Pintér György - Múzeumi krimik
A MiG-17-est az OKB-155 tervezőirodában vetették papírra 1949-ben. Az első prototípus először 1950-ben emelkedett a levegőbe. A legjelentősebb változtatás a MiG-15-höz képest a kettős nyilazású szárny (a belső nyilazási szöge 45, a külsőé 42 fok), a szárnyfelületen három-három terelőlap használata és a VK-1F hajtómű alkalmazása volt. 1951 szeptemberében elkezdték a sorozatgyártást.
A PF változatot 1953-tól készítették, mely radarberendezéssel és utánégetővel volt felszerelve. A radar okozta tömegnövekedés végett a fegyverzetből kivonták a 37 mm-es gépágyút,és a helyére a NR-23 gépágyút építették be. Mindhárom fegyverhez egyenként 100db lőszer javadalmazás járt.
Hazánk 1955 április 23-án vette át az első 6 db MiG-17PF vadászgépeit.
Mindenképpen meg akartam építeni a gépet, mert tetszenek az orosz hidegháborús repülőgépek egyszerű, mégis szép formájuk miatt,és a magyar sugárhajtóműves MiG-ek közül már csak ez hiányzott a gyűjteményemből.
Az általam választott makett a HobbyBoss gyártmánya lett a szolid ár és a szép felületi kidolgozás végett. Az alkatrész bontása és felület kialakítása hasonló a Trumpeter MíG-15-höz. Sajnos ez már nem mondható el a belső kidolgozottságról és az illeszkedésről.
A kabin hiányosságainak orvoslására beszereztem az Eduard színes maratását és egy műgyanta katapultülést. Az ülés a MíG-17F-hez való, melynek legszembeötlőbb különbsége a fejtámla, melyet a gyári műanyaggal helyettesítettem. Az Eduard-féle színes maratás szépen kidolgozott, könnyen és gyorsan összeállítható (lusta makettezőknek csak ajánlani tudom), de szerintem a színe egy kicsit sötét, ennek javítása körülményes lett volna, ezért a kabint a Modell Master 2132-es Flanker blue gray színével festettem ki. A hajtóművet Modell Master gun metallal festettem le, utána Revell sötét barnával szárazecseteltem.
A kabin elkészülte után összeállítottam a törzset és a szárnyakat. Bekábeleztem a futóműaknákat és a futószárakat. A következő munka elég körülményes volt, ugyanis a Hobby Boss elfelejtette kidolgozni a katapultülés mögötti részt. Ezt a hiányosságot rézlemez és maradék műanyag alkatrészből alakítottam ki, több-kevesebb sikerrel. A törzs összeállításánál az orr résznél voltak illeszkedési problémák, de némi csiszolással és többszöri szárazpróbával elhárítható a hiba. Az orrba horgászólmot tettem. A gép többi részével nem volt gond, a szárnyak és vezérsíkok jól illeszkedtek. A pitotcsöveket három különböző méretű injekcióstűből készítettem. A futóművet és a házat ónhuzallal ill. hangszóróvezetékkel javítottam fel. A tartalék üzemanyagtartályok szárnyait reszelővel elvékonyítottam,és a pilonokat lecseréltem saját gyártmányúra, mert az eredeti sehogy sem akart illeszkedni. A futómű nyitott helyzetét jelző „katonákat” műanyagszálból készítettem,és később pirosra festettem.
A kabintető maszkolása után az egész gépet Gunze H67 light blue-val fújtam le, ezt a színt kapta a futómű is. Következő lépésként a panelvonalakat átfújtam matt feketével. Az orr zöldjére a Modell Master field greent választottam. Száradás után lemaszkoltam a zöld részt és a futóaknákat,megkapta a gép a végső szint, amely a Modell Master chrome silverje lett a tartalék üzemanyagtartályokkal együtt. A féklapokat és a gép hasán pár panelt sötétebb árnyalatura akartam fújni, ezért a króm ezüsthöz hozzáadtam egy kis gun metalt, de sajnos a maszkolószalag eltávolítása után nem igazán lehetett látni a különbséget. A festés utolsó fázisaként a szárnytöveket Gunze sötétszürkével színeztem. A radarkúpot Gunze matt fehérre festettem.
Matricázás előtt az egész felületet lefújtam Gunze fényes lakkal, majd felhelyeztem a HAD-matricákat. A matricákat Gunze matricalágyítóval kezeltem. Száradás után kapott két réteg fényes lakkot.
A koszolást nem akartam túlzásba vinni, mert egy viszonylag új gépet szerettem volna bemutatni, ezért a panelvonalakat nagyon híg feketével futtattam be, ill. a hason egy-két helyen szárazecseteltem.
Végezetül megfestettem a szárnyvégi lámpákat üvegfestékkel, leszedtem a maszkokat, felragasztottam a futóműveket, üzemanyagtartályokat és a kabintetőt.
A makettet ajánlom mindazoknak,akit érdekel a hazai repülés , a hidegháború kályhacsövei,vagy egyszerűen csak egy szép,letisztult formájú repülőgépet szeretnének a vitrinjükben látni.