Mikojan-Gurjevics MiG-3
1:48, Trumpeter
Pintér György - Múzeumi krimik
A nagysikerű StuG III group build után felvetődött az ötlet, hogy szervezzünk az Attilaproductions fórumon repülős csoportos építést is. Többfordulós szavazás után a MiG-3 lett a nyertes makett.
Alapmakettként az ICM és a Trumpeter makettje jöhetett számításba. A Trumpeter makettjét választottam, hozzá beszereztem az Eduard maratását. Először egy német festésváltozatot néztem ki magamnak, aztán megláttam ezt: http://mig3.sovietwarplanes.com/mig3/external.html
és eldöntöttem, hogy a fém-fa-vászon színű felületeket festés nélkül fogom bemutatni.
Vadász István, az orosz repülőgépek szakértője felhívta rá a figyelmem, hogy a valóságban egy MiG-3 sosem nézett ki így, idézem: „…az asztalosüzemi munkák végén az összes fa részt bevonták repülővászonnal, ami többnyire ezüst szinű (aerolakk) volt, késöbb szürke.” Tehát ez a makett már a fantázia kategóriába tartozik!
Mint már az elején írtam, a Trumpeter makettjét választottam, főleg azért, mert egy új szerszámos makettnél nagyobb részletgazdagságot és pontosságot vártam el, mint a viszonylag régi ICM makettnél. Sajnos ez csak részben igaz, mert a részletgazdagsággal nem volt gond, viszont az alkatrészek illeszkedése nem tökéletes. Ez sajnos visszatérő probléma a Trumpeter repülőgép-makettjeinél. Legnagyobb probléma a szárny-törzs csatlakozás. Az összeállítási útmutató szerint a felső szárnyfeleket az egybeöntött alsó szárnyrészre kell ragasztani, majd a kész törzset a szárnyfelek közé kell illeszteni. A csatlakozást viszont nem segítik pozícionáló részek, és csak egy keskeny ragasztható felület marad. Itt bőven volt tömítenivaló rés és szintbeni eltérés, ennek viszont a szépen részletezett és szegecselt felület látta kárát.
A kabinbelsőt szinte teljes egészében le lehet cserélni az Eduard maratásával. Ez a maratás már új generációs, tehát színezett műszerfal és öv tartozik hozzá. Aki tökéletes munkára törekszik, annak le kell cserélnie a kabin csővázát imitáló „kivasalt” vázat kör keresztmetszetű anyagra, mert csukott kabintetővel is jól látszik.
Az alumínium festék minden hibát kiemel, ezért a szokásos csiszolások után fénymásolópapírral dörzsöltem át a teljes külső felületet. Ez políroz, kiemeli a karcokat, és jól tapad rá az alumínium festék.
A festés első lépése a fa részek elkészítése volt. Ha nem sikerült volna, a sima műanyagról könnyen le lehetett volna takarítani, és a német festés készült volna el.
Alapszínnek a Humbrol 94-et választottam, némi fehérrel világosítva, erre jött egy fényes akril lakk réteg. Két nap száradás után sötétbarna festékbe mártott szivacsdarabbal festettem meg az erezetet, panelenként külön-külön. Egy kis szivacsdarabot egy nagyobb csipeszbe szorítottam, majd a csipesz két szárát szigetelőszalaggal tekertem körbe. Ahol nem tetszett a kapott minta, az akril lakkról nyomtalanul vissza lehetett törölni.
Utána a vászon kormány- és csűrólapok következtek, színüket Revell festékekből kevertem ki.
Következett az alumínium részek festése, de előtt minden lefesteni nem kívánt felületet Tamiya szalaggal maszkoltam ki. Az alumíniumhoz használt festék a Prisma Color Chrome Silver, festékboltban kapható spray festék, amit tégelybe fújtam ki, majd szórópisztolyból fújtam a makettre.
Fedő lakkrétegként a fa részekre Gunze akril félfényes, az alumínium részekre Gunze fényes akril lakkot használtam.
