YT-1300 Millenium Falcon
1:72, AMT/ERTL
Pintér György - Múzeumi krimik
Az AMT makettet egy vérbeli sci-fi makettezőnek nem kell bemutatnom, és azt sem kell részleteznem, hogy több különböző változata volt a Star Wars trilógiában a forgatáshoz használt maketteknek. A Csillagok háborújában, azaz a IV. epizódban szereplő makettet hivatott megjeleníteni ez a kit, bár ezt is erőteljes egyszerűsítésnek vetették alá – gondolom a szimplább fröccsöntőszerszám elkészítése miatt (a leg látványosabb pontatlanság a hajótest oldalfalait érinti, mert az elméleti 1,4elülső és 1,6 cm hátsó magasság helyett jóval magasabbakat kapunk, nagyon egyszerű geometriai elemekkel tarkítva.) Én viszont a látványosabb, a „Jedi visszatér” Falcon-ját akartam megcsinálni, és sokat agyaltam, hogy megvegyem-e inkább a Fine Molds gyönyörűen kidolgozott makettjét, de a sötét oldal és a pénztárcám eltérített erről az ösvényről …..
A makettet 14 évesen egyszer már megcsináltam, és a szobámat díszítette egyszínű Humbrol 64-es színben pompázva, H 113 rust-tal korrodálva és gyertyakorommal „élethűvé” téve….szóval mennie kellett szegénynek a hyperűrbe, amit én a szekrény fekete-lyuk szektorában alakítottam ki.
Az évek során kaptam egy összerakott, de le nem festett kit-et, amit elhatároztam, hogy új életre keltek és némi makettező-kannibalizmussal feltuningolok, led-es világítással pedig életre keltem a Galaxis egy kisbolygója felett.
A feljavítást a pilótafülkével kezdtem, kialakítottam az ajtót sztirol lapba karcolva, köré pedig megmaradt repülőgép/helikopter pilótafülke-oldalkonzolokat ragasztottam Utána jött az irányítópult, illetve a székek (a hátsók 1/72-es F4-es pilótaülés átfaragásával készültek). Az oldalpanelekhez és a fej feletti panelhez megmaradt foto maratásokat használtam. Kifúrtam kb25-30 helyen és optikai szálakat húztam bele (a maratásoknál rendszeresen újra kellett csinálni, mert alattuk sokszor megtört a szál (ezek villogó, többfényű megvilágítását később egy olyan gyaníthatóan kínai gyártmányú villogó/halványodó karácsonyfa szerkezet led-eivel oldottam meg, amiből az optikai szálakat is kikannibalizáltam. Ezt a szerkezetet Karácsony után fillérekért dobják az ember után, ha el nem hajol a mákosbeiglitől megugrott midiklorián-szintjének Erő-ösztöneit követve:-)
Chewbacca kapott egy vállhevedert, Han Solo pedig új felsőtestet és kezeket egy 1/72-es nato kiszolgáló személyzetből és felvett egy gondolkozó pozíciót, azon töprengve, hogy Leila tudja-e vajon, hogy jövendőbelije mennyit bukott a héten a Sabac-partin….
A cockpit elkészült, jött a törzs tuningolása. A két legnehezebb alkatrész a két, szimmetrikusan elhelyezkedő bordázott „dudor” (az eredeti maketten egy Porsche váltóművének rácsos mintázatú házát ragasztották oda). Én ezeket tejfölöspohár és sztirol-csíkokból faragtam ki, illetve olyan alkatrészekből, amiket makettező társainktól szereztem be. A két dudor után az előre levágott 1,4 cm-es sztirol csíkokat is elkezdtem feldíszíteni, a teljesség igénye nélkül a következőkkel: motor alkatrészek, Apache rotoragy, rakétavető , egy veterán Mercedes motorblokk, hűtőrácsok, váltóházak stb. A bal oldalon ha jól emlékszem egy Ferrari Enzo komplett alváza megtalálható, de a modern fröccsöntési technikának hála ez lett a leg plasztikusabban kialakított része az oldalfalnak.
