Mesterségem címere
28 mm
Valahol a 40. évezred hajnalán egy város romjai között, ahol már évszázada dúl a háború, és tán még a város nevére sem emlékeznek, már mérgezőek a vizek, nehezen lélegezhető a levegő, lakosok már vagy elmenekültek vagy meghaltak. A birodalom katonái még mindig kötelességtudóan harcolnak, és nap mint nap előmásznak búvóhelyeikről, vagy leshelyeikről vizslatják a környéket, ha békésebb éppen a helyzet. A szennyvíztisztító már évtizedekkel korábban elromlott, így a folyó elszíneződött, és besűrűsödött, különféle gázok és kemikáliák gőzét eregetve, buborékoltatva az ég felé. A túloldala ellenséges terület, hol a káosz mocska, hol az orkok bandái próbálnak átcsapni a túlfélre, hogy hódítsanak, vagy raboljanak. De nem tudják, hogy veszély leselkedik rájuk, maga a halál figyeli minden léptüket távcsöveken keresztül, árgus szemekkel lecsapásra készen...

Az ötlet

Maga a kis életkép alapelképzelése nem új dolog volt, már régóta szerettem volna csinálni egy ilyet. Már régen elgondoltam, hogy a mesterlövészek milyen környezetben mutatnának jól, meglapulva, lesben, rejtőzve. Innen jött az ötlet, hogy egy romos házsarok lesz az alap, és ehhez igazodik majd minden. Ugyanakkor nem akartam azt sem, hogy unalmas legyen, így ki kellett dolgozni a belsőteret, és a ház előtti részt is feldobni egy kicsit. Előbbit a berendezés és a romok, utóbbit a csatornarészlet látja el.

Az alapok elkészítése

Mint mindig, most is a fő formákat kellett megalkotnom. Az alapot parafa tába adta, pár mérés után kivágtam egy kör alapot körkivágóval, majd ugyanazzal a mérettel még pár darabot, amikből körcikkeket készítettem (három darabot) hogy a folyó és a járda szintkülönbségét megcsináljam. Ezeket a darabokat fa ragasztóval rögzítettem egymáshoz, de előtte még egy lapon körülrajzoltam a legfelső elemet, hogy amíg a ragasztó szárad és súlyok alatt van az egész, hogy erős legyen a kötés, a körberajzolt mintán tudjak dolgozni tovább, és ne lógjon le semmi a későbbiekben, vagy ne maradjon nagy feltűnő üres rész.

Amíg az alap száradt, nekiláttam az épületnek. A falak 2 mm-es sztirollemezből lettek kivágva, majd összeragasztva. Kis száradás után összecsiszoltam a sarkot. Fontos, hogy épület készítésnél, először tervezzünk, rajzoljuk fel az ajtók és ablakok, stb. helyét, és vágjuk ki, majd csak ezek után álljunk neki összeragasztani a darabokat, hiszen utána már nagyon nehéz ezt megejteni, és az eredmény is elég randa lesz! Majd eldöntöttem, hogy parafából fogom elkészíteni a téglákat, amiket egyesével ragasztok fel a műanyag falakra. Az ötlet Miguel Jiménez egyik diorámájáról jött, ahol egy gyárépületet építettek ezzel az eljárással, előnye, hogy nagyon látványos lesz a végeredmény, hátránya, hogy nagyon idő- és munkaigényes.

Először is fogtam egy parafa lapot, és becsíkoztam a megfelelő méretűre, tégla szélességre. Aztán fém vonalzó mellett sniccerrel kivágtam, majd sablonnal nagyjából egyformaméretűre vágtam őket, jó pár darabot azonban szándékosan rövidebbre illetve hosszabbra hagytam, hogy egy szedett-vedett házat kapjak, szemléltetve, hogy a háború megint egy olyan helyen dúl évtizedek óta, ahol szegények és átlag emberek élnek, távol a gazdag és kiváltságos emberektől, akikért vívják őket a legtöbb esetben.

Aztán a falakra rajzoltam vízszintes vonalakat, hogy legyen mihez viszonyítani a téglák ragasztása során. Amennyiben szedett-vedett házat akarunk, vagy olyat, aminek egyik oldala megereszkedett egy bombatalálat, vagy valami más következtében, akkor is segítenek a vonalak, csak itt úgy kell felrajzolni, hogy segítsen az építés során. Az ablakkereteket többféle képen is el tudjuk készíteni, többféle anyagból, attól függően, hogy milyen végeredményt szeretnénk. Ennél a diónál én balsafát használtam, de lehet akár gyufából, fogpiszkálóból, vagy sztirolból is csinálni. A padlózat szintén sztirolból készült, a padló viszont mindenhol parafából készült borítást kapott, többféle mintázatban, mintha parketta lenne. A padlóból rézvezetékek állnak ki, és rézcsövek, melyeket modellboltokban többféle átmérőben megvásárolhatunk. A nagyobb falvastagságú csövek könnyedén hajlíthatóak anélkül, hogy megrogyna a cső fala, de azért óvatosan hajlítgassuk őket. Ha deformálás nélkül szeretnénk vágni őket, akkor fém fűrészt használjunk hozzá.

Az utca

Az utca elkészítése sem ördöngösség, először is ki kell gondolnunk, milyen felületet akarunk az úttestnek és a járdának. Ha több darabból akarjuk kirakni, akárcsak a téglákat, akkor itt is segít, ha előtte felrajzoljuk a mintát. Itt is lehet elmozdult elemekből építkezni, a sokat használt macskaköves úttestek ugyanúgy megereszkednek, vagy elmozdulnak az építőelemei a nehéz járművek, és a hosszú használat miatt. A macskakő mintázatot ebben az esetben taposás álló nikecellből készítettem, kis kockákat vágtam, majd fa ragasztóval bekentem az alapot, és arra raktam ki a mintát. Itt a fa ragasztó miatt van időnk igazgatni a darabokat, jó pár percig csúszkálnak rajta az elemek, csak arra vigyázzunk, ne mozdítsuk el a többit, mikor felrakunk egy újat. Pillanatragasztót ne használjuk, mert feloldaja pillanatok alatt a nikecellt! Ha megszáradt a ragasztó, csiszolható és akrillal festhető felületet kapunk, aminek a textúrája csiszolástól függően hasonlít a
betonra, vagy sima macskakőre. Akrillal fessük, mert az enamel festék szintén feldolja a felületét!

A figurák

A két figura a Games-Workshop "Space Marine Scout Sniper" készletéből való, festésük megegyezik az általános figurafestéssel. Mivel nem tudtam eldönteni, hogy melyik rendház, melyik alakulatához tartozzak, ezért egy általános festést kaptak, standard befolyatással és kiemeléssel. A fél térden támaszkodó figuráról (felül) le lett vágva a talpra rögzítést szolgáló kis fém lapocska, és a talpánál lett ráragasztva a padlóra. A másik figuránál meghagytam ezt a lemezt, és annál fogva ragasztottam bele a macskakő mintázat egy hézagába, majd a ragasztást és a fém lemezt eltüntetendő, törmelékkel takartam be. Mivel az egyik lábfejének eleje felfelé áll, ez alá is törmelék került, mintha rálépett volna.

Festés

A festés matt fekete alappal indult kívül, belül szürkével. A téglák sötétbarna festést kaptak, majd feketével átfuttattam az egészet, végül egykét téglát más színűre festettem, hogy ne legyen egyhangú az összkép. Belül az emeletek más színt kaptak, hogy élet szagúbb legyen a végeredmény. A falakat nagyon koszosra készítettem, ennél a lépésnél sok sötét színt lehet használni, és nem kell félni, hogy elrontjuk, hisz pont az a lényeg, hogy össze vissza rendezetlen koszfoltokat produkáljunk. Az ablakokhoz megfolyások kerültek, ezek festékcseppek, melyeket hígítós ecsettel lefelé meghúzunk, néha egyik színre kerül egy másik színű megfolyás is. Lehet nagyon híg akrillal is csinálni, én mindkét eljárást alkalmaztam a festés során.

A part

És el is érkeztünk az életkép egyik leglátványosabb, ugyanakkor egyszerűen elkészíthető eleméhez. Szándékosan került ez a rész a festés fejezetbe, hiszen lényegében építeni rajta nem nagyon van mit, ugyanakkor a festés teszi látványossá a végeredményt.

Először fúrtam egy lyukat a fal oldalába, majd egy 14 mm-es (villanyszerelésben használatos fali műanyag) csövet ragasztottam bele, aminek egyik végére rézhuzalból rácsot készítettem. Ilyenkor nem árt előre kifesteni a cső belsejét, mert utána már lehet hogy nem ér el mindenhova az ecsetünk vagy szórópisztolyunk. Ezután egy sztirol lapra fúrtam egy lyukat, amin kifér a szennyvízcső, és belekarcoltam egy mintázatot, majd felragasztottam hogy az legyen a rövidke partszakasz fala. A kiömlő dzsuva átlátszó öntőkeretből készült húzott szálból van. Ezt követően simára csiszoltam az egész alját, és kapott egy fényes lakk alapot, amibe gyógyszer kapszulák különböző magasságú levágott darabjait nyomkodtam, ezek lettek a buborékok. Mindannyian tudjuk, hogy van amikor a kapszula nélkül veszik be emberek a gyógyszert, ilyenkor semmi más dolgunk nincs, mint óvatosan szétnyitni a kapszulát, hogy ne sérüljön, majd eltenni a makettes felszerelések közé. Tényleg...Erről jut eszembe: tudjátok kik laknak a fazékban?...?... Főzelék :D

