Mk IV.
1:35, EMHAR
No.EM4001
Pintér György - Múzeumi krimik
A cikk és a fotók a megrendelő tudtával és engedélyével lettek publikálva.
Számomra rendhagyó témával volt alkalmam foglalkozni, amikor felkértek egy WWI. érából származó MK IV. makett megépítésére. Saját részre csak modern maketteket és diorámákat szoktam építeni. Azt nem mondom, hogy egyáltalán nem érdekel a két világháború korabeli haditechnika, de annyira azért nem hoz lázba sem a T-34, sem a Tigris, hogy megépítsem őket. Egyetlen kivételt képez a Mark IV.-es. Valamiért ez az egy öreg típus már régen megragadott, ezért örömmel tettem eleget a felkérésnek.
A megrendelő választása az ’EMHAR (EM4001) 1/35 Mk IV. „Male” WWI Heavy Battle Tank’ készletére esett. Nagy érdeklődéssel vártam, hogy hozzám kerüljön a makett, mert nem ismertem ezt a gyártót. Kellemesen csalódtam, amikor szemügyre vehettem végre a doboz tartalmát. Az ágyú/géppuska csöveken, valamint a jármű tetején található síneken találtam minimális sorját. Kinyomó tüske nyomokat találunk szép számmal, de ezek a tank belsejében vannak, az összeépítés után nem láthatóak. Annak ellenére, hogy az apróbb alkatrészek fröccsöntésétől láthatóan megkímélte magát a gyártó, a jármű mégis szépen kidolgozott. Feljavítókat is lehet kapni hozzá, de ez a makett dobozból épített (kivéve a kapaszkodó gerendát, de erről majd később), nem volt feljavítás. Sem sérülés, kopás, mert szigorú kritérium volt az újszerű, múzeumi állapot, csak és kizárólag a hernyótalpak koptatását kérték.
Hamar rájöttem, hogy így a festéssel leszek kénytelen trükközni, hogy a végeredmény ne egy játék tank legyen. Ezért az alapozás világosszürke színnel történt, erre fújtam fel durva panelvonalakat fekete színnel. Ezután néhányszor erősen hígított világos barnával fújtam át az egész járgányt, majd száradás után sötétebb árnyalatú szürkével finoman újra felfújtam a panelvonalakat. Ezek után következett a filterezés zöld festékkel, amelyhez az utolsó néhány rétegnél csekély mennyiségű sárgát kevertem. Közben kérés érkezett a piros fehér csíkokra. Először a fehér került fel, majd a piros, viszont ahogy számítottam rá, így elütött a tank többi részétől, ezért engedélyt kaptam, hogy egy leheletnyit koszoljam ezt a részt, így végül sikerült összedolgozni a két felületet. A hernyótalpat külön festettem, majd ezt követően került a helyére. Végül a kapaszkodógerendát készítettem el sztirol lappból. A hasáb két szemben lévő oldalát fűrészlappal bekarcoltam, az épen maradt oldalakra pedig húzott szálból szegecseket ragasztottam. Megfestettem, majd a helyére ragasztottam.
Technikai okok miatt csak telefonnal tudtam fotózni, ezért a képek messze nem tökéletesek. Különböző hátterekkel próbáltam variálni, de így sem tudtam maradéktalanul visszaadni a Mark IV. „élő” fizimiskáját, de remélem azért egy kis ízelítővel sikerült szolgálnom.
Számomra rendhagyó témával volt alkalmam foglalkozni, amikor felkértek egy WWI. érából származó MK IV. makett megépítésére. Saját részre csak modern maketteket és diorámákat szoktam építeni. Azt nem mondom, hogy egyáltalán nem érdekel a két világháború korabeli haditechnika, de annyira azért nem hoz lázba sem a T-34, sem a Tigris, hogy megépítsem őket. Egyetlen kivételt képez a Mark IV.-es. Valamiért ez az egy öreg típus már régen megragadott, ezért örömmel tettem eleget a felkérésnek.
A megrendelő választása az ’EMHAR (EM4001) 1/35 Mk IV. „Male” WWI Heavy Battle Tank’ készletére esett. Nagy érdeklődéssel vártam, hogy hozzám kerüljön a makett, mert nem ismertem ezt a gyártót. Kellemesen csalódtam, amikor szemügyre vehettem végre a doboz tartalmát. Az ágyú/géppuska csöveken, valamint a jármű tetején található síneken találtam minimális sorját. Kinyomó tüske nyomokat találunk szép számmal, de ezek a tank belsejében vannak, az összeépítés után nem láthatóak. Annak ellenére, hogy az apróbb alkatrészek fröccsöntésétől láthatóan megkímélte magát a gyártó, a jármű mégis szépen kidolgozott. Feljavítókat is lehet kapni hozzá, de ez a makett dobozból épített (kivéve a kapaszkodó gerendát, de erről majd később), nem volt feljavítás. Sem sérülés, kopás, mert szigorú kritérium volt az újszerű, múzeumi állapot, csak és kizárólag a hernyótalpak koptatását kérték.
Hamar rájöttem, hogy így a festéssel leszek kénytelen trükközni, hogy a végeredmény ne egy játék tank legyen. Ezért az alapozás világosszürke színnel történt, erre fújtam fel durva panelvonalakat fekete színnel. Ezután néhányszor erősen hígított világos barnával fújtam át az egész járgányt, majd száradás után sötétebb árnyalatú szürkével finoman újra felfújtam a panelvonalakat. Ezek után következett a filterezés zöld festékkel, amelyhez az utolsó néhány rétegnél csekély mennyiségű sárgát kevertem. Közben kérés érkezett a piros fehér csíkokra. Először a fehér került fel, majd a piros, viszont ahogy számítottam rá, így elütött a tank többi részétől, ezért engedélyt kaptam, hogy egy leheletnyit koszoljam ezt a részt, így végül sikerült összedolgozni a két felületet. A hernyótalpat külön festettem, majd ezt követően került a helyére. Végül a kapaszkodógerendát készítettem el sztirol lappból. A hasáb két szemben lévő oldalát fűrészlappal bekarcoltam, az épen maradt oldalakra pedig húzott szálból szegecseket ragasztottam. Megfestettem, majd a helyére ragasztottam.
Technikai okok miatt csak telefonnal tudtam fotózni, ezért a képek messze nem tökéletesek. Különböző hátterekkel próbáltam variálni, de így sem tudtam maradéktalanul visszaadni a Mark IV. „élő” fizimiskáját, de remélem azért egy kis ízelítővel sikerült szolgálnom.
|
|
- a
|
|
|
- b
|
|
|
- c
|
|
|
- d
|
|
|
- e
|
|
|
- f
|
|
|
- g
|
|
|
- h
|
|
|
beam
|
2015.04.14.
Utolsó módosítás: 2015.05.18.
Utolsó módosítás: 2015.05.18.