Pintér György - Múzeumi krimik
Az alkatrészek minőségével meg voltam elégedve, komoly minőségi hiányosságokat nem tapasztaltam.
A pilótafülke átlagos részletességű, az oldalpaneleken kialakított kapcsolók a külső felületen apró beszívódásokat okoztak, ezt tömítőpaszta használatával és csiszolással könnyen orvosoltam.
A törzsfelek jól illeszkedtek, az orr alján mindkét oldalon szintén enyhe beszívódások voltak. Motort nem tartalmaz a készlet, mégis a borítólemezeket két darabban kapjuk, ez kicsit nehezíti az összeállítást. Talán van hozzá kiegészítő készletként motor? Ebben az esetben érteném hogy miért bontották meg ezt a részt...
A kipufogó sor feletti lemez alsó oldalát beragasztás előtt fessük le(ezt nem jelzik), mert utána nem fogunk hozzáférni!
A szárnyak összeillesztése során kiderült, hogy a futóaknák pereme kitart, nem illeszkedik pontosan a felső szárnyrész. Ezt könnyen lehet orvosolni, mint ahogyan azt az egy-egy kis beszívódást is a szárnytövek felső oldalán. A törzs szárnyhoz illesztésekor is kellett kis csiszolás és tömítés, de nem volt komoly probléma. A pilótát védő páncéllemez színét nem jelzik.
Ecsettel festettem, az interneten talált képek és más kiadványok áttanulmányozása után. Első sorban a maketthez megvásárolt HAD matricakészlet rajzai szerint, melyek több részlete korabeli fotók alapján készült.
A szárnyakat és a kabin üvegezését maszkolószalag segítségével festettem, a vezérsíkokra szintén ezzel az eljárással került fel a nemzeti trikolór. A törzs foltozására itt olvastam egy új tippet, most kipróbáltam, mindenki döntse el jó lett-e. A rejtőszínekből egy-egy cseppet kartonpapírra kicseppentettem, majd egy steril mosogatószivacsból kicsippentett darabkát beleforgattam. Addig nyomogattam a papírra, amíg már alig hagyott nyomot és ezután foltoztam vele a gép oldalát. Idővel eltömődött illetve összeragadt a szivacsdarabka, ekkor újat csíptem ki.
Revell színeket használtam, a has R-49, a szürke R-47, a zöld R-67, a sárga R-15; a trikolór piros R-330, fehér R-301, zöld R-364.
A belépőéleket, a légcsavartollakat és az orrkúpot 2000-es csiszolópapírral koptattam és fém színnel szárazecseteltem. A panelvonalakat barna vízfestékkel folyattam be, a motor égéstermékeinek nyomát fekete vízfestékkel igyekeztem megjeleníteni.
A matricákat a HAD-tól vásároltam. Dolgoztam már más termékükkel, ott nem volt gond, de itt megszenvedtem. A törzs sárga gyűrűje alig akart feltapadni, de a többi sem nagyon akart a helyén maradni. Pedig nem áztattam őket túl sokáig. Minden esetre sok matricalágyítót elhasználtam.
A gépet átkentem matt lakkal, megkapta a futószárakat és a légcsavartollakat, az orrkúpot. Az antennarudat is csak ekkor raktam fel. Az antennahuzalt fekete alkoholos filctollal áthúzott vékony damilból készítettem. Itt is szitkozódtam párszor mire sikerült pillanatragasztóval rögzítenem a végeket.
A bemutatott repülő Heppes Aladár alezredes, a 101. Puma vadászrepülő osztály parancsnokának gépe, aki a háború alatt 33 harci bevetést repült, 8 légi győzelmet ért el. Lelőtt 3 Jak-1 orosz vadászt, 1 Il-2 orosz csatarepülőt és 4 B-24 amerikai bombázót.
Könnyen, jól építhető a makett, mindenkinek ajánlom!
A légvédelmi Flak 38 a Zvezda terméke, könnyen és gyorsan összeállítható. Maga a műanyag érdekes állagú, kicsit "nyúlós", a felülete fényes. Én a csövet kifogyott Revell ragasztó fém hegyére cseréltem, az eredeti nekem görbének tűnt. Matt R-78 festést kapott, a készlet két figurát tartalmaz.
A talaj barnára festett vízzel kikevert gipsz, amit a légvédelmi állás helyén egy papír kéztörlő belső keménypapír hengere körül feltornyoztam. Száradás után ezt egyszerűen el lehetett távolítani, a talapzatot és az oldalfalat balsafa "lécekből" készítettem, amit később lakkoztam is. Az alapra ragasztót kentem és erre szórtam a Busch műfüvet (három eltérő tónusút).
A figurák a Revell Pilots & Ground crew dobozából származnak, a kéztartásukat megváltoztattam. Vállnál "amputáltam", könyöknél gyertya láng hőjével hajlítottam, majd visszaragasztottam.