Pintér György - Múzeumi krimik
A makett készítéséhez az alapötletet a Dunaújváros melletti sportrepülőtér bejáratánál lévő MiG-15 adta. Ez a gép egy acéloszlopon állva „néz” az ég felé.
Az összeállítás elkészítésénél nem a makett minősége, inkább az összhatás elérése volt a célom, ezért választottam az Airfix 1:72 méretarányú MiG-15-ösét.
Ez a kitt (0017) a cég legrégebbi makettjei közé tartozik. Ennek megfelelően pozitív panelezésű, nem túl részletgazdag, 31 alkatrészt tartalmazó készletről van szó. Pilótafülkéje nincs, a gép hossztengelyén keresztül, át lehet látni a törzsön. A matricaíven Lengyel és Orosz jelzések találhatók.
A makett elkészítését a pilótafülke kialakításával kezdtem. Ehhez méretre vágott sztirol lapokat használtam. A botkormányt, gázkart húzott szálból készítettem, a KK1 katapultülést az eredeti készlet 26.sz. alkatrészéből alakítottam ki. Pótoltam a hiányzó fejtámlát, hevedereket, és az ülésen található karokat. A műszerfal és oldalpanelek kialakítását számítógépes programmal végeztem, és színes nyomtatás után ragasztottam a helyükre, az ASP-3N műszer reflexüvegét vékony plexiből vágtam méretre. A pilótafülke rögzítése után alakítottam ki a szívócsatorna falait, hogy élethűbb legyen a levegő beömlő, majd a kabin vonalában lezártam, hogy ne lehessen keresztül látni a gépen.
A tartóoszlop 6mm-es, 90°-ban hegesztett köracélból készült, a spirális csővarrat utánzatát, cérna körbetekerésével alakítottam ki. Az oszlopot két helyen átfúrtam, hogy később a makettet-, majd az oszlopot a talapzatra is rögzíthessem.
A jobboldali törzsfélbe 3 db kör alakú sztirol lapot ragasztottam, melyből a hátsó két lapon furatot alakítottam ki, ezeken keresztül tudtam fixen rögzíteni a fél-gépet az oszlopra (1.sz. ábra). Ettől kezdve kissé bonyolultabb volt a további munka, mert az acélrúd mindig „útban volt”.
Ezután következett a két törzsfél összeragasztása, majd a szárnyak a vezérsíkok és az orrgyűrű rögzítése. A futóműveket is fel kellett javítani, hogy jobban hasonlítsanak az eredeti kialakításra. Főfutónál a rugóstag és a behúzó hidraulika is hiányzott. Az
N 37-es gépágyú csövét, valamint a pitotcsövet injekcióstűből alakítottam ki. A kabintető merevítését is pótoltam.
Festés előtt több illesztésnél volt szükség tömítő pasztára és csiszolásra. A gépet Humbrol polírozható alumíniummal festettem. A szárnyvégi helyzetlámpákat Tamiya Clear Colorral készítettem. Mivel a régi matricáim között sem volt megfelelő formájú számsor, ezért az oldalszámokat és a csillagokat is el kellett készítenem, melyet szintén a számítógéppel végeztem. A mintákat fehér ACT matricalapra nyomtattam, majd lakkozás után gondosan körbevágtam, és a megszokott módon (vízben leáztatás után) helyeztem a makettre.
A talapzaton 45°-os szögben áll a tartóoszlop, melyet a fa alaplemezbe egy acéltüske rögzít. A füvet vasútmodellező fűből vágtam méretre.
A kész makett, egy számomra is fontos időszakra emlékeztet, mert a reptér egy darabja került ezzel a polcomra.
A makett elkészítéséhez eredeti gépről készített fotókat, a Cseh 4+ füzetet és a TopGun-Aranysas fotóit használtam háttéranyagként.