Mikojan-Gurjevics MiG-9 Fargo
1:72, MPM
No.72052 (1997)
Pintér György - Múzeumi krimik
Nemrég írtam a Jak-15-ről, ami csaknem elsőként emelkedett a levegőbe, mint sugárhajtóműves repülőgép a Szovjetunióban. De csak majdnem. Pár órával előzte meg mai témánk, a MiG-9.
Mindkét típus zsákmányolt német hajtóműveket használt, hiszen hazai, azaz szovjet gyártmányú még nem készült el. Mikojannak volt még egy változata, az I-260-as, ami leginkább a Me-262-es motívumaira épült, két hajtóművel. A másik a szintén két hajtóművet, de nem a szárnyak alatt, hanem a törzsbe építve cipelő I-300. (MiG-9 jelzéssel létezett egy csillagmotoros vadászgép is. Ez nem került sorozatgyártásra.)
A szűzfelszállásra 1946. április 24-én került sor. Alekszej Grincsik volt a pilóta. A sikeres repülés ellenére akadtak problémák. A nagysebességű repülés alatt a rázkódás okozott váratlan gondokat. 5000 méteren 910 km/óra sebességre volt képes a gép. "Az alacsonyan ülő, nagyhasú, rövid lábú repülőgép, orrlyukszerű, elágazó légbeömlőivel némileg egy tacskóra emlékeztetett." – írta az Artyem Mikoljan életét bemutató könyvében Mihail Arlazorov író. Majd nem egészen két hónappal később a gép lezuhant, elpusztítva vezetőjét is. A kivizsgálásnál kiderült, hogy a szerkezet a több, mint 9g-s fordulót hajtott végre, ami csak 8-ra volt kitalálva. A projekt ment tovább az F2 és F3 példánnyal. Itt is voltak balesetek, egy alkalommal az egyik trimmlap vezérlését fordítva szerelték fel és a gép lezuhant. Az RD-20 hajtómű egyik gyengesége volt, hogy összesen 75 órányi üzemidőre volt megfelelő. Jó masszív fegyverzettel tervezték, 57 mm-es gépágyúval, ami aztán túlzásnak bizonyult, így lecserélték 37 mm-esre. Ez és a két 23 mm-es gépágyú lett a végleges variáció. A típust 1948 januárjában állították hadrendbe. Több gyakorló légiharcot vívtak a szintén kísérleti jellegű Tu-12-vel. Az utolsó repülésre szovjet színekben 1952-ben került sor.
Később a fegyverzetet, miután a lőporgázokat beszívta a hajtómű és ez nem tett neki jót, átrendezték. Ezért az egyetlen MiG-9M-nek megváltoztatták az orr kiképzését.Átszerelték a légterelőről az orr burkolata alá, hasonlóan az amerikai F-86-hoz. Plusz ennek már túlnyomásos kabinja és egy kísérleti RB-21 utánégetős hajtóműve is volt. Maga a MiG-9 végül is teljesített ugyan harci bevetéseket, igaz, nem a Szovjetunióban, de legkomolyabb szerepe a pilóták légcsavaros gépről sugárhajtásúra való átképzésénél volt. A szovjeten kívül a népi Kína légiereje használta. Összesen 604 példány készült. Az 598 gépből 372-t kaptak a kínaiak. Ezek alapvetően szintén az átképzést szolgálták, de időnként összeakaszkodtak a "nemzeti" Kína (Tajvan) repülőivel is. A többit öt vadászrepülő hadosztály között osztották szét. Volt közöttük kétüléses változat és repülő laboratórium is. Ez utóbbiakon tesztelték a később a 15-ösbe épített katapultüléseket. Átmeneti típusnak bizonyult, hiszen röviddel később már bevethető állapotban voltak a MiG-15-ök.
A típus különféle változatait több gyártó is elkészítette. Így, 1:72-ben a rövid életű Szkarabej, az Amodel és az MPM is. Létezik 1:32-es méretű változat is a KEP Modelstől. Mai témánk a cseh MPM gyártmánya. Mivel nem mai darab, csodát nem kell várni a cseh gyártó készletétől. Főleg, ha hozzáteszem, hogy 1997-ben kiadott cuccokat tartalmaz a hagyományos MPM-doboz. Az öntésnél nem takarékoskodtak az anyaggal, de megfolyást, gyilkolásra is alkalmas sorját nem találtam. Nem jelent agyonrészletezést, hogy a gyártó 36 műanyag alkatrészből és 1 húzott kabintetőből álmodta meg a makettet. Kapunk hozzá némi fémmaratást is, no meg a Moninóban kiállított egyetlen példányra illő matricákat. A rezek leginkább a bekötő hevederek, a pilótafülke kezelőszervei és hajtómű feldobására, meg a futóaknák szépítésére hívatottak. Hogy aztán mi lesz belőle, az majd a "vallatásnál kiderül".
Почему советский истребитель Су-9 (первый) нельзя считать копией немецкого Me. 262
The MiG-Story 2.r. Spektrum TV
https://www.youtube.com/watch?v=qeM4IUiK6Yo
https://www.livelib.ru/book/63390/readpart-neizvestnyj-mig-gordost-sovetskogo-aviaproma-nikolaj-yakubovich/~10
https://dzen.ru/a/XoMVJvPfCFp_bSGK
Mindkét típus zsákmányolt német hajtóműveket használt, hiszen hazai, azaz szovjet gyártmányú még nem készült el. Mikojannak volt még egy változata, az I-260-as, ami leginkább a Me-262-es motívumaira épült, két hajtóművel. A másik a szintén két hajtóművet, de nem a szárnyak alatt, hanem a törzsbe építve cipelő I-300. (MiG-9 jelzéssel létezett egy csillagmotoros vadászgép is. Ez nem került sorozatgyártásra.)
A szűzfelszállásra 1946. április 24-én került sor. Alekszej Grincsik volt a pilóta. A sikeres repülés ellenére akadtak problémák. A nagysebességű repülés alatt a rázkódás okozott váratlan gondokat. 5000 méteren 910 km/óra sebességre volt képes a gép. "Az alacsonyan ülő, nagyhasú, rövid lábú repülőgép, orrlyukszerű, elágazó légbeömlőivel némileg egy tacskóra emlékeztetett." – írta az Artyem Mikoljan életét bemutató könyvében Mihail Arlazorov író. Majd nem egészen két hónappal később a gép lezuhant, elpusztítva vezetőjét is. A kivizsgálásnál kiderült, hogy a szerkezet a több, mint 9g-s fordulót hajtott végre, ami csak 8-ra volt kitalálva. A projekt ment tovább az F2 és F3 példánnyal. Itt is voltak balesetek, egy alkalommal az egyik trimmlap vezérlését fordítva szerelték fel és a gép lezuhant. Az RD-20 hajtómű egyik gyengesége volt, hogy összesen 75 órányi üzemidőre volt megfelelő. Jó masszív fegyverzettel tervezték, 57 mm-es gépágyúval, ami aztán túlzásnak bizonyult, így lecserélték 37 mm-esre. Ez és a két 23 mm-es gépágyú lett a végleges variáció. A típust 1948 januárjában állították hadrendbe. Több gyakorló légiharcot vívtak a szintén kísérleti jellegű Tu-12-vel. Az utolsó repülésre szovjet színekben 1952-ben került sor.
Az utódokkal egy sorban
Később a fegyverzetet, miután a lőporgázokat beszívta a hajtómű és ez nem tett neki jót, átrendezték. Ezért az egyetlen MiG-9M-nek megváltoztatták az orr kiképzését.Átszerelték a légterelőről az orr burkolata alá, hasonlóan az amerikai F-86-hoz. Plusz ennek már túlnyomásos kabinja és egy kísérleti RB-21 utánégetős hajtóműve is volt. Maga a MiG-9 végül is teljesített ugyan harci bevetéseket, igaz, nem a Szovjetunióban, de legkomolyabb szerepe a pilóták légcsavaros gépről sugárhajtásúra való átképzésénél volt. A szovjeten kívül a népi Kína légiereje használta. Összesen 604 példány készült. Az 598 gépből 372-t kaptak a kínaiak. Ezek alapvetően szintén az átképzést szolgálták, de időnként összeakaszkodtak a "nemzeti" Kína (Tajvan) repülőivel is. A többit öt vadászrepülő hadosztály között osztották szét. Volt közöttük kétüléses változat és repülő laboratórium is. Ez utóbbiakon tesztelték a később a 15-ösbe épített katapultüléseket. Átmeneti típusnak bizonyult, hiszen röviddel később már bevethető állapotban voltak a MiG-15-ök.
A típus különféle változatait több gyártó is elkészítette. Így, 1:72-ben a rövid életű Szkarabej, az Amodel és az MPM is. Létezik 1:32-es méretű változat is a KEP Modelstől. Mai témánk a cseh MPM gyártmánya. Mivel nem mai darab, csodát nem kell várni a cseh gyártó készletétől. Főleg, ha hozzáteszem, hogy 1997-ben kiadott cuccokat tartalmaz a hagyományos MPM-doboz. Az öntésnél nem takarékoskodtak az anyaggal, de megfolyást, gyilkolásra is alkalmas sorját nem találtam. Nem jelent agyonrészletezést, hogy a gyártó 36 műanyag alkatrészből és 1 húzott kabintetőből álmodta meg a makettet. Kapunk hozzá némi fémmaratást is, no meg a Moninóban kiállított egyetlen példányra illő matricákat. A rezek leginkább a bekötő hevederek, a pilótafülke kezelőszervei és hajtómű feldobására, meg a futóaknák szépítésére hívatottak. Hogy aztán mi lesz belőle, az majd a "vallatásnál kiderül".
Csaknem az összes alkatrész
Források
Почему советский истребитель Су-9 (первый) нельзя считать копией немецкого Me. 262
The MiG-Story 2.r. Spektrum TV
https://www.youtube.com/watch?v=qeM4IUiK6Yo
https://www.livelib.ru/book/63390/readpart-neizvestnyj-mig-gordost-sovetskogo-aviaproma-nikolaj-yakubovich/~10
https://dzen.ru/a/XoMVJvPfCFp_bSGK
|
|
Dobozkép
|
|
|
Az utódokkal egy sorban
|
|
|
Kínai MiG-9 a War Thunder játékban
|
|
|
Összeszerelés a Kujbisevi Repülőgépgyárban
|
|
|
Szovet festési lehetőségek
|
|
|
Katapultkísérlet egy UTI-ból
|
|
|
Összeállítási útmutató
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csaknem az összes alkatrész
|
|
|
Matricaválaszték
|
2025.10.13.
Utolsó módosítás: 2025.10.15.
Utolsó módosítás: 2025.10.15.