Pintér György - Múzeumi krimik
Ebben a cikkben egy szintén évekkel (talán van már több is mint egy évtized ) korábban megépített repülőgépemmel jelentkezem.
A gázturbinás repülők és az észak-afrikai, illetve közel-keleti történelem mellett ki-kikacsingatok a második világháborús gépek felé is, de közel sem rendelkezem akkora könyvtárral, ismeretanyaggal róluk. Makettjeimet szeretem egy kicsit különlegesebb, nem a megszokott, standard repülőkként megjeleníteni, így vagy különlegesebb festést, típusváltozatot, egzotikus felségjelet, vagy érdekes történetet keresek melléjük és próbálom azt formába helyezni.
Az 1990-es évek második felében, vagy talán a 2000-es évek legelején valamikor itthon is megjelentek az akkori korban szépnek és viszonylag részletesnek nevezhető, de mindenképpen olcsó Academy 1/72-es makettek, javarészt a második világháború híres vadászait megjelenítve. Legendák szóltak róla, hogy a levetett Hasegawa öntőkereteket újították fel a koreaiak... Ez vagy igaz, vagy sem, nem zörög a haraszt - szokták volt mondani. Lényeg a lényeg, hogy az akkor még kiválónak tartott Hasegawa gépeknek méltó alternatívái voltak.
A P-40, P-51B, T-6 Texan készletek "szépségén felbuzdulva vettem egy F4F Wildcat-et is, gondolván hogy mily fasza lesz ez a készlet is. Hát nem volt, nagyon nem volt. Sokáig pihent a szekrényemben, jobb sorsra várva. Hozzákezdeni nem akartam, mert első ránézésre is munkás készletnek tűnt és nem mellesleg nem jött szembe egy festés, matricakészlet sem, ami szerelem lett volna az első látásra.
Évekkel később a Hannants oldalán szörfözgetve megakadt a szemem egy matricasoron, amely amerikai gyártású második világháborús gépekhez kínált angol felségjeleket, "Yanks with roundel" fantázianéven. Itt jött szembe velem egy a Royal Navy-nél repült Martlet változat, melyet a Szahara feletti légharcokban is alkalmaztak, és egy szürke festésű gép, amelyet pedig a görög légierőnek szántak, de a gyors görög összeomlás miatt leszállítani már nem tudtak és ugyanez a gép sivatagi festéssel, mindkét festési variációnál egy hatalmas "K" a gép oldalán. Itt ment is a vacilla, melyik legyen... említettem már, hogy betegesen vonzódok a Közel-Kelethez és a sivatagokhoz??? :) Szóval kutakodni kezdtem, és Martlet III volt a gép - de mi a különbség köztük? Nem kis időbe telt, míg megfejtettem. Sok-sok internetes kutatás (2010-12 körül vagyunk ám még), könyveket böngésztem, míg megszületett a végső döntés a szürke, Hellász földjére szánt, de a RN-nál az Egyiptomi sivatagban repült gép lesz.
Xtradecal Yanks with roundel X72141, ami megfogott
Maga a makett egy F4F-4 változat lenne, vésett panelvonalakkal, de teljesen üres futógondolával, motortérrel és üres kabinnal. A leglényegesebb, kívülről is szembetűnő különbségek a típusnál a motorburkolat hűtőzsalujánál, illetve a fegyverzetnél láthatóak.
Az építést a kabin megépítésével kezdtem, mely később teljesen felesleges időpocséklásnak tűnt, semmi sem látható belőle a vastag, kissé torzító kabintetőn keresztül.
Következő lépésben a törzsfeleket összeragasztottam, tömítettem, csiszoltam, paneleket karcoltam... És elkezdődött a vesszőfutásom, a motor mögötti tér kialakítása házilag, mely a futóműműködtető lánckerekes, bonyolult linkrendszernek és olajtartálynak ad helyet. Ez a rész lévén teljesen nyitott, azt gondoltam, nagyon feltűnően csupasz lesz, ha üresen nagyon. Heteken át próbáltam használható képeket szerezni erről a területről. 1/72-ben nekem elég piszmogós munkának tűnt akkor, de a végeredménnyel elégedett voltam. Következett a motor és a futómű.
A gép festéséről eléggé ellentmondó információim voltak, nehezen álltam rá a szürke festésre, kételyeim voltak a színről, stb. De végül is maradt az eredeti elképzelés, több fórumon is visszaigazolást nyert ez a festési változat, bár csak pár gépen létezett. Mint mindig, most is Vallejo Model Air festékkel "tüsszentettem" le a kis madarat. Festés után lakk, matrica és újra lakk, majd jöhetett a "weathering". Végén pedig kapott még egy védő lakott. Az Xtradecals matricáiról csak pozitív élményeim vannak, könnyen és jól kezelhetők.
A rádióhuzal pedig internetről rendelt 0,05-ös fekete fonott horgász előke zsinórból készült.
Grumman F4F-3 Martlet III
1:72 Academy 12451
Hogy mennyire nem egyszerű a Martlet-kérdés, íme egy angol makettező írásának fordítása:
"A Martlet Mark III hosszú ideje átokként nehezedik a Martlet-építők vállára. Azonban úgy érzem, sikerült átvágnom a félrevezető információk dzsungelén, és végre megfejtettem a Martlet Mk.III néven ismert kusza rejtélyt.
Először is: dokumentált, hogy az első tíz darab Martlet Mk.II (AM954–AM963) az F4F-3 szabvány szerint épült, fix szárnyakkal, és eredetileg úgy tervezték, hogy hajlítható szárnyakká alakítják őket. Azonban nem találtam semmilyen bizonyítékot arra, hogy ez valaha megtörtént volna. Mivel nem voltak hasonlóak a Martlet Mk.II-höz (más típusú Pratt & Whitney Twin Wasp motorral, fix szárnyakkal és 4 szárnyfegyverrel), helyesen sorolták át őket Mk.III-as típusra. Miért történt ez? Mert nagyon hasonlóak voltak ahhoz a 30 darab korábbi görög F4F-3A-hoz, amelyet a Brit Királyi Haditengerészet (FAA) szerzett be, amikor Görögország elesett.
Ezek a korábbi Mk.II-esek Pratt & Whitney R-1830-76 Twin Wasp motorral működtek, amely kétfokozatú, kétszintű feltöltővel volt felszerelve. A szárnyak fixek voltak, egyenes pitot-csővel és 4 szárnyfegyverrel, fegyverenként 430 tölténnyel. Mindegyik rendelkezett karburátorszívó beömlővel és közbenső hűtő légbeömlőkkel. Emellett oldalanként egy hűtőnyílásuk volt és Curtiss Electric "cuffed" (mandzsettás) légcsavarral, domború légcsavaragy-kúppal szerelték őket.
A következő Mk.III-asok azok a 30 darab görög megrendelésből származó Martletek voltak, amelyeket az FAA akkor szerzett meg, amikor Görögország elbukott. Ezek eredetileg megőrizték BuAer-számaikat (BuAer - Bureau of Aeronautics) (3875-től 3904-ig). Erről a Martlet-sorszámozásról később még lesz szó. Ezek voltak az első 30 F4F-3A Wildcat/Martlet repülőgépek, amelyek épültek. Ezeket Pratt & Whitney R-1830-90 Twin Wasp motor hajtotta, amely egyfokozatú, kétszintű feltöltővel rendelkezett. A motorburkolat egy szabványos Pratt & Whitney burkolat volt, a karburátorszívó nyílással a burkolat tetején, de közbenső hűtőbeömlők nélkül. Oldalanként egy hűtőnyílással rendelkezett. A légcsavar Curtiss Electric háromlapátos típus volt, mandzsettás lapátokkal és lépcsős légcsavaraggyal. A szárnyak fixek voltak, egyenes pitot-csővel, 4 szárnyfegyverrel, fegyverenként 430 tölténnyel."
Martlet "kavalkád" a Szahara felett
És még egy fórumos cikk Martlet témában:
"A volt görög Martleteknél kezdődött a sorozatszámokkal és repülőgépszámokkal kapcsolatos zűrzavar. Úgy tűnik, korábbi szerzők hozzáadtak kb. 36 olyan repülőgépet, amelyek valójában nem is léteztek. Én csak 40 darab Martlet III létezését tudom megerősíteni. Ezek közé tartoznak az első Mk.II-esek és a görög rendelés. A zavar forrása az volt, ahogyan a görög F4F-3A-k sorozatszámot kaptak. A helyi légibázisok saját sorozatszámokat kaptak a helyben beszerzett repülőgépekhez. Itt kezdődött a félreértés: a helyi légibázis a következő sorozatszámokat rendelte hozzájuk: AX725–AX747, AX753–AX754, AX761, AX824–AX829 és HK841–HK842 (összesen 36 darab sorozatszám) (források: 4, 8, 10, 12). A probléma az, hogy ezek közül néhány sorozatszámot soha nem használtak fel."
AX746 ex-görög Martlet
Martlet III – 3876 (FAA sorozatszám: AX746), "H" jelzésű, 805. század.
Ez a repülőgép a volt görög megrendelésből származik. Figyeljük meg a fix szárnyakat és a 4 szárnyfegyvert. Figyelemre méltó a Curtiss Electric légcsavar lépcsős aggyal, a széles Pratt & Whitney motorburkolat, oldalanként egy hűtőnyílással, és az F4F-3 típusú pitot-cső. Hiányoznak róla a közbenső hűtőbeömlők. A repülőgép eredeti szállítási festése Non-Specular Light Grey (US Navy). Ezenkívül az eredeti fotó ortokromatikus filmmel készült. Az AMxxx sorozatszámú Martlet III-asok F4F-3 típusúak voltak. A volt görög rendelésből származók F4F-3A típusúak voltak.
Természetesen azóta már sokkal szebb és pontosabb replikái jelentek meg a Wildcatnek 1/72-ben, melyeknek részletgazdagsága, kidolgozottsága jóval magasabb szinten van, mint az öreg koreai makettnek, igazi élménymakettezéssé téve az építést.