Mil Mi-17 Hip
1:72, KP
Pintér György - Múzeumi krimik
Otthon matattam a polcon, épp azt néztem,melyik makettet lehetne leselejtezni (sajnos ez előbb-utóbb bekövetkezik mindnél). Egyszer csak a kezembe akadt a cikk főszereplője. Nagyon régen építettem meg, van már vagy 15 éve biztosan. Amiért végülis úgy döntöttem,nem selejetezem még le, az a következő: első makettem már régóta nincs meg, azonban ez a makett egy korszakot zárt le, és egyben nyitott meg a "makettező életemben". Előtte is építettem makettet (micsoda átalakításokat csináltam pl: mig 19-ből f-16; ne is kérdezzétek), azonban ennél minden akkori tudásomat összeszedtem, és nagyon ügyeltem a részletekre is. Akkor az volt a legjobb munkám (sokkal tovább nem is fejlődtem).
Szóval ez egy legalább 3x megépített makett. Megvettem, összeraktam, nem festettem le, állt a polcon. Megláttam, szétszedtem, lefestettem (zománccal), állt a polcon. Harmadszorra szétszedtem, de nem csináltam vele semmit. Aztán egyszer csak úgy döntöttem,összerakom. A Kp amikor kihozta, akkor nagyon jó kis készletett adott ki. Azonban nekem ez kevés volt. Úgyis szét volt már barmolva, ezért azt gondoltam,nyitott állapotban csinálok meg rajta egy-két dolgot. Továbbá süllyesztett felületeket, és "hiper részleteket". Ehhez mindent lecsiszoltam a felületről, erre már csak a rajta lévő vastag zománc festék miatt is szükséges volt. Szerencsére jó vastag műanyagból készült a törzs, így bátran lehetett csiszolni. Ezután bekarcoltam a vonalakat, valamint kivágtam a hátsó rakodóajtót. Közben elkészítettem a belsejét, székeket, plafont a tehertérben, valamint a fülkében a felső menyezeten lévő kapcsolókat, hevedereket, öveket. Elkészítettem a kagylóajtó belső mintázatát húzottszálakból.
Mivel a kedvem nem csappant meg, ezért még az egyik hajtóműházat is megnyitottam, és a hajtóművet elkészítettem. Ehhez megmaradt póttartályt, műanyag alkatrészeket, rézdrótot használtam. Kifúrkáltam a kivezető nyilásokat, tettem bele műanyag csöveket, sőt még rézszűrőből rácsokat is készítettem. Elkészítettem a fülke páncélzatát is, és még a visszapillantó-tükröt is. Nagyon részletes gépet akartam , ezért nagyon sok képet nézegettem hogy mi hogyan néz ki az igazi gépen, megvan-e az enyémen, ha nincs,akkor elkészítettem.
Festeni ecsettel festettem le, kevert zöldek, biztosan nem ilyen az igazi, de akkor úgy gondoltam,hogy jó. Ehhez egy érdekesség: csak egyszer vittem versenyre ezt a művemet, igaz akkor második lett (gyorsan úgy döntöttem,a csúcson kell abbahagyni). Szóval bámészkodok, amikor megjelent a zsűri, és pont az Én gépemet kezdték nézni. Én nem szóltam, csak füleltem. Az egyik mondta a másiknak hogy nagyon szép a gép, de szerinted van ilyen festésben?. A másik a válaszában mondta, hogy nagyon hasonló jellegű Mi 17-eseket használtak a Szovjetúnióban, azaz létezhet ilyen. Én nem nagyon mertem szólni, mert a festés mintázatát egy fekete-fehér képről néztem le, még kiderült volna,hogy fogalmam sincs az igazi színekről.
Visszatérve a géphez, festés után a rotorokat készítettem el, sőt mivel "profi" voltam, még az infracsapda-kilövőket is felraktam, és be is vezetékeltem. Eredetileg a rádióhuzalokat is bekötöttem, de azok az évek során elvesztek.
Szóval ez volt akkor nálam a legjobb. Egyébként hogy milyen régen is készült ez a gép, azt abból tudom, hogy akkor még a Zvezda Mi-8-asa sem jelent meg, csak olyan 3 évre rá. Emlékszem,még egy kicsit ideges is lettem, mert a dobozbontásoknál dicsérték, hogy van belső mintázata a rakodóajtóknak is. Én meg kinkeservesen csináltam azt meg az enyémen, az volt a legnehezebb. Terrmészetesen azóta már láttom a hibáit, néha meg is mosolygom magam rajta, milyen bakikat követtem el.
Sajnos az évek során a rotorlapátok többször letörtek, így hiába vannak már rézdróttal megerősítve, bánatosan lógnak a helyükön. Azóta persze megvettem a jelenlegi legjobb másolatott, a Hobbyboss Mi 17-ét. A Kp-val összehasonlítani nem nagyon érdemes, egyértelműen jobb a kínai termék. A Kp előnye a variálhatóság egy dobozon belül, Mi-8, Mi-17 egyaránt megépíthető, meg az alakhűség. Talán még a rotorlapátokra mondanám, hogy lehet hogy jobb.
Miután ezt a gépet elkészítettem, az életemben is nagy változások lettek. Főiskolára mentem, megkezdtem a nagybetűs életet. Nagyon sokáig nem is fogtam a kezembe makettet, viszont beindult a készletek vásárlása, ami manapság már lassan tarthatatlan lesz számomra, egyszerűen nem fogok elférni a sok doboz között. Új irányvonalat is vettem, addig csak repülőket, helikoptereket készítettem, azóta autók, harcjárművek, sőt,hajó is került ki a kezem közül. Más felfogásban csinálom a maketteket, ha lehet nézem a szakirodalmat, egyszerűen gondos munkát akarok a kezem közül kiengedni. Persze ez nem mindig sikerül.