A panelvonalakat vízzel hígított műszaki tussal emeltem ki.
Alapmakettként az ICM és a Trumpeter makettje jöhetett számításba. A Trumpeter makettjét választottam, hozzá beszereztem az Eduard maratását. Először egy német festésváltozatot néztem ki magamnak, aztán megláttam ezt: http://mig3.sovietwarplanes.com/mig3/external.html
és eldöntöttem, hogy a fém-fa-vászon színű felületeket festés nélkül fogom bemutatni.
Vadász István, az orosz repülőgépek szakértője felhívta rá a figyelmem, hogy a valóságban egy MiG-3 sosem nézett ki így, idézem: „…az asztalosüzemi munkák végén az összes fa részt bevonták repülővászonnal, ami többnyire ezüst szinű (aerolakk) volt, késöbb szürke.” Tehát ez a makett már a fantázia kategóriába tartozik!
Mint már az elején írtam, a Trumpeter makettjét választottam, főleg azért, mert egy új szerszámos makettnél nagyobb részletgazdagságot és pontosságot vártam el, mint a viszonylag régi ICM makettnél. Sajnos ez csak részben igaz, mert a részletgazdagsággal nem volt gond, viszont az alkatrészek illeszkedése nem tökéletes. Ez sajnos visszatérő probléma a Trumpeter repülőgép-makettjeinél. Legnagyobb probléma a szárny-törzs csatlakozás. Az összeállítási útmutató szerint a felső szárnyfeleket az egybeöntött alsó szárnyrészre kell ragasztani, majd a kész törzset a szárnyfelek közé kell illeszteni. A csatlakozást viszont nem segítik pozícionáló részek, és csak egy keskeny ragasztható felület marad. Itt bőven volt tömítenivaló rés és szintbeni eltérés, ennek viszont a szépen részletezett és szegecselt felület látta kárát.
A kabinbelsőt szinte teljes egészében le lehet cserélni az Eduard maratásával. Ez a maratás már új generációs, tehát színezett műszerfal és öv tartozik hozzá. Aki tökéletes munkára törekszik, annak le kell cserélnie a kabin csővázát imitáló „kivasalt” vázat kör keresztmetszetű anyagra, mert csukott kabintetővel is jól látszik.
Az alumínium festék minden hibát kiemel, ezért a szokásos csiszolások után fénymásolópapírral dörzsöltem át a teljes külső felületet. Ez políroz, kiemeli a karcokat, és jól tapad rá az alumínium festék.
A festés első lépése a fa részek elkészítése volt. Ha nem sikerült volna, a sima műanyagról könnyen le lehetett volna takarítani, és a német festés készült volna el.
Alapszínnek a Humbrol 94-et választottam, némi fehérrel világosítva, erre jött egy fényes akril lakk réteg. Két nap száradás után sötétbarna festékbe mártott szivacsdarabbal festettem meg az erezetet, panelenként külön-külön. Egy kis szivacsdarabot egy nagyobb csipeszbe szorítottam, majd a csipesz két szárát szigetelőszalaggal tekertem körbe. Ahol nem tetszett a kapott minta, az akril lakkról nyomtalanul vissza lehetett törölni.
Utána a vászon kormány- és csűrólapok következtek, színüket Revell festékekből kevertem ki.
Következett az alumínium részek festése, de előtt minden lefesteni nem kívánt felületet Tamiya szalaggal maszkoltam ki. Az alumíniumhoz használt festék a Prisma Color Chrome Silver, festékboltban kapható spray festék, amit tégelybe fújtam ki, majd szórópisztolyból fújtam a makettre.
Fedő lakkrétegként a fa részekre Gunze akril félfényes, az alumínium részekre Gunze fényes akril lakkot használtam.
A panelvonalakat vízzel hígított műszaki tussal emeltem ki.
|
|
Kabin
|
|
|
Félkész festés
|
|
|
Készen
|
|
|
Készen
|
|
|
Készen
|
|
|
Készen
|
|
|
Készen
|
2009.01.30.