A Falcon alján a futóműveket lezártam tejfölös dobozzal, megcsináltam az oldalsó dokkoló csonkakúpok páncélozását szintén tejfölöspohárból, aztán pár helyen megtörtem, lehajlítottam a páncéllemezek széleit a dokkoló sarkainál és a szerelőaknák belsejét. A szerelőaknákba futó csöveket kivágtam, kifúrtam és húzott szálakat tettem a helyükre, összedolgozva a felületen futó csövekkel. Megcsináltam tejszerűen átlátszó anyagból a hajtómű zárólapot, s végül kifúrtam a fények helyét a kit alján. Ezek lámpa-burkolatai átlátszó műanyagból készültek mélyhúzással, aztán szikével vágtam méretre a széleit. Az antenna tartószerkezetét újra csináltam sztirol-gyűrűkből és lapokból, a pilótafülke tetején húzott szálból és pl. Apache botkormányból, stb. az egyéb lelógó alkatrészeket. Utána az oldalsó „szellőzőrácsot” 3 db kötegelő gyors-zár összeragasztásával. Ez az a recés műanyagdarab, aminek egyik végén négyszög alakú fej van, és a recés szárat ezen keresztüldugva csak az egyik irányba lehet húzni, visszafelé nem megy…..Ebből készült a hajtóművek szellőzőrácsai utáni kisebb rácsok is.
Az alján lévő hosszú vágási sérülést egy karctűvel kivájtam, aztán oldalirányban forrasztópákával rücskösítettem. A tetején – az antenna mögöttirészt – szintén felmelegített forrasztópákával lyukasztgattam ki.
A hajtómű tetejére is tettem mindenféle kis látványos alkatrészt, ami kicsit is hasonlított az eredeti makettre, előárnyékoltam, lefújtam alapszínre, koszoltam a később kevésbé hozzáférhető helyeket, mint pl. a két előrenyúló törzsrész közti rések, és aztán jöhetett az elektromos rész
Először neon-t akartam beletenni, de konzultálva édesapámmal, aki történetesen villamosmérnök a Led-es megoldás mellett döntöttem és a kisbolygó kapta meg a neon-világítást. Később a döntés helyessége bebizonyosodott, mert 20 perc világítás után kellemes meleget árasztott a neon, arról nem is beszélve, hogy az álmoskönyvekben sem jelent semmi jót, ha 220 V-ot vezetünk egy makettbe, amit később a zsűri elé teszünk értékelésre…..
A Led-ek szűrt fényét, hogy oldalra ne világítsanak és ne tegyék a Falcon-t egy jól szituált UFO-vá, a feldarabolt filctollat – amibe a Led-ek pont illeszkednek - belülről alumínium ragasztószalaggal béleltem ki, illetve a hajtóműnél ugyanezt az öntapadó alumíniumszalagot ragasztottam (mint köztudott az egyetlen átlátszó fém a drótkerítés).
Megcsináltam a kapcsolási rajzot és összeforrasztottam a vezetékeket, Led-eket, potmétereket, tápot, stb. A cockpit sajnos külön, 2 db ceruzaelemről megy csak, mert olyan nagy a feszültségingadozás, hogy nem lehetett mással összekötni.
A hajtóműhöz 30 db led-et használtam, de a sűrűségük miatt egybefüggő fénynek látszanak.
Kipróbáltam, hogy működik-e, majd ráragasztottam a felső részt és hátradőltem.
A párom másnap reggel megkért, hogy mutassam meg neki, hogy hogyan világít, bedugtam és egy kör nem ment…..Először csak néztem, mint lufi árus a nyílzáporban, aztán egy kicsit átszellemülve kiemelkedtem a testemből és majdnem bekebelezett a sötét oldal, amikor is kimentem levegőzni egy kicsit….Laza fél óra relax után kezdtem felderíteni a hiba okát és szerencsémre csak egy kis helyen kellett megnyitni az oldalát és nőgyógyászati módzserrel megcsinálni a kontakt hibát. Azokat a perceket viszont senkinek nem kivánom….
Az egész hajót egy U alakra meghajlított kb 5mm x 20 mm-es vas lapra függesztettem, aminek a belső ívére ragasztottam a szalagkábelt. Az U alak alját az alapra csavaroztam, a másik végén pedig a szalagkábel maradt, amit később szétköthetőre csináltam meg egy rugós IC foglalat segítségével, amihez a felső toronylövész korong leemelésével férhetek hozzá. Ezeket a toronylövész részeket úgy rögzítettem, hogy 1,5 mm-es tömítőgyűrűt 3 felé vágtam és beragasztottam a szélükbe pillanatragasztóval. Elég stabil, hogy megtartsa, de viszonylag könnyen le is emelhető.
Miután ismét bevizsgáltam és az elektromos rendszer működött, beragasztottam a felső hajótestet és jöhetett a külső festés.
Az alapszín Humbrol 147, a szürkéskék H 146, a sárga és bordó színek kevertek, a világosabb panel-szürke H 40 pale grey. Ez utóbbi sajnos fényes, de azt is lehet fújni nagy nehezen.... Miután kimaszkoltam az átlátszó részeket (fülke, lefújtam az egész makettet az alapszínnel, elő-árnyékoltam egy sötétebb szürkével (106 ocean grey) a páncéllemezek széleinél, kiálló dolgoknál. Utána kapott pár helyen művészolaj-feketével kiemelést, illetve higított akrillal beeresztést, de csak az oldala, mert a tetején kontrasztossá tette volna a szépen felfújt panel-oldalakat…. Utána 2-szer is visszafújtam az alapszínnel, mert elsőre még mindig erősnek találtam – meg kell találni a megfelelő egyen súlyt.
Utána kimaszkoltam a színes paneleket a szélén és kipróbáltam egy új technikát a panelek belsejének lepattogzódásához: Humbrol maszkoló folyadékba mártva a fogkefét, pár helyen apró foltokat pamacsoltam a és felfújtam a színeket (nagyon oda kell figyelni, hogy ne essünk túlzásokba, mert akkor alig marad alapszín…
A panelek festése: először fehérrel világosított/fakított színekkel fújtam le, majd rögtön utána a pisztoly elmosása nélkül a normál kikevert színnel a panelek széleit – ilyenkor a maszk sokat segít, hogy csak a panel szélének belseje kapja meg a színt. Nem mondom, hogy egyszerű kimaszkolni, főleg a hajtómű fölött/alatt voltak olyan felületek, ahol a végére már befontam a hajamat, pedig nem túl hosszú…. Érdemes egyszerre egy színt csinálni mert sok színes panel van és összekeverhetjük a piros és kék paneleket….
Leszedtem a maszkokat, finoman ledörgöltem az ujjammal a Humbrol maszkolást is, kezdett pofásodni a dolog, jöhetett a koszolás. Először kis marófejjel pár helyen bele-bele martam a felületbe, de csak a felületén, hogy sérülésnyomokat imitáljak. Művészolajjal csináltam rozsda foltokat, folyásokat, de itt is fontos a mértékletesség!!! A művészolajat azért szeretem, mert nagyon finom pigmentezésű és szép átmenetet lehet vele csinálni. Én kicsit higítva pöttyintek egy helyre, 2-3 percet hagyom száradni, aztán ecsettel, vagy fültisztítóval finoman elkenem. Ugyanígy a rozsdánál. Illetve ott csináltam úgy is foltokat, hogy nagyon erősen higítottam, aztán fogpiszkálóval vagy ecsettel odatettem egy pöttyöt és hagytam rászáradni, így olyan lett, mint egy letakarított olajfolt.
A radiális csíkozást pasztellkréta-porral csináltam (barna, sötétszürke, és ezek keveréke). Csináltam egy lövésztorony átmérőjű korongot, kifúrtam középen, húztam bele egy cérnaszálat, aminek a másik végén cellux darab volt. Ez biztosította, hogy biztosan sugárirányú lesz a vonal. Lecsiszoltam közepesen durva smirglivel egy adag pasztellport, majd papírt fektettem a cérnával párhuzamosan és a reszeléket óvatosan rászórtam a szélére és fültisztítóval finoman hosszirányban párszor áthúztam, a papírt elvéve pedig szélesítettem a sávon, hogy kb. szimmetrikus legyen. Itt is fontos a mértékletesség, mindig csak kicsit többet tegyünk rá, mert ez az igazi türelemjáték! Ezután fújtam a hajtómű szellőzőinek füstcsíkjait matt feketével, illetve a kör alakú szelőnyílásokhoz sugárirányba, majd lövésnyomokat a törzsre elszórva és ocean grey-el a lövésztronyok alját és a helyet, ahová illeszkedik.
