Pintér György - Múzeumi krimik
Történelmi háttér
A XV. század második felében a kézi lőfegyverek technikai tökéletesítésével eljutottak odáig, hogy a lövő kétkézzel tudott célratartani. Az egyszerű kanócos gyújtószerkezet bevezetésének eredménye az első széles körben alkalmazott kézi lőfegyver, a huzagolatlan csövű kanócos muskéta, az arquebus volt. Lassan tüzelt, de gyilkos erővel rendelkezett.
A lőfegyver megjelenése a lovagi szabályok szerint vívott háborúk végét és a tömeghadseregek kezdetét jelentette. A muskétások a lassú töltés miatt sebezhetőek voltak, ezért pikásokat rendeltek védelmükre, falanxba tömörítették őket a tűzerő teljes hatásának elérése, koncentrálása érdekében. A muskéta 8-10 kg tömegű volt, 60 gramm golyót lőtt ki 300 lépésre.
A tűzgyorsaság fokozására a gyalogságot állandó gyakorlatozásra, kiképzésre ( drill ) fogták. Kialakult a szabványos háromsoros vonalszerkezet. Ezeket az újításokat először a hollandoknál Nassaui Móric fejlesztette ki: a holland muskétások kiképzésére 32 ábrát használtak.
A 30 éves háború alatt " próbálták ki ".
A figura
A Miniart 1:16-os sorozatának egyik darabja. Ez volt az első ilyen méretarányú figurám. Korábban találkoztam már a cég 1:35-ös emberkéivel ( véleményem szerint nem rosszak ), ezért meglepetés nem ért. Nagy doboz, szép grafikával, belül két öntőkeret. Az egyes részek jól illeszkedtek, de tömíteni, csiszolgatni azért kellett.
Próbáltam feljavítani: a kanóc, a lőportartók zsinórzata, díszbojtok cérnából ( kék és piros ) készültek. A hajjal volt némi problémám - a rajz alapján valahogy nem akart passzolni, ezért kenderkócból készítettem el. Szabályos hajnyírással kapta meg a végső formát.
Gondolkodtam a mellrészen átvetve viselt övön függő lőportartók elkészítésén is, de aztán nem kezdtem bele.
Elkészülte után egyik kedvenc figurám lett.
Főleg 1:72-es történelmi figurákat ( Zvezda, Italeri ) festegetek, ez inkább egy kisebb kitérő volt a nagyobb méretarányúak világába. Remélem megérte.
Kovács Péter
Esztergom