ORP Krakowiak
1:200, Halinski
Pintér György - Múzeumi krimik
A hajó 1939. december 5-én épült J. Samuel White Shipyardben Cowesban. Majdnem egy évvel később fejezték be, és HMS Silverton néven és L115 hadrendi számon állította szolgálatba a Royal Navy. De a tapasztalt legénységek hiánya miatt soha nem szolgált a brit haditengerészetben. Helyette 1941. április 20-án kibérelték a Polish Navynak. Hivatalosan május 22-én ugyanabban az évben, vagy egy krakkói néptánc, vagy annak a városnak egy lakója után átkeresztelték ORP Krakowiaknek. A hadrendi száma megmaradt.
1941. július 10-ig a lengyel legénység az idejének legnagyobb részét kiképzéssel töltötte. Azután konvojkíséret szerepelt a műsoron az észak-atlanti óceánon. 1941 decemberében részt vett a Lofoten-szigeteknél egy német tengerészeti előőrs elleni sikeres rajtaütésben. A háborúban bejárta az Északi-tengert, miközben gyakran bonyolódott csatározásokba német torpedóhajókkal.
1943-ban átadták a mediterrán térségnek, ahol egyebek között részt vett az Operation Husky hadműveletben, Szicília szövetséges inváziójában. Mindent egybevéve a 2. világháború alatt befutott több, mint 146 000 tengeri mérföldet, ami során kísért 206 különböző konvojt az észak-atlanti térségben. Lelőtt 3 ellenséges repülőgépet, de az elsüllyesztett ellenséges járművek száma nem tisztázott.
Miután a szövetséges hatalmak 1946. szeptember 28-án visszavonták a lengyel kormánynak nyújtott támogatásukat, a hajót a Polish Navy átadta, és az visszatért a britekhez, akik az eredeti neve alatt vették át. Fregattnak átminősítették, új hadrendi száma F 55 lett. 1953 júliusában Elizabeth királynő koronázási ünnepsége alatt képviselte a Reserve Fleetet Spitheadben, egyébként dokkokban töltötte az idő legnagyobb részét, a Reserve Fleet részeként. 1959-ben végül lebontották.
Ennyit a hajó eredetijének történetéről. Ezúton megragadom az alkalmat és bemutatom a papírmaketezést is.
A makettezés viszonylag költséges hobbi (bár ezt lehet vitatni). A papírmakettezésre ez nem igaz. A minimálisan szükséges szerszámok: vágólap, szike (kezdetben a kitolható pengés sniccer is jó), fémvonalzó, papírragasztó (Technokol, Palma fa express), pillanatragasztó, olló.
Jól jöhet a körkivágó, illetve a különféle lyukasztók sora, az élfestéshez (nem feltétlenül kell, de ettől szebben, profibban néz ki a mű) és a vizes ragacs kenéséhez ecset is.
Szükség van még különféle vastagságú kartonokra, illetve rézdrótokra is. A szükséges vastagságok mindig szerepelnek az építési leírásban.
Az építési leírás eltér a műanyag maketteknél megszokottaktól. Egyes kiadók egy számítógéppel rajzolt axonometrikus (3D-s a gyengébbek kedvéért) ábrán szerepeltetik az alkatrészeket, míg mások egy metszetrajzhoz hasonló ábrán. Az összeépítés mikéntjét viszont mindkét módszernél a készítőre bízzák. Ezért először "fejben" kell összerakni a részegységet, csak azután lehet ténylegesen építeni.
Az alkatrészek egy füzetben találhatók, összefűzve az építési leírással. Az alkatrészek nyomdai technikákkal készülnek. Ebből a füzetből kell majd kivágni az aktuális alkatrészeket.
A makett, mint minden papírmakett, vastag kartonból készült vázra feszített vékonyabb kartonból áll. De ez nem egy tákolt szerkezet! Meglepően szilárd, ugyanakkor könnyű is.
Ennyi bevezető után lássuk a medvét, akarom mondani a hajót!
A vázszerkezet elemeit vékony 80 grammos papírra nyomták, ezt fel kell kasírozni (itt) 1 mm-es kartonra. Kivágás után csapolásszerűen történt az összeállítás. Ez már ragasztás nélkül is erős szerkezet adott, de pár helyen használtam ragasztót, biztosításképp. A két féltest összeépítése után következett a burkolás. Első eleme a fedélzet beépítése, ezt is vastagítani kellett a beépítés előtt. Ezzel az elemmel tovább erősödött a hajótest. A fenék burkolását az orr és a tat felől egyszerre kezdtem el. Így a test két végén szépen ki lehet alakítani az illesztést, a középső részen pedig az esetleges hibák könyebben javíthatók. A test vízvonal feletti részein lévő elemek felragasztása már könnyebb feladat, bár a tat érdekes rész. Mivel a fenék burkolása nem teljesen volt kedvemre, úgy döntöttem, bevetem a Neoflex pasztát.
Mire idáig eljutottam, 13 óra telt el, és ez volt a "favágás".
Amíg a Neoflex szárad, addig a hátsó középső lövegállás készül. Az alap itt is a vastag karton vázra feszített vékony karton. A mellvéd duplán hajtott 170 grammos karton, a merevítők szintúgy. A hátra ferdén kinyúló részen lévő merevítőkön a furatokat 0,5-0,8-1,0-1,2 mm-es fúrókkal kifúrtam, majd csiszoltam a polírrúddal. A kivágás csak ezután jött. Mindig azt az alkatrészt vágtam ki, amit azonnal be is építettem. Így nem vész el egyetlen alkatrész sem. A készenléti lőszeres szekrények egyszerűen össze lettek hajtogatva, majd az élek mentén ragasztva. Ragasztónak ezeknél a finom részeknél nem Technokol Rapidot, hanem egy spec papíripari ragacsot használok. A nevét ne kérdezze senki, mert nem tudom, én is kaptam egy makettező kollégától. Viszont remekül bevált. A ragacsot 5 nullás ecsettel kenem fel a ragasztási pontra, majd egy csipesz segítségével egyszerűen a ragasztóba ejtem az alkatrészt. Ha elsőre nem sikerül, akkor új alkatrészt kell készíteni, mert a papír rögtön felázik és a csipeszhez ragad!
A 145-tel jelölt valamik (a nevüket sajnos nem tudom) készültek el a köv menetben, 7 alkatrészben.
A fenék többszöri gittelés csiszolás, festés után nyerte el kész állapotát. A festett részeken nem tapad a papírragacs, így itt pillanatragasztót használtam.A csavarokat az összeállítás után Prisma color arany spray-vel festettem, majd beépítettem. A csavartengely 1 mm-es alu drót.
A következő lépésben a 102 mm-es lövegek készültek el. A képeken látszanak az alkatrészek, még élfestés nélkül. A lövegpajzs szemből, a löveg hátulról fotózva.
Némi finomítás és pár újabb alkatrész beépítése után kész is lett a hátsó felépítmény.
Ezután az első felépítményt vettem kezelésbe. A szokásos vastag karton vázra került a borítás. Először az alsó szint, azután a felső szint épült meg, majd a két részt összeragasztottam. Itt Technokol rapidot használtam mert ez gyorsabb kötést adott. A felső rész formája eléggé sajátos, míg össze nem épült, gondban is voltam vele, de pár száraz próba után összeállt a kép. Az apróbb részek a már szokásos módon épültek.
A hajlításoknál jó szolgálatot tesz egy fotómaratás hajlító, némileg átalakítva (ha már nekem semmi se jó úgy ahogy adják...) Az átalakítás lényege: az alsó fém lapot lecseréltem egy vastag plexi lapra. Ebbe két M6-os Sf csavar került a megfelelő helyekre. A két csavarra az összerakás után 2 db M6-os Htl anya került, mert ilyen volt itthon. A szárnyas anya jobb lett volna, de így is müxik a dolog. Később műgyantából készítettem rá gombot.
Ezzel a szerkezettel úgy lehet hajlítani a papírt, hogy nem kell "korcolni". A korcolás során a papír felületi színes része sérül, ez a hajlítási éleknél utómunkát kíván. A hátránya ennek a megoldásnak, hogy nagyon pontos beállítást kíván a hajlítás előtt.
A torony tetején lévő rácsos szerkezet sok fejtörést okozott. Sajnos nem találtam róla értékelhető fotót, így maradt a rögtönzés az eredeti darab után. Az eredeti nagyon rondán nézet volna ki, így annak beépítését helyből elvetettem.
Végül kb 1 hónap filozofálgatás után kezembe akadt egy fotómaratott háló! Fénysugár tört át az éjen, és megvilágosodtam!
Kivágtam belőle egy kb. 1 mm széles csíkot, annak hosszát méretre vágtam, majd kihegyeztem a végeit. Vékony, 0,15-02 mm-es rézdrótot kilágyítottam, majd méretre hajlítottam. Végül felragasztottam a háló szélére. Ezután a beszegett hálót középen ívesre hajlítottam, a csúcsokat összeragasztottam. Majd az elkészült 6 db valamit a helyére ragacsoltam, és festettem. Mindez röpke 6 óra alatt.
Sajnos miután elkészült az egész szerkezet, kezembe akadt egy Modelarz szám amiben találtam egy cikket erről a radarról.Nos, az eredeti radar teljesen máshogy nézett ki....Leginkább egy régebbi TV antennához hasonlítanám. Egy ívben meghajlított lap közepéről nyúlik ki a dípól , és a lap négy sarkáról fut egy-egy kikötés a dipól végéhez.Volt olyan változata is aminél a kikötés hiányzott.
Röviden: lebontottam a régit és újat építettem. A lebontás vitte az állványzatot is így ezt is újra meg kellett csinálni.
Kissé vihar vert lett az új radar, de azt hiszem ez már így marad.
Míg a fejtörés ment addig a hajó közepén lévő 4 csövű 20 mm-es ágyú készült el. Ezt a típust hívták pom-pom -nak.A löveg závárzatánál csaltam, mert azok Evergreen 1x1 mm-es szálból készültek.A célkeresztek 0,2 és 0,05 mm-es rézdrótból készültek.
A kémény is érdekes szerkezet, mivel az eleje kétszer törik. A pontos szög megtalálása nehéz volt.A megoldás a CorellDraw volt. Ebben a programban szerkesztettem egy vázat a kémény számára. A csodafegyvert (neoflex) itt is be kellett vetni.A kémény tetején lévő szikrafogó rácsok 0,3 rézdrótok (hogy egy motoros hajóra minek ez, jó kérdés).
1941. július 10-ig a lengyel legénység az idejének legnagyobb részét kiképzéssel töltötte. Azután konvojkíséret szerepelt a műsoron az észak-atlanti óceánon. 1941 decemberében részt vett a Lofoten-szigeteknél egy német tengerészeti előőrs elleni sikeres rajtaütésben. A háborúban bejárta az Északi-tengert, miközben gyakran bonyolódott csatározásokba német torpedóhajókkal.
1943-ban átadták a mediterrán térségnek, ahol egyebek között részt vett az Operation Husky hadműveletben, Szicília szövetséges inváziójában. Mindent egybevéve a 2. világháború alatt befutott több, mint 146 000 tengeri mérföldet, ami során kísért 206 különböző konvojt az észak-atlanti térségben. Lelőtt 3 ellenséges repülőgépet, de az elsüllyesztett ellenséges járművek száma nem tisztázott.
Miután a szövetséges hatalmak 1946. szeptember 28-