A pasztellport utána még pár helyre elszórtam koszoláshoz úgy, hogy a reszeléket mint a sót elhintettem, majd egy papír zsebkendőt ráraktam és függőlegesen megpaskoltam ujjbeggyel, hogy ne „kenődjön” az anyag.
Végül erősen higított akril feketét egy fogkefére tettem és hüvelykujjal húzgálva a sörtéket a felületre lőttem az apró cseppeket a felületre merőlegesen. Itt is a mértékletesség fontos, mindig csak kicsit érdemes és először egy másik felületen kipróbálva!
A végső lakkozást selyemfényű gloss-cote-tal végeztem.
A bolygó alapja farost lap dekopírral kivágva, a felső rész pedig sima nagy méretű műanyag virágalátét, aminek levágtam körbe a peremét, majd a bordákat szikével, lecsiszoltam, végül 2 tűs körzővel addig karcolgattam benne a körívet, amíg elég vékony nem lett, hogy kivegyem a belsejét. Ebbe került egy ufo-lámpabúra, amit belülről maszkoltam/fújtam meg domborzatszerű színekre. A belsejét szintén alu-szalaggal béleltem ki, hogy ne legyen kóbor fény-kiszivárgás.
Letömítettem az üveg/tál hézagot sztirol-csíkokkal, majd pillanatragasztóval. Lecsiszoltam, kivágtam a kapcsolók és fényerő szabályzók helyét és lefújtam éj-kékre (humbrol 15 + fekete). Papírhengert rárakva a „bolygóra” maszkolás céljából, fehérbe mártott fogkefével apró bolygókat spricceltem a felületre és végül kapott egy végső félfényes lakkréteget.
Azt nem tudom mennyi munkaórám van benne, nem számoltam, hányszor ragasztottam vissza az aknákba futó csöveket, de az biztos, hogy egyedi lett, mert nem láttam másnál ilyet és ha rám jön a hoppáré, be tudom dugni és nézni pár másodpercig a világítást rajta, kiszakadok kishazám mindennapi problémáiból és egy kis időt eltöltök gondolatban egy képzeletbeli rendszerben pl. a Corelia környékén
Ezúton is szeretném megköszönni azoknak a makettezőtársaknak pl Stankovics Péter, Nagy Ferenc barátomnak, a makett elkészítéséhez nélkülözhetetlen alkatrészeket és „apró biszbaszokat”, Rácz Robinak és a többi makettinfo-s sci-fi tagnak a referenciákért, akik hozzájárultak a kit elkészüléséhez.
A makettet 14 évesen egyszer már megcsináltam, és a szobámat díszítette egyszínű Humbrol 64-es színben pompázva, H 113 rust-tal korrodálva és gyertyakorommal „élethűvé” téve….szóval mennie kellett szegénynek a hyperűrbe, amit én a szekrény fekete-lyuk szektorában alakítottam ki.
Az évek során kaptam egy összerakott, de le nem festett kit-et, amit elhatároztam, hogy új életre keltek és némi makettező-kannibalizmussal feltuningolok, led-es világítással pedig életre keltem a Galaxis egy kisbolygója felett.
A feljavítást a pilótafülkével kezdtem, kialakítottam az ajtót sztirol lapba karcolva, köré pedig megmaradt repülőgép/helikopter pilótafülke-oldalkonzolokat ragasztottam Utána jött az irányítópult, illetve a székek (a hátsók 1/72-es F4-es pilótaülés átfaragásával készültek). Az oldalpanelekhez és a fej feletti panelhez megmaradt foto maratásokat használtam. Kifúrtam kb25-30 helyen és optikai szálakat húztam bele (a maratásoknál rendszeresen újra kellett csinálni, mert alattuk sokszor megtört a szál (ezek villogó, többfényű megvilágítását később egy olyan gyaníthatóan kínai gyártmányú villogó/halványodó karácsonyfa szerkezet led-eivel oldottam meg, amiből az optikai szálakat is kikannibalizáltam. Ezt a szerkezetet Karácsony után fillérekért dobják az ember után, ha el nem hajol a mákosbeiglitől megugrott midiklorián-szintjének Erő-ösztöneit követve:-)
Chewbacca kapott egy vállhevedert, Han Solo pedig új felsőtestet és kezeket egy 1/72-es nato kiszolgáló személyzetből és felvett egy gondolkozó pozíciót, azon töprengve, hogy Leila tudja-e vajon, hogy jövendőbelije mennyit bukott a héten a Sabac-partin….
A cockpit elkészült, jött a törzs tuningolása. A két legnehezebb alkatrész a két, szimmetrikusan elhelyezkedő bordázott „dudor” (az eredeti maketten egy Porsche váltóművének rácsos mintázatú házát ragasztották oda). Én ezeket tejfölöspohár és sztirol-csíkokból faragtam ki, illetve olyan alkatrészekből, amiket makettező társainktól szereztem be. A két dudor után az előre levágott 1,4 cm-es sztirol csíkokat is elkezdtem feldíszíteni, a teljesség igénye nélkül a következőkkel: motor alkatrészek, Apache rotoragy, rakétavető , egy veterán Mercedes motorblokk, hűtőrácsok, váltóházak stb. A bal oldalon ha jól emlékszem egy Ferrari Enzo komplett alváza megtalálható, de a modern fröccsöntési technikának hála ez lett a leg plasztikusabban kialakított része az oldalfalnak.
A Falcon alján a futóműveket lezártam tejfölös dobozzal, megcsináltam az oldalsó dokkoló csonkakúpok páncélozását szintén tejfölöspohárból, aztán pár helyen megtörtem, lehajlítottam a páncéllemezek széleit a dokkoló sarkainál és a szerelőaknák belsejét. A szerelőaknákba futó csöveket kivágtam, kifúrtam és húzott szálakat tettem a helyükre, összedolgozva a felületen futó csövekkel. Megcsináltam tejszerűen átlátszó anyagból a hajtómű zárólapot, s végül kifúrtam a fények helyét a kit alján. Ezek lámpa-burkolatai átlátszó műanyagból készültek mélyhúzással, aztán szikével vágtam méretre a széleit. Az antenna tartószerkezetét újra csináltam sztirol-gyűrűkből és lapokból, a pilótafülke tetején húzott szálból és pl. Apache botkormányból, stb. az egyéb lelógó alkatrészeket. Utána az oldalsó „szellőzőrácsot” 3 db kötegelő gyors-zár összeragasztásával. Ez az a recés műanyagdarab, aminek egyik végén négyszög alakú fej van, és a recés szárat ezen keresztüldugva csak az egyik irányba lehet húzni, visszafelé nem megy…..Ebből készült a hajtóművek szellőzőrácsai utáni kisebb rácsok is.
Az alján lévő hosszú vágási sérülést egy karctűvel kivájtam, aztán oldalirányban forrasztópákával rücskösítettem. A tetején – az antenna mögöttirészt – szintén felmelegített forrasztópákával lyukasztgattam ki.
A hajtómű tetejére is tettem mindenféle kis látványos alkatrészt, ami kicsit is hasonlított az eredeti makettre, előárnyékoltam, lefújtam alapszínre, koszoltam a később kevésbé hozzáférhető helyeket, mint pl. a két előrenyúló törzsrész közti rések, és aztán jöhetett az elektromos rész
Először neon-t akartam beletenni, de konzultálva édesapámmal, aki történetesen villamosmérnök a Led-es megoldás mellett döntöttem és a kisbolygó kapta meg a neon-világítást. Később a döntés helyessége bebizonyosodott, mert 20 perc világítás után kellemes meleget árasztott a neon, arról nem is beszélve, hogy az álmoskönyvekben sem jelent semmi jót, ha 220 V-ot vezetünk egy makettbe, amit később a zsűri elé teszünk értékelésre…..
A Led-ek szűrt fényét, hogy oldalra ne világítsanak és ne tegyék a Falcon-t egy jól szituált UFO-vá, a feldarabolt filctollat – amibe a Led-ek pont illeszkednek - belülről alumínium ragasztószalaggal béleltem ki, illetve a hajtóműnél ugyanezt az öntapadó alumíniumszalagot ragasztottam (mint köztudott az egyetlen átlátszó fém a drótkerítés).
Megcsináltam a kapcsolási rajzot és összeforrasztottam a vezetékeket, Led-eket, potmétereket, tápot, stb. A cockpit sajnos külön, 2 db ceruzaelemről megy csak, mert olyan nagy a feszültségingadozás, hogy nem lehetett mással összekötni.
A hajtóműhöz 30 db led-et használtam, de a sűrűségük miatt egybefüggő fénynek látszanak.
Kipróbáltam, hogy működik-e, majd ráragasztottam a felső részt és hátradőltem.
A párom másnap reggel megkért, hogy mutassam meg neki, hogy hogyan világít, bedugtam és egy kör nem ment…..Először csak néztem, mint lufi árus a nyílzáporban, aztán egy kicsit átszellemülve kiemelkedtem a testemből és majdnem bekebelezett a sötét oldal, amikor is kimentem levegőzni egy kicsit….Laza fél óra relax után kezdtem felderíteni a hiba okát és szerencsémre csak egy kis helyen kellett megnyitni az oldalát és nőgyógyászati módzserrel megcsinálni a kontakt hibát. Azokat a perceket viszont senkinek nem kivánom….
Az egész hajót egy U alakra meghajlított kb 5mm x 20 mm-es vas lapra függesztettem, aminek a belső ívére ragasztottam a szalagkábelt. Az U alak alját az alapra csavaroztam, a másik végén pedig a szalagkábel maradt, amit később szétköthetőre csináltam meg egy rugós IC foglalat segítségével, amihez a felső toronylövész korong leemelésével férhetek hozzá. Ezeket a toronylövész részeket úgy rögzítettem, hogy 1,5 mm-es tömítőgyűrűt 3 felé vágtam és beragasztottam a szélükbe pillanatragasztóval. Elég stabil, hogy megtartsa, de viszonylag könnyen le is emelhető.
Miután ismét bevizsgáltam és az elektromos rendszer működött, beragasztottam a felső hajótestet és jöhetett a külső festés.
Az alapszín Humbrol 147, a szürkéskék H 146, a sárga és bordó színek kevertek, a világosabb panel-szürke H 40 pale grey. Ez utóbbi sajnos fényes, de azt is lehet fújni nagy nehezen.... Miután kimaszkoltam az átlátszó részeket (fülke, lefújtam az egész makettet az alapszínnel, elő-árnyékoltam egy sötétebb szürkével (106 ocean grey) a páncéllemezek széleinél, kiálló dolgoknál. Utána kapott pár helyen művészolaj-feketével kiemelést, illetve higított akrillal beeresztést, de csak az oldala, mert a tetején kontrasztossá tette volna a szépen felfújt panel-oldalakat…. Utána 2-szer is visszafújtam az alapszínnel, mert elsőre még mindig erősnek találtam – meg kell találni a megfelelő egyen súlyt.
Utána kimaszkoltam a színes paneleket a szélén és kipróbáltam egy új technikát a panelek belsejének lepattogzódásához: Humbrol maszkoló folyadékba mártva a fogkefét, pár helyen apró foltokat pamacsoltam a és felfújtam a színeket (nagyon oda kell figyelni, hogy ne essünk túlzásokba, mert akkor alig marad alapszín…
A panelek festése: először fehérrel világosított/fakított színekkel fújtam le, majd rögtön utána a pisztoly elmosása nélkül a normál kikevert színnel a panelek széleit – ilyenkor a maszk sokat segít, hogy csak a panel szélének belseje kapja meg a színt. Nem mondom, hogy egyszerű kimaszkolni, főleg a hajtómű fölött/alatt voltak olyan felületek, ahol a végére már befontam a hajamat, pedig nem túl hosszú…. Érdemes egyszerre egy színt csinálni mert sok színes panel van és összekeverhetjük a piros és kék paneleket….