Szóval ez egy legalább 3x megépített makett. Megvettem, összeraktam, nem festettem le, állt a polcon. Megláttam, szétszedtem, lefestettem (zománccal), állt a polcon. Harmadszorra szétszedtem, de nem csináltam vele semmit. Aztán egyszer csak úgy döntöttem,összerakom. A Kp amikor kihozta, akkor nagyon jó kis készletett adott ki. Azonban nekem ez kevés volt. Úgyis szét volt már barmolva, ezért azt gondoltam,nyitott állapotban csinálok meg rajta egy-két dolgot. Továbbá süllyesztett felületeket, és "hiper részleteket". Ehhez mindent lecsiszoltam a felületről, erre már csak a rajta lévő vastag zománc festék miatt is szükséges volt. Szerencsére jó vastag műanyagból készült a törzs, így bátran lehetett csiszolni. Ezután bekarcoltam a vonalakat, valamint kivágtam a hátsó rakodóajtót. Közben elkészítettem a belsejét, székeket, plafont a tehertérben, valamint a fülkében a felső menyezeten lévő kapcsolókat, hevedereket, öveket. Elkészítettem a kagylóajtó belső mintázatát húzottszálakból.
Mivel a kedvem nem csappant meg, ezért még az egyik hajtóműházat is megnyitottam, és a hajtóművet elkészítettem. Ehhez megmaradt póttartályt, műanyag alkatrészeket, rézdrótot használtam. Kifúrkáltam a kivezető nyilásokat, tettem bele műanyag csöveket, sőt még rézszűrőből rácsokat is készítettem. Elkészítettem a fülke páncélzatát is, és még a visszapillantó-tükröt is. Nagyon részletes gépet akartam , ezért nagyon sok képet nézegettem hogy mi hogyan néz ki az igazi gépen, megvan-e az enyémen, ha nincs,akkor elkészítettem.
Festeni ecsettel festettem le, kevert zöldek, biztosan nem ilyen az igazi, de akkor úgy gondoltam,hogy jó. Ehhez egy érdekesség: csak egyszer vittem versenyre ezt a művemet, igaz akkor második lett (gyorsan úgy döntöttem,a csúcson kell abbahagyni). Szóval bámészkodok, amikor megjelent a zsűri, és pont az Én gépemet kezdték nézni. Én nem szóltam, csak füleltem. Az egyik mondta a másiknak hogy nagyon szép a gép, de szerinted van ilyen festésben?. A másik a válaszában mondta, hogy nagyon hasonló jellegű Mi 17-eseket használtak a Szovjetúnióban, azaz létezhet ilyen. Én nem nagyon mertem szólni, mert a festés mintázatát egy fekete-fehér képről néztem le, még kiderült volna,hogy fogalmam sincs az igazi színekről.
Visszatérve a géphez, festés után a rotorokat készítettem el, sőt mivel "profi" voltam, még az infracsapda-kilövőket is felraktam, és be is vezetékeltem. Eredetileg a rádióhuzalokat is bekötöttem, de azok az évek során elvesztek.
Szóval ez volt akkor nálam a legjobb. Egyébként hogy milyen régen is készült ez a gép, azt abból tudom, hogy akkor még a Zvezda Mi-8-asa sem jelent meg, csak olyan 3 évre rá. Emlékszem,még egy kicsit ideges is lettem, mert a dobozbontásoknál dicsérték, hogy van belső mintázata a rakodóajtóknak is. Én meg kinkeservesen csináltam azt meg az enyémen, az volt a legnehezebb. Terrmészetesen azóta már láttom a hibáit, néha meg is mosolygom magam rajta, milyen bakikat követtem el.
Sajnos az évek során a rotorlapátok többször letörtek, így hiába vannak már rézdróttal megerősítve, bánatosan lógnak a helyükön. Azóta persze megvettem a jelenlegi legjobb másolatott, a Hobbyboss Mi 17-ét. A Kp-val összehasonlítani nem nagyon érdemes, egyértelműen jobb a kínai termék. A Kp előnye a variálhatóság egy dobozon belül, Mi-8, Mi-17 egyaránt megépíthető, meg az alakhűség. Talán még a rotorlapátokra mondanám, hogy lehet hogy jobb.
Miután ezt a gépet elkészítettem, az életemben is nagy változások lettek. Főiskolára mentem, megkezdtem a nagybetűs életet. Nagyon sokáig nem is fogtam a kezembe makettet, viszont beindult a készletek vásárlása, ami manapság már lassan tarthatatlan lesz számomra, egyszerűen nem fogok elférni a sok doboz között. Új irányvonalat is vettem, addig csak repülőket, helikoptereket készítettem, azóta autók, harcjárművek, sőt,hajó is került ki a kezem közül. Más felfogásban csinálom a maketteket, ha lehet nézem a szakirodalmat, egyszerűen gondos munkát akarok a kezem közül kiengedni. Persze ez nem mindig sikerül.
|
| 100_3911 |
|
| 100_3912 |
|
| 100_3913 |
|
| 100_3918 |
|
| 100_3919 |
|
| 100_3921 |
|
| 100_3924 |
2012.10.20.