Pintér György - Múzeumi krimik
Dobozbontás után az alkatrészek minőségével meg voltam elégedve. Régebben a „Mi van a dobozban?” rovatban bemutattam a készletet, akit érdekel,megnézheti. A makettet dobozból építettem, egyedül a vezérsíkok drótjait pótoltam.
A műszerfalak összeállításánál csak a maratott alkatrészeket használtam, a filmet nem (kipróbáltam, a műszerek mutatói a fém műszerfal alatt alig, zárt kabinnál pedig egyáltalán nem látszanak). Az összeállítás során nem jelentkezett semmi gond, a műgyanta ülések szépen kivitelezettek.
A kabin beépítése és a törzsfelek összeragasztása is gondmentes, a vezérsíkok is pontosak. Utóbiakkhoz pótlólag vékony drótból készítettem el a rögzítőhuzalokat, ezeket lakkozás előtt, utolsó lépésként rögzítettem. A műszerfalakon kicsit faragni kell a beillesztés során, mivel a hátsó kicsit kitartja a kabintetőt (ez szárazpróba során derült ki). Ennél a munkafolyamatnál az oldalkormányhoz kapcsolódó réz alkatrészekkel kell óvatosan bánni.
Az egybeöntött alsó szárnyfélhez jól illeszkedik a két felső, de fontos, hogy a futóműaknát még a szárnyak összeragasztása előtt rögzítsük a helyére, mert utólag ez lehetetlen. A szárny antennájának felhelyezése annyiban okozott fejtörést, hogy jóminőségű eredeti fényképet erről nem találtam, a makettfotókon pedig ahány-annyiféle... A szárny-törzs illesztése során hézag nem keletkezett, de szintbéli eltérés sajnos igen. A törzs felőli szárnyrész 1-1,5 mm-el magasabb mindkét oldalon. Kicsit nehezen hozzáférhető, de azért le lehet csiszolni.
A futóművek összeállítása a hajlítandó maratott alkatrészekkel együtt sem okozott problémát, de sajnos a szárnyba való illesztésük igen. Az eredetileg kialakított lyukak helye nem megfelelő, és a támasztórudazatot sem lehet megfelelően rögzíteni a futóműakna aljához. Ezeket sajnos szikével rövidíteni kellett, és az akna pereméhez ragasztani. A csűrőket mozgató apró rézelemekkel óvatosan kell dolgozni (csak a festés-matricázás után kerültek fel a gépre, mert a felségjelekre támaszkodnak). A kipufogósort csak vésett körökkel jelzik, holott ezek az erdeti gépből kicsit kilógtak. Gondolkozam a pótlásukon, de végül feladtam az apró méret miatt (1mm belső átmérőjű, vastagságú és hosszú „csőcsonkokra” lett volna szükségem).
A vákuum kabintető kivágása és felhelyezése nem okozott gondot, egyébként ebből kettőt is tartalmaz a készlet. Revell maszkolófóliával festés előtt kitakartam a megvédendő részeket. A motor eleje és a légcsavar is pontosan illeszkedik.
Ezt a gépet is ecsettel festettem, a szárnyakat és a törzset szabadkézzel, a sárga törzsgyűrűt és a nemzeti trikolort a vezérsíkokon maszkolószalag segítségével. Revell színeket használtam: has R-76; törzs R-68; törzsgyűrű R-15; trikolor piros R-330; fehér R-301; zöld R-364. A belépőéleket, a légcsavartollakat és az orrkúpot 2000-es csiszolópapírral koptattam és fémszínnel szárazecseteltem. A panelvonalakat barna vízfestékkel folyattam be, a motor égéstermékeinek nyomát fekete vízfestékkel igyekeztem megjeleníteni. A karbantartás és intenzív használat során keletkező kopásokat a felületen és a lemezszéleken fémszínnel igyekeztem megjeleníteni.
A matricákkal nem volt gond, de azért lágyítót is használtam. A helyüket pontosan mutatja az útmutató, de a szárnyakon levő felségjelek arányait tekintve nagyobbak a matricaíven, mint amekkorának a felhelyezési rajzon mutatják. Végül a gépet átkentem matt lakkal.
A bemutatott gép állomáshelye Szombathely, Regvi (Repülőgépvezető Iskola).
Alapvetően jól építhető makett, merem ajánlani.
A talaj barnára festett vízzel kikavart gipsz. Az alapra ragasztót kentem,és erre szórtam a Busch műfüvet. Az álló figura a Revell Pilots & Ground crew dobozából van, az ülő pedig egy Zvezda Ju-88 A4 személyzetének tagja volt eredetileg.