Leszedtem a maszkokat, finoman ledörgöltem az ujjammal a Humbrol maszkolást is, kezdett pofásodni a dolog, jöhetett a koszolás. Először kis marófejjel pár helyen bele-bele martam a felületbe, de csak a felületén, hogy sérülésnyomokat imitáljak. Művészolajjal csináltam rozsda foltokat, folyásokat, de itt is fontos a mértékletesség!!! A művészolajat azért szeretem, mert nagyon finom pigmentezésű és szép átmenetet lehet vele csinálni. Én kicsit higítva pöttyintek egy helyre, 2-3 percet hagyom száradni, aztán ecsettel, vagy fültisztítóval finoman elkenem. Ugyanígy a rozsdánál. Illetve ott csináltam úgy is foltokat, hogy nagyon erősen higítottam, aztán fogpiszkálóval vagy ecsettel odatettem egy pöttyöt és hagytam rászáradni, így olyan lett, mint egy letakarított olajfolt.
A radiális csíkozást pasztellkréta-porral csináltam (barna, sötétszürke, és ezek keveréke). Csináltam egy lövésztorony átmérőjű korongot, kifúrtam középen, húztam bele egy cérnaszálat, aminek a másik végén cellux darab volt. Ez biztosította, hogy biztosan sugárirányú lesz a vonal. Lecsiszoltam közepesen durva smirglivel egy adag pasztellport, majd papírt fektettem a cérnával párhuzamosan és a reszeléket óvatosan rászórtam a szélére és fültisztítóval finoman hosszirányban párszor áthúztam, a papírt elvéve pedig szélesítettem a sávon, hogy kb. szimmetrikus legyen. Itt is fontos a mértékletesség, mindig csak kicsit többet tegyünk rá, mert ez az igazi türelemjáték! Ezután fújtam a hajtómű szellőzőinek füstcsíkjait matt feketével, illetve a kör alakú szelőnyílásokhoz sugárirányba, majd lövésnyomokat a törzsre elszórva és ocean grey-el a lövésztronyok alját és a helyet, ahová illeszkedik.
A pasztellport utána még pár helyre elszórtam koszoláshoz úgy, hogy a reszeléket mint a sót elhintettem, majd egy papír zsebkendőt ráraktam és függőlegesen megpaskoltam ujjbeggyel, hogy ne „kenődjön” az anyag.
Végül erősen higított akril feketét egy fogkefére tettem és hüvelykujjal húzgálva a sörtéket a felületre lőttem az apró cseppeket a felületre merőlegesen. Itt is a mértékletesség fontos, mindig csak kicsit érdemes és először egy másik felületen kipróbálva!
A végső lakkozást selyemfényű gloss-cote-tal végeztem.
A bolygó alapja farost lap dekopírral kivágva, a felső rész pedig sima nagy méretű műanyag virágalátét, aminek levágtam körbe a peremét, majd a bordákat szikével, lecsiszoltam, végül 2 tűs körzővel addig karcolgattam benne a körívet, amíg elég vékony nem lett, hogy kivegyem a belsejét. Ebbe került egy ufo-lámpabúra, amit belülről maszkoltam/fújtam meg domborzatszerű színekre. A belsejét szintén alu-szalaggal béleltem ki, hogy ne legyen kóbor fény-kiszivárgás.
Letömítettem az üveg/tál hézagot sztirol-csíkokkal, majd pillanatragasztóval. Lecsiszoltam, kivágtam a kapcsolók és fényerő szabályzók helyét és lefújtam éj-kékre (humbrol 15 + fekete). Papírhengert rárakva a „bolygóra” maszkolás céljából, fehérbe mártott fogkefével apró bolygókat spricceltem a felületre és végül kapott egy végső félfényes lakkréteget.
Azt nem tudom mennyi munkaórám van benne, nem számoltam, hányszor ragasztottam vissza az aknákba futó csöveket, de az biztos, hogy egyedi lett, mert nem láttam másnál ilyet és ha rám jön a hoppáré, be tudom dugni és nézni pár másodpercig a világítást rajta, kiszakadok kishazám mindennapi problémáiból és egy kis időt eltöltök gondolatban egy képzeletbeli rendszerben pl. a Corelia környékén
Ezúton is szeretném megköszönni azoknak a makettezőtársaknak pl Stankovics Péter, Nagy Ferenc barátomnak, a makett elkészítéséhez nélkülözhetetlen alkatrészeket és „apró biszbaszokat”, Rácz Robinak és a többi makettinfo-s sci-fi tagnak a referenciákért, akik hozzájárultak a kit elkészüléséhez.
|
|
1. Alsó fél
|
|
|
2. Tejfölöspohár futóakna ajtók
|
|
|
3. Chewie és Solo
|
|
|
4. Pilótafülke és oldalsó részek
|
|
|
5. Pilótafülke hátfal
|
|
|
7. Sérülések
|
|
|
8. Hajtómű panel
|
|
|
9. Pilótafülke folyosó
|
|
|
10. Oldalfal I.
|
|
|
11. Oldalfal II.
|
|
|
12. Oldalfal III.
|
|
|
14. Előárnyékolás
|
|
|
15. Koszolás I.
|
|
|
16. Koszolás II.
|
|
|
17. Koszolás IV.
|
|
|
18. Koszolás V.
|
|
|
19. Bekábelezett törzsfelek
|
|
|
20. Maszkolás I.
|
|
|
21. Maszkolás II.
|
|
|
22. Maszkolás III.
|
|
|
23. Maszkolás IV.
|
|
|
26. Világítás bekötése
|
|
|
27. Lövésztorony záróelemei
|
|
|
28. Elektronika a talapzatban I.
|
|
|
29. Elektronika a talapzatban II.
|
|
|
30. Talapzat I.
|
|
|
31. Talapzat II.
|
|
|
Végeredmény 1.
|
|
|
Végeredmény 2.
|
|
|
Végeredmény 3.
|
|
|
Végeredmény 4.
|
|
|
Végeredmény 5.
|
|
|
Végeredmény 6.
|
|
|
Végeredmény 7.
|
|
|
Végeredmény 8.
|
|
|
Végeredmény 9.
|
|
|
Végeredmény 10.
|
|
|
Végeredmény 11.
|
|
|
Végeredmény 12.
|
|
|
Végeredmény 13.
|
|
|
Végeredmény 14.
|
|
|
Végeredmény 15.
|
|
|
Végeredmény 16.
|
|
|
Végeredmény 17.
|
|
|
Végeredmény 18.
|
|
|
Végeredmény 19.
|
|
|
Végeredmény 20.
|
|
|
Végeredmény 21.
|
|
|
Végeredmény 22.
|
|
|
Végeredmény 23.
|
|
|
Végeredmény 24.
|
|
|
Végeredmény 25.
|
|
|
Végeredmény 26.
|
|
|
Végeredmény 27.
|
|
|
Végeredmény 28.
|
|
|
Végeredmény 29.
|
|
|
Végeredmény 30.
|
|
|
Végeredmény 31.
|
|
|
Végeredmény 32.
|
|
|
Végeredmény 33.
|
|
|
Végeredmény 34.
|
|
|
Végeredmény 35.
|
|
|
Végeredmény 36.
|
|
|
Végeredmény 37.
|
|
|
Végeredmény 38.
|
|
|
Végeredmény 39.
|
|
|
Végeredmény 40.
|
|
|
Végeredmény 41.
|
|
|
Végeredmény 42.
|
|
|
Végeredmény 43.
|
|
|
Világítás 1.
|
|
|
Világítás 2.
|
|
|
Világítás 3.
|
|
|
Világítás 4.
|
|
|
Világítás 5.
|
|
|
Világítás 6.
|
|
|
Világítás 7.
|
|
|
Világítás 8.
|
|
|
Világítás 9.
|
|
|
Világítás 10.
|
|
|
Világítás 11.
|
|
|
Világítás 12.
|
|
|
Világítás 13.
|
|
|
Világítás 14.
|
|
|
Világítás 15.
|
|
|
Világítás 16.
|
|
|
Világítás 17.
|
|
|
Világítás 18.
|
|
|
Világítás 19.
|
|
|
kapcsolás
|
2012.01.02.
Utolsó módosítás: 2012.03.23.
Utolsó módosítás: 2012.03.23.