Pintér György - Múzeumi krimik Nem régen elkészültem ezzel a T-34-essel, ami okozott némi fejfájást. A tipust nem mutatnám be, elég ismert, bár a makettezők nem rakják össze dömping szerűen. Az alap a Hasegawa Fuji T-3 kitje volt. Átkarcolással kezdtem és elhatároztam, hogy biztosan nem japánt építek. Emiatt a komplett orr szekciót át kellett építenem T-34A-ra, amivel eltelt pár nap. A három ágú légcsavart átalakítottam kettő ágúvá és a hengerfejeket is láthatóvá tettem. Mivel a kabinba jól be lehet látni, de az nagyon üres, így két figurát ültettem be. Az orrát teljesen kitömtem ólommal, ami a végén kiderült, kevés! Az összerakás az orron kívül problémamentes volt, az illeszkedés frankó.
Eredetileg a kolumbiai légierő szürke-szürke, nem régen kivont gépeinek egyikét szerettem volna elkészíteni, de a két oldalon levő iskolajelvényeket nem tudtam megszerezni. Futottam pár kört és a csíleiek gépét választottam. Sok képet találtam de a nagyon kopott lett a befutó. A kamó elkészülte után megfújtam a felségjeleket, számokat és a csillagot az oldalkormányon, majd lakkoztam.
Futóműre állítottam a gépet és itt jött a meglepi! Seggre ült, de nagyon! Kénytelen voltam egy kis talpat alárakni, ahol a lelkiismeretes műszaki a kigurulás előtt még egyszer benéz a farokrész alá - és nem mellesleg megtartja azt. Hogy a képet színezzem, egy beforgató villát és egy tűzoltópalackot készítettem hulladékból,- képek alapján - ezután pedig késznek nyílvánítottam a makettet.

DSC_0265[1]

DSC_0266[1]

DSC_0267[1]

DSC_0268[1]

2015.06.17.
Utolsó módosítás: 2015.06.18.

Értékeld a cikket! ?

A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció

Szólj hozzá! ?

Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció