelét és a ládákat Gunze H310-el alapoztam az erezetet sötétbarna művészolajfestékkel festettem. A fém részek alapszíne sötétszürke ezt ezüsttel szárazecseteltem a rászáradt sár pigment és Mig acryl gyanta keveréke. A végén a makettet különböző Mig pigmentekkel poroztam de szerintem a pasztellkréta is ugyanúgy megfelel erre a célra (mert ugye a Móvári börzén könnyen elcsábul az ember).
Összegzés
Amennyire nem volt kedvem nekiállni, annál jobb volt az építés, olyannyira, hogy most egy Sd.Kfz.234/4-et készítgetek. Bátran ajánlom mindenkinek, de azért ne első makettnek. Egyébként ez az első cikkem és makettem itt az oldalon, várom a jó és a rossz kritikákat egyaránt.