1:35
Pintér György - Múzeumi krimik
Valószínűleg mindnyájan ismerjük azt az érzést,hogy mit kezdjünk a felhalmozott modelljeinkkel. Én is így voltam ezzel a Firefly-jal, miután megvettem. Amikor otthon kinyitottam a dobozt, eldöntöttem, hogy ezt a készletet még hanyagolom egy kicsit, mert túl sok darabból áll... Mivel azonban mélyen bent jártam a vizsgaidőszakban, szükségem volt tanulás után valamilyen levezető tevékenységre esténként.
A páncélos
Igazából a Firefly-t soha nem szerettem, mert nekem a rövid csövű Shermanok jobban tetszenek. Az interneten gyűjtött fotókat nézegetve azonban megkedveltem kis barátunkat. Ekkor vettem észre, hogy - figyelembe véve a fő alkalmazási időt - '44 nyarát - a tankok többsége nem saras, hanem poros. Szerencsére van egy könyvem a normandiai harcokról és az abban található fotók is a porozás mellett szóltak. Ez azért lényeges, mert nem vagyok egy koszolófenomén, így viszont egyszerűbb eszközökkel is hiteles lehet a munkám.
A Dragontól megszokhattuk, hogy dobozból építve is szép makettet készíthetünk. Az építés a megszokott sorrendben folyt, erre nem is vesztegetnék több szót. Ennél a makettnél azonban van egy komoly gond és néhány kisebb is. A legnagyobb probléma,hogy a hátsó láncfeszítő görgők olyan magasan vannak, hogy a lánctalptagok csak úgy férnek be a görgő és a test közé, ha a futófelületüket levágjuk, és még így is csak nagy nehézségek árán! Nekem már a test építésénél nem tetszett a rendelkezésre álló kis hely, de arra gondoltam, hogy ekkora hiba úgysem lehet egy Dragon makettben. Hát van. Mondjuk az is igaz, hogy én nem mertem volna levágni a görgők blokkjait, hogy kb. 2-3 mm-rel lejjebb ragasszam vissza őket. Aki ezt meg meri tenni, az csinálja meg a mérethelyes rajzokat követve.
A kisebb problémák közül az első az összeállítási útmutató. Sok darab illesztési helyét és magát az illesztést sem jelöli, az alkatrésztérkép hihetetlenül pontatlan, erre nagyon figyeljünk! Arról nem is beszélve, hogy egy darab a toronyhoz nincs is a dobozban, azaz hiányzik! Egyébként ez azért lehet, mert nagyon sok a fel nem használandó alkatrész, tekintve, hogy sok keretről csak egy darab kell. A megmaradt darabokból egy újabb tank harmada már meglenne. Ez szerintem azért bosszantó, mert rendben van,hogy nem dobjuk ki, bármire jó lehet később, de ezért is fizetnünk kell és ennél a készletnél már tetemes mennyiséggel kell számolnunk. Az utolsó gond a lövegcső, hiába csiszolgattam, a makett elbírna egy fém darabot ide. Feljavításokból csak néhányat eszközöltem. A légvédelmi géppuska fogantyúja rézdrót, mert az eredeti eltört, mikor levettem a keretről. A test búvónyílásainak fogantyúját is rézdrótra cseréltem és húzott szálból elkészítettem az antennát. A ponyva celofán, amit Gunze zölddel festettem le, alá pedig három zsákot tettem málhának. A hibák ellenére mindazonáltal ez egy szép makett, gyorsan megépíthető és részletes.
Az építés után a festés következett. Az alapszín MM olive drab és MM medium green volt. Ezt a kombinációt gyorsan el kellett tüntetnem, mert nagyon nem passzolt az eredeti színhez. A második és harmadik réteg már olive drab-pale green volt, de így sem lett elég világos, viszont a porozás sokat tompított az árnyalaton. Ezután a tank kapott egy adag matt lakkot. Száradás után következett a panelezés és a lefolyások megfestése. Utóbbit én még nem csináltam és a porozás miatt nem is nagyon látszik, de jobb makettekkel összehasonlítva nem lett olyan rossz, főleg elsőre. Ezután jöttek a kopások, ez MM metalizer.
Gondolkoztam, hogy tegyek-e rozsdát a tankra, de eltekintettem tőle, mert sem a korabeli időjárás, sem a fotók, sem a szövetséges harcjárművek élettartama nem indokolta ezt. Gondoljunk csak arra, hogy pl. a Caenért folyó hadműveletekben a szövetségesek több száz tankot vesztettek néha napok alatt úgy, hogy a tankokat mindössze pár hete tették partra. Ennyi idő alatt pedig - főleg száraz időben - nem alakul ki a rozsda.A porozást vártam a leginkább, mert itt alakult ki az, amit szerettem volna megjeleníteni. A por pasztellkréta. Én szeretek ezzel dolgozni, de az a hátránya a pigmenttel szemben, hogy lakkal nem lehet rögzíteni, így ha megfogjuk a makettet, jön vele a por is az ujjunkon, ezért figyeljünk, hol fogjuk meg a makettet!
A matricázás volt a következő lépcső. Fontos tapasztalatom, ami lehet, hogy már evidens, de én most szembesültem vele. Matricázni lakkozás után, de még a koszolás előtt kell, mert nekem fényesek maradtak a jelek. Meg az is igaz, hogy mindenki legalább félfényes lakkal alapozza a matricák helyét, nem mattal mint én, de most már látom, hogy vennem kell fényesebb lakkot is... A lánctalp fémes koptatása után a tank készen volt, jöhettek a figurák.
A figurák
A gyalogosok is Dragon termékek, minőségük a megszokott. Annyi gond van velük, hogy az útmutató által ajánlott szín a zubbonyhoz az eredetivel összehasonlítva túl világos, mindenképpen keverjünk bele egy kis sötétbarnát. Továbbá a kulacs színe is megegyezik a ruha színével, nem világosabb árnyalatú barna. Az arcok és az árnyékok kiemelését még gyakorolnom kell, aki ebben lát hibát, annak a kritikája jogos. A készlet fegyverei is nagyon szépek,főleg a Bren érdemel figyelmet. Mindazonáltal legyünk résen: a Bren markolatát teljesen le kell vágni, mert az azzal tüzelő figura öklében már ott van a markolat. A figurákat a lábuknál csapoltam, majd őket is beporoztam.
A dioráma
Az alapot magam készítettem lambéria és gyümölcsös láda léceiből. Nem vagyok egy asztalos, ráadásul a kis műhelyemben is csak egyszerűbb eszközök állnak rendelkezésre, így a kevésbé nívós végeredményt nézzetek el nekem. Miután kész volt az alap, fapáccal befestettem, jöhetett a környezet. Az alap homok és barna zománcfesték keveréke. Még képlékeny állapotában kialakítottam az utat és a bombatölcséreket. A massza napokig szárad és emiatt hosszú időre egyedül mertem hagyni. Sajnos azonban nem voltam itthon,amikor a massza alkalmas lett volna a lánctalp nyomainak elkészítésére, túlságosan megkötött már ehhez, így csak barázdákat tudtam elkészíteni a tank után. Újabb tapasztalat... Rengeteget aggódtam amiatt is,hogy a bocage-ra jellemző bokros, ágas-bogas növényzetet hogyan jelenítsem meg. Szerencsére a megoldás a sziklakertemben aludta téli álmát, így nem fájt neki nagyon, hogy lemetszettem néhány ágát. Fogalmam sincs, mi a növény neve, de szerintem tökéletesen illik ide. A bokrok mellé néhány növény elszáradt hajtását dugdostam a változatosság kedvéért. A füvet statikus műfűből készítettem, a villanyoszlop hengeres faléc, balsafa, rézdrót, hurkapálca, húzott szál, amit festés után poroltam. Az út színe különböző pasztellkrétaporok keveréke, amit ecsettel dolgoztam el, a felesleget porszívóval szívtam fel és már készen is volt a nagy mű.
Konkluzió
A makettek elhelyezése után elégedetten dőltem hátra, mert véget ért másfél hónapnyi munka és a végeredménnyel meg vagyok elégedve.
A páncélos
Igazából a Firefly-t soha nem szerettem, mert nekem a rövid csövű Shermanok jobban tetszenek. Az interneten gyűjtött fotókat nézegetve azonban megkedveltem kis barátunkat. Ekkor vettem észre, hogy - figyelembe véve a fő alkalmazási időt - '44 nyarát - a tankok többsége nem saras, hanem poros. Szerencsére van egy könyvem a normandiai harcokról és az abban található fotók is a porozás mellett szóltak. Ez azért lényeges, mert nem vagyok egy koszolófenomén, így viszont egyszerűbb eszközökkel is hiteles lehet a munkám.
A Dragontól megszokhattuk, hogy dobozból építve is szép makettet készíthetünk. Az építés a megszokott sorrendben folyt, erre nem is vesztegetnék több szót. Ennél a makettnél azonban van egy komoly gond és néhány kisebb is. A legnagyobb probléma,hogy a hátsó láncfeszítő görgők olyan magasan vannak, hogy a lánctalptagok csak úgy férnek be a görgő és a test közé, ha a futófelületüket levágjuk, és még így is csak nagy nehézségek árán! Nekem már a test építésénél nem tetszett a rendelkezésre álló kis hely, de arra gondoltam, hogy ekkora hiba úgysem lehet egy Dragon makettben. Hát van. Mondjuk az is igaz, hogy én nem mertem volna levágni a görgők blokkjait, hogy kb. 2-3 mm-rel lejjebb ragasszam vissza őket. Aki ezt meg meri tenni, az csinálja meg a mérethelyes rajzokat követve.
A kisebb problémák közül az első az összeállítási útmutató. Sok darab illesztési helyét és magát az illesztést sem jelöli, az alkatrésztérkép hihetetlenül pontatlan, erre nagyon figyeljünk! Arról nem is beszélve, hogy egy darab a toronyhoz nincs is a dobozban, azaz hiányzik! Egyébként ez azért lehet, mert nagyon sok a fel nem használandó alkatrész, tekintve, hogy sok keretről csak egy darab kell. A megmaradt darabokból egy újabb tank harmada már meglenne. Ez szerintem azért bosszantó, mert rendben van,hogy nem dobjuk ki, bármire jó lehet később, de ezért is fizetnünk kell és ennél a készletnél már tetemes mennyiséggel kell számolnunk. Az utolsó gond a lövegcső, hiába csiszolgattam, a makett elbírna egy fém darabot ide. Feljavításokból csak néhányat eszközöltem. A légvédelmi géppuska fogantyúja rézdrót, mert az eredeti eltört, mikor levettem a keretről. A test búvónyílásainak fogantyúját is rézdrótra cseréltem és húzott szálból elkészítettem az antennát. A ponyva celofán, amit Gunze zölddel festettem le, alá pedig három zsákot tettem málhának. A hibák ellenére mindazonáltal ez egy szép makett, gyorsan megépíthető és részletes.
Az építés után a festés következett. Az alapszín MM olive drab és MM medium green volt. Ezt a kombinációt gyorsan el kellett tüntetnem, mert nagyon nem passzolt az eredeti színhez. A második és harmadik réteg már olive drab-pale green volt, de így sem lett elég világos, viszont a porozás sokat tompított az árnyalaton. Ezután a tank kapott egy adag matt lakkot. Száradás után következett a panelezés és a lefolyások megfestése. Utóbbit én még nem csináltam és a porozás miatt nem is nagyon látszik, de jobb makettekkel összehasonlítva nem lett olyan rossz, főleg elsőre. Ezután jöttek a kopások, ez MM metalizer.
Gondolkoztam, hogy tegyek-e rozsdát a tankra, de eltekintettem tőle, mert sem a korabeli időjárás, sem a fotók, sem a szövetséges harcjárművek élettartama nem indokolta ezt. Gondoljunk csak arra, hogy pl. a Caenért folyó hadműveletekben a szövetségesek több száz tankot vesztettek néha napok alatt úgy, hogy a tankokat mindössze pár hete tették partra. Ennyi idő alatt pedig - főleg száraz időben - nem alakul ki a rozsda.A porozást vártam a leginkább, mert itt alakult ki az, amit szerettem volna megjeleníteni. A por pasztellkréta. Én szeretek ezzel dolgozni, de az a hátránya a pigmenttel szemben, hogy lakkal nem lehet rögzíteni, így ha megfogjuk a makettet, jön vele a por is az ujjunkon, ezért figyeljünk, hol fogjuk meg a makettet!
A matricázás volt a következő lépcső. Fontos tapasztalatom, ami lehet, hogy már evidens, de én most szembesültem vele. Matricázni lakkozás után, de még a koszolás előtt kell, mert nekem fényesek maradtak a jelek. Meg az is igaz, hogy mindenki legalább félfényes lakkal alapozza a matricák helyét, nem mattal mint én, de most már látom, hogy vennem kell fényesebb lakkot is... A lánctalp fémes koptatása után a tank készen volt, jöhettek a figurák.
A figurák
A gyalogosok is Dragon termékek, minőségük a megszokott. Annyi gond van velük, hogy az útmutató által ajánlott szín a zubbonyhoz az eredetivel összehasonlítva túl világos, mindenképpen keverjünk bele egy kis sötétbarnát. Továbbá a kulacs színe is megegyezik a ruha színével, nem világosabb árnyalatú barna. Az arcok és az árnyékok kiemelését még gyakorolnom kell, aki ebben lát hibát, annak a kritikája jogos. A készlet fegyverei is nagyon szépek,főleg a Bren érdemel figyelmet. Mindazonáltal legyünk résen: a Bren markolatát teljesen le kell vágni, mert az azzal tüzelő figura öklében már ott van a markolat. A figurákat a lábuknál csapoltam, majd őket is beporoztam.
A dioráma
Az alapot magam készítettem lambéria és gyümölcsös láda léceiből. Nem vagyok egy asztalos, ráadásul a kis műhelyemben is csak egyszerűbb eszközök állnak rendelkezésre, így a kevésbé nívós végeredményt nézzetek el nekem. Miután kész volt az alap, fapáccal befestettem, jöhetett a környezet. Az alap homok és barna zománcfesték keveréke. Még képlékeny állapotában kialakítottam az utat és a bombatölcséreket. A massza napokig szárad és emiatt hosszú időre egyedül mertem hagyni. Sajnos azonban nem voltam itthon,amikor a massza alkalmas lett volna a lánctalp nyomainak elkészítésére, túlságosan megkötött már ehhez, így csak barázdákat tudtam elkészíteni a tank után. Újabb tapasztalat... Rengeteget aggódtam amiatt is,hogy a bocage-ra jellemző bokros, ágas-bogas növényzetet hogyan jelenítsem meg. Szerencsére a megoldás a sziklakertemben aludta téli álmát, így nem fájt neki nagyon, hogy lemetszettem néhány ágát. Fogalmam sincs, mi a növény neve, de szerintem tökéletesen illik ide. A bokrok mellé néhány növény elszáradt hajtását dugdostam a változatosság kedvéért. A füvet statikus műfűből készítettem, a villanyoszlop hengeres faléc, balsafa, rézdrót, hurkapálca, húzott szál, amit festés után poroltam. Az út színe különböző pasztellkrétaporok keveréke, amit ecsettel dolgoztam el, a felesleget porszívóval szívtam fel és már készen is volt a nagy mű.
Konkluzió
A makettek elhelyezése után elégedetten dőltem hátra, mert véget ért másfél hónapnyi munka és a végeredménnyel meg vagyok elégedve.
|
| 1 |
|
| 2 |
|
| 3 |
|
| 4 |
|
| 5 |
|
| 6 |
|
| 7 |
|
| 8 |
|
| 9 |
|
| 10 |
|
| 11 |
2008.02.14.
Utolsó módosítás: 2008.02.26.
Utolsó módosítás: 2008.02.26.