Pintér György - Múzeumi krimik
A MiG-25 a leggyorsabb vadászrepülő,melyet rendszerbe is állítottak. Maximális sebessége 2,8 Mach teljes fegyverzettel.A gépet sok kritika éri, ezért tisztázni kell, hogy a MiG-25-öt eredetileg az amerikai B-70 Valkyrie szuperszónikus bombázó elfogására tervezték. Az amik később törölték a programot, így a 25-ös sose tudta elvégezni a fő feladatát, így légtérvédelmi vadászrepülőnek használták.Szerintem nem ildomos egy kifejezetten légvédelmi vadászt összehasonlítani egy légifölény kivívására tervezett géppel (egyéni véleményem!). A gépet a hidegháborúba tervezték és állították hadrendbe. Akkoriban a fő szempont a sebesség volt,nem a manőverezőképesség. Nehéz lenne elvárni egy közel a hangsebesség háromszorosával száguldó géptől a szűk manővereket.A sebesség felső határán a fordulókör sugarát kilométerekben mérik! A fogyasztásán sem érdemes rágódni, az akkori technológiával acél és titánium alkalmazásával a gép tömege 20 000kg feletti, max. felszálló tömege 36 200kg. Ezt a tömeget két egyenként 120,7kN tolóerejű hajtómű hozza mozgásba.
A makettet legutóbb a Revell adta ki, elég elnagyolt kivitelben.
Mivel 1/48-ban más nem adta ki (most már a Revell sem gyártja) ebből a makettből kellett megépítenem az áhított MiG-25-t.
A gép felülete pozitív panelosztású és meglehetősen hiányos, ezért első nekifutásra bekarcoltam a panelvonalakat. A hajtóművek közötti kúpot egy Phoenix rakéta orrából készítettem. A törzs felső részén lévő a beömlőkhöz tartozó zsalukat nem készítették el, így azt nekem kellett kivágni és alulemezből elkészíteni.A gép alján lévő fényszorókat kimartam, krómezüsttel festettem, majd lakkal feltöltöttem.Tömíteni csak a törzs oldalán kellett pár beszívódást. A dobozban lévő kabin szerintem univerzális, azaz típusfüggetlen, bármilyen játékrepülőbe beépíthető. Szerencsére a Neomega nagyon szép belsőt készített, amely probléma nélkül passzol az eredeti helyére (bár csak elmondhatnám ezt egy pár nevesebb gyártó termékeiről is!). A hajtóművek is átalakításra szorulnak. A kiömlők lamelláit elfűrészeltem,és minden másodikat egy kicsit behajlítottam. A turbinalapát imitációját lefűrészeltem,és a jól bevált hullámpapírral megtoldottam. A turbinalapátokra ónhuzalból elkészítettem a rácsot. A futóművek átalakításába nem mertem belefolyni, így csak látványosabbá varázsoltam különböző méretű ónhuzallal. Az antennákat drótból és maradékokból csináltam.A pitotcsövet injekcióstűvel és rézzel tuningoltam.A kabinba a célzóberendezést szintén maradékból faragtam.
A festés volt a legegyszerűbb. Először lefújtam az orrkúpot és a vezérsíkokat Revell olívaszürkére, utána a kabin előtti részt feketére. Maszkolás után Gunze világoskék és világosszürke keverékével lefújtam az egész gépet. A maszkok eltávolítása után lakkoztam a felületet és felhelyeztem a matricákat. A koszolást grafitporral végeztem, végül mattlakkal lefújtam az egész gépet és a rakétákat. A szárnyvégeken lévő helyzetjelző lámpákat üvegfestékkel festettem. Felragasztottam és pozicionáltam. Legutoljára felhelyeztem a kabintetőt, miután azt is bekábeleztem, üvegszálból elkészítettem a kitámasztót.
A makett építése messze volt az úgynevezett örömmakettezéstől, de megérte a fáradságot. Kezdő makettezőknek semmiképp sem ajánlom! Aki nem akar vesződni a feljavításokkal,az várjon türelemmel, hátha valamelyik ázsiai cég kiadja emészthető kivitelben.