A makett készítésének apropója az unokaöcsém születésnapja volt. Gondolkodtam, hogy több, 1/144 méretarányú makettból készítsek-e egy kis összeállítást a Magarországon alkalmazott alkalmi festésekből, vagy egy példányt dolgozzak ki alaposabban. Sorra vettem az 1/144 arányú maketteket és nem voltam kibékülve sehogy sem a felhozatallal. Mindegyik mellett szólt ellenérv. Mondjuk a többség mellett csak az szólt..... Így inkább az 1/72 kategóriára koncentráltam. Több helyen utánaolvasva az Italeri #184 számú kitjét említik az együlésesek között az egyik legjobbnak.
A makettet extra fotomaratások ás műgyanta cuccok nélkül terveztem megépíteni, saját feljavításokkal és átalakításokkal.
Az építést a kabinnal kezdtem. A K-36 ülés helyett egy fotelszerűséget kapunk. Egy fokkal jobb, mint amivel a Revell UB-jában lepik meg az embert, de szerintem a vállalhatatlan kategória. Így műanyaglapokból, papírból és rézdrótokból igyekeztem valami hasonlót szülni.
A műszerfal szép, az oldalkonzolok is hihetők, az oldalfal némi tuningra szorul. Konkrétan ott semmi sincs, csak a sima műanyag. A műszerfal tetején lévő kijelző teljesen hiányzik, azt műanyag lapból és műsz.rajzlapból kellett utángyártanl. A kabintető és a szélvédő szép, tiszta, karcmentes és nem torzítanak. A KOLS "buborékja viszont nagyobb a kelleténél, így abból kb 0,5mm-t le kell csiszolni.
A sárkány elemeinek összeillesztése jó, minimális tömítést igényel. Neuralgikus helyek az orrkúp két oldala, a szárny alsó fele, valamint a függ.vezérsíkok töve. Ezen felül kicsit több csiszolást igényel a szívócsatornák összeállítása. A hátsó traktus a törzs aló felének része, az első traktusok két-két félből állnak össze. Itt azért már elkél a paszta....
A kit tartalmazza a beömlőnyílások zárására szolgáló lemezeket is, de Rossz helyre rakatja be őket (teljesen az élhez) és pozitív vonalakkal imitálják a rajta lévő nyílásokat, osztásokat. Így ennek is kuka. Helyette jött megint a már jól bevált easyJet beszállókártya. Jó erős, fényes felületű, vékony karton, finom felülettel. Relikvia ennél hasznosabban nem is élhetne tovább....
A törzs felső részén lévő zsaluk gyárilag nyitott állapotban kerültek megformázásra. Ezeken minimális sorja van, de eltávolítása inkább szöszölős, mint nehéz.
A hajtóművek kiömlő nyílásai is némi utómunkára szorulnak, ugyanis a törzs felső részere öntött takarólemezek alól kilóg a hajtómű sima része (B15+B16 alkartészek). Itt majd'2mm-t el kell tűntetni a B16 elemek végéből. Ügyelni kell azonban a két sík párhuzamosságának megtartására. Ha itt beleteszünk még egy kis szögeltérést, akkor nagyon látványosan csálék lesznek a fúvókak... (az A6 elem (törzs alja) vége már gyárilag tudja a fúvókák széttartását.)
A futóművek és a gondolák részletgazdagságánál beértem agyártó által adott dolgokkal.
Festési mintaként természetesen magyar mintát szerettem volna megvalósítani. A 60.szülinapos annyira nem tetszett, a Turul-hoz még tanulnom kell, viszont a 70. szülinapi festés a Hájával szerintem zseniális. A HAD készít hozzá matricagyűjteményt. Van hozzá javító lapocska, amin a kék feliratok valóban kékként jelennek meg. Viszont a festési útmutatón szereplő sínek nem éppen jók. Az egyik fotón látszik, hogy mi a baj velük. Első nekifutásra felvittem a Humbrol 140 és 147 színeit. A világosszürke sokkal világosabb, a sötét pedig sokkal sötétebb a kelleténél. Így mindet vissza, végül a Gunze választékából találtam megfelelő színt, viszont már nem tudom, hogy mi voltak a megfelelő színkódok. Ezt leszámítva a matricák szépen felvihetők, jól tapadnak jól simulnak. Egyedül a Héja vízszintes vezérsíkjának felsimítása igényel egy ki plusz munkát. Ez persze nem meglepő, tekintve, hogy kétszer görbült felületre sík matricát kell feltenni.
Összeségében egy jó kit, és egy kiváló matricakészlet áll rendelkezésre ennek a gépnek a megépítéséhez. Nem problémamentes, de örömteli munka, ami nagyon mutatós eredményt szül. Ajánlani tudom mindenkinek!
