Mil Mi-2 Hoplite
1:72, Hobbyboss
No.87241
Pintér György - Múzeumi krimik
Nagyon régóta szerettem volna készíteni egy ilyen "kiscsirkecombot", de nem akármilyet. Terveim között a régi miskolci mentőhelikopter szerepelt, mely a mai napig áll lenyűgözve a miskolci gyepen és lassan eleszi az enyészet...pedig még majd 20 óra van benne....
A piac nem sok ilyen típust kínál, mentőverziót pedig egyáltalán nem. Egyértelmű volt a választásom a Hobbyboss irányába. Soha nem dolgoztam még ezzel a gyártóval, így nagyra nyílt szemekkel nyitottam ki a dobozt. Az első reakcióm az öröm volt. EZ SZÉP! Aztán......
A makett:
Gyönyörű felületű makett, szépen, igényesen kidolgozva....kívülről. Olyan pontosan és precízen illeszkedik, hogy a szárazpróba során arra gondoltam kis túlzással, hogy ragasztani sem kell majd. Szép üvegfelületek, amik nem is annyira vastagok, hogy torzítsanak és rengeteg plusz (fel nem használandó) alkatrész kápráztatja a szemet. Az építés során aztán jött a fekete leves.
Az építés:
Kezemben az eredeti gép kulcsával szépen "befotóztam" az elkészíteni valót. A belsőt átalakítottam, hiszen betegtér került kialakításra hordággyal, oxigénpalackkal, orvosi ülésekkel. Ezekből sajnos nem sok látszik. Ami látszana, az az oldalkormány pedál például, amit nem kapunk (ezt magam készítettem el hozzá)....a belső sajnos nagyon szegényes és igénytelen. Az első ülések köszönőviszonyban sincsenek az eredetiekkel. A középső sor üléseit daraboltam fel és ezek kerültek előre. Ciklikus és kollektív kar van, oldalkormány pedál ahogy említettem nincs. A fülke felső panele szépen ki van dolgozva, sőt még matricázhatjuk is....de minek úgysem látszik. Én megcsináltam mert a lelkemnek jól esett. A fülke és a belső tér festésénél már láttam, hogy a gyártónak semmi köze a Mi-2-höz, talán soha nem néztek meg egy eredeti példányt sem, annyira lehetetlen színeket adnak meg. A belső összeépítése után szépen haladtam tovább és észrevettem a második hibát. A test két oldalán levő tartályokhoz nem kapunk alsó rögzítést. Pótolnom kellett ezt is, hiszen e nélkül oldalnézetből olyan, mintha azok a levegőben lógnának. Elérkeztem a rotorhoz, amikor jött a harmadik felismerés, miszerint a rotoragy és az egész szerkezet túl nagy! De annyira, hogy már nem is méretarányos. Eszembe sem jutott, hogy újat készítsek, mert úgyis leponyvázott, lenyűgözött gépet akartam belőle. Ennek ellenére sokat kellett vágni, kurtítani a rotor szerkezetéből. Mindezek után már fel sem tűnt, hogy a felni/gumi arány sem megfelelő. Virsligumit készített nekünk a gyártó annak ellenére, hogy egy igazi Mi-2 első futója kb. 75% gumi és 25% felni....itt pont fordítva van körülbelül.
A festés:
A belső tér festésére részletesen nem térnék ki, de a barnák, a "bézs" és a szürkék dominálnak. Ha valakinek pontos segítség kell a belsőről, szívesen segítek.
A külső festés Humbrol 34 és 25, tehát fehér és kék, kicsit koszolva, szárazecsetelve.
Matricák:
Néhány gyártói matricán kívül (amik már-már zavarba ejtően vékonyak) a Balaton modell EC135 mentőhelikopter matricakészletéből használtam fel az OMSZ jelvényeket.
"Extrák":
A hajtómű beömlő és kiömlő takarókat tejfölös doboz tetőből és húzott szálból készítettem. A takaróponyvák vizes faragasztóval átecsetelt papír zsebkendőből készültek, a nyűgöző zsinórzat pedig vékonyra vágott táblacsoki csomagolás...a Milka-tól. :)
A talapzat nem más mint egy vágódeszka, melyet lekentem fapáccal. Előtte felkarcoltam a beton illesztéseit. A beton festése után felkerült a talapzatra néhány fűcsomó és szóróanyag. Végül a pillanatragasztó segítségét kellett igénybe vennem, mert a helikoptert csak a Szentlélek tartotta az orrfutóin. A gyártó nem jelezte, hogy súlyozni kell...úgyhogy súlyozzatok!
A sok negatív dolog ellenére, még mindig ez a legjobb Mi-2 ebben a méretarányban a piacon és inkább öröm, mint méreg építeni.
Remélem sok embernek megnyeri tetszését ez a ritka madár. A miskolciaknak tetszett, ugyanis a Miskolci Makettfesztiválon második helyezést ért el ez a "csirkecomb".
A piac nem sok ilyen típust kínál, mentőverziót pedig egyáltalán nem. Egyértelmű volt a választásom a Hobbyboss irányába. Soha nem dolgoztam még ezzel a gyártóval, így nagyra nyílt szemekkel nyitottam ki a dobozt. Az első reakcióm az öröm volt. EZ SZÉP! Aztán......
A makett:
Gyönyörű felületű makett, szépen, igényesen kidolgozva....kívülről. Olyan pontosan és precízen illeszkedik, hogy a szárazpróba során arra gondoltam kis túlzással, hogy ragasztani sem kell majd. Szép üvegfelületek, amik nem is annyira vastagok, hogy torzítsanak és rengeteg plusz (fel nem használandó) alkatrész kápráztatja a szemet. Az építés során aztán jött a fekete leves.
Az építés:
Kezemben az eredeti gép kulcsával szépen "befotóztam" az elkészíteni valót. A belsőt átalakítottam, hiszen betegtér került kialakításra hordággyal, oxigénpalackkal, orvosi ülésekkel. Ezekből sajnos nem sok látszik. Ami látszana, az az oldalkormány pedál például, amit nem kapunk (ezt magam készítettem el hozzá)....a belső sajnos nagyon szegényes és igénytelen. Az első ülések köszönőviszonyban sincsenek az eredetiekkel. A középső sor üléseit daraboltam fel és ezek kerültek előre. Ciklikus és kollektív kar van, oldalkormány pedál ahogy említettem nincs. A fülke felső panele szépen ki van dolgozva, sőt még matricázhatjuk is....de minek úgysem látszik. Én megcsináltam mert a lelkemnek jól esett. A fülke és a belső tér festésénél már láttam, hogy a gyártónak semmi köze a Mi-2-höz, talán soha nem néztek meg egy eredeti példányt sem, annyira lehetetlen színeket adnak meg. A belső összeépítése után szépen haladtam tovább és észrevettem a második hibát. A test két oldalán levő tartályokhoz nem kapunk alsó rögzítést. Pótolnom kellett ezt is, hiszen e nélkül oldalnézetből olyan, mintha azok a levegőben lógnának. Elérkeztem a rotorhoz, amikor jött a harmadik felismerés, miszerint a rotoragy és az egész szerkezet túl nagy! De annyira, hogy már nem is méretarányos. Eszembe sem jutott, hogy újat készítsek, mert úgyis leponyvázott, lenyűgözött gépet akartam belőle. Ennek ellenére sokat kellett vágni, kurtítani a rotor szerkezetéből. Mindezek után már fel sem tűnt, hogy a felni/gumi arány sem megfelelő. Virsligumit készített nekünk a gyártó annak ellenére, hogy egy igazi Mi-2 első futója kb. 75% gumi és 25% felni....itt pont fordítva van körülbelül.
A festés:
A belső tér festésére részletesen nem térnék ki, de a barnák, a "bézs" és a szürkék dominálnak. Ha valakinek pontos segítség kell a belsőről, szívesen segítek.
A külső festés Humbrol 34 és 25, tehát fehér és kék, kicsit koszolva, szárazecsetelve.
Matricák:
Néhány gyártói matricán kívül (amik már-már zavarba ejtően vékonyak) a Balaton modell EC135 mentőhelikopter matricakészletéből használtam fel az OMSZ jelvényeket.
"Extrák":
A hajtómű beömlő és kiömlő takarókat tejfölös doboz tetőből és húzott szálból készítettem. A takaróponyvák vizes faragasztóval átecsetelt papír zsebkendőből készültek, a nyűgöző zsinórzat pedig vékonyra vágott táblacsoki csomagolás...a Milka-tól. :)
A talapzat nem más mint egy vágódeszka, melyet lekentem fapáccal. Előtte felkarcoltam a beton illesztéseit. A beton festése után felkerült a talapzatra néhány fűcsomó és szóróanyag. Végül a pillanatragasztó segítségét kellett igénybe vennem, mert a helikoptert csak a Szentlélek tartotta az orrfutóin. A gyártó nem jelezte, hogy súlyozni kell...úgyhogy súlyozzatok!
A sok negatív dolog ellenére, még mindig ez a legjobb Mi-2 ebben a méretarányban a piacon és inkább öröm, mint méreg építeni.
Remélem sok embernek megnyeri tetszését ez a ritka madár. A miskolciaknak tetszett, ugyanis a Miskolci Makettfesztiválon második helyezést ért el ez a "csirkecomb".
|
|
01
|
|
|
02
|
|
|
03
|
|
|
04
|
|
|
05
|
|
|
06
|
|
|
08
|
|
|
09
|
2015.02.09.