Najó, ennyit a gagyi viccekről. Erre az alapra került a fényes zöld szín. Mivel tisztítatlan szennyvízről és mocsokról van szó, bármilyen maradék alkatrésszel megfűszerezhetjük még, én egy csavart "dobtam" még bele. Ezt követően jött még egy zöld réteg, hogy szép legyen a fedés, majd a zöld színt elkezdtem világosítani Revell SM312-essel, ami egy rikító zöldes árnyalat. Ezzel a színnel festettem csíkokat, mint amikor habzik a víz, a csavar körül használtam, illetve a buborékokon egyre kifelé haladva egy több fényes fehéret és 312est hozzáadva, a fénytörést imitálva. Amikor végeztem hígítós ecsettel összemostam az árnyalatokat, hogy szép átmenet legyen, ne csíkos legyen az egész.
Érdekes effekt, amikor a felületről visszaverődő fény megjelenik egy másik felületen, ezt próbáltam ki a híd-, valamint a part falának alján. Ezt úgy készítettem, hogy a festékes ecsetet, akárcsak a szárazecsetelésnél, kitöröltem, és óvatosan átecsetelve a felületet megkaptam a kívánt hatást. Így a szemnek alig látható apró kiálló felületeken ott maradt vékonyan a festék, de mélyebben fekvő részeken, ahova igazából sem jut be a fény vagy tükröződés, ott megmaradt a sötét alapszín.

Részletek

Kiegészítésképpen törmelékkel, és plakátokkal egészítettem ki az életképet, hogy hitelesebbnek tűnjön az egész. A házszám és a plakátok a Games-Workshop oldaláról származnak, és .pdf formátumban letölthetőek ingyenesen bárki számára, aki fel akarja dobni tereptárgyait a csaták, vagy csak dioráma építés során. Letölthető innen...
Miután letöltöttük a plakátokat, egyszerűen méretre igazítjuk a számítógépünkön, majd kinyomtatjuk és a kívánt helyre ragasztjuk. A plakátokat és a törmeléket pillanatragasztóval rögzítettem. Az utcán álló figura lába előtti eldobott plakátot megégettem egy picit, így olyan, mintha megpörkölődött volna (holott tényleg :) ). Törmelék készítéséhez célszerű a már építés során is használt anyagokat felhasználni, így a törmelék nem fog elütni a jelenet többi részétől, és nem úgy fog kinézni, mintha utólag hordták volna oda...
A belső berendezések, az asztal, a tükör kerete balsafából készültek, a tükör lapja alufóliából. A foggantyúk vékony rézdrótból lettek applikálva, mindezek összeragasztásához pillanatragasztót használtam.
A cégér, egy maradék 1:35ös méretarányú német második világháborús puskából készült, két vékonyabb rézdróttal fellógatva egy vastagabbra, és rézszínű festést kapva. Egyben ez lett a Vignetta névadó motívuma is. :)

Utószó

A vignetta 2008 májusában a Makettinfo kupán, Ákos Racing kategóriában első helyezést ért el. Maga a jelenet a figurák festésétől eltekintve egy nap alatt készült el!
01

Az Vignetta az alappal és a fal két fő darabjával...
01
02

A téglafal építése közben
02
03

a fal a fekete alapozás után
03
04

A belső rész alapozása...
04
05

macskakő mintázat kirakása után..
05
06

egy-két tégla más színűre lett festve, valamint elkezdtem a szennyvizet festeni...
06
07

másik oldal
07
08

belső oldal
08
09

következő fázis kívűlröl...
09
10

és megintcsak másik oldalról...
10
11
11
01

készen 1
01
03
03
04

a szennyvíz készre festve
04
05

lesben...
05
06

belső oldal
06
07

az "előszoba":)
07
08

"dolgozószoba":)
08
09

az emeleti "főszereplő"
09
10

előszoba másik szögből...
10
11

a házszám...
11
12

az utcai propaganda plakát...
12
13

...és egy utcarészlet.
13
2008.06.01.
Macal
Makettinfo Online Klub
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
kocka
2008.06.01. 11:12:06
Hát akkor ide is:
Nagyon jó a cikk is a megvalósítás is, szépek a figurák, tök állat lett a csatornás rész és főleg nagy dícséret jár mazért h ien rövid idő alatt ilyen jót tudtáél alkotni.
Gratula!
jokogeri
2008.06.01. 14:52:26
Hát ez klassz. Öröm nézni a képeket és a cikkből is van mit tanulni.
borisz
2008.06.25. 20:35:33
Gratula az első helyhez!
Élőben szebbnek néz ki szerintem.
uly
2008.11.17. 00:13:33
Hello Macal!
Megnéztem tegnap ás ma élőben a kiállításon. Szerintem sokkal jobb, mint fotókon!
Gratula!
Uly
Rommel93
2010.01.10. 14:03:31
Az a Kar98-as hatalmas ötlet volt...:D Így tovább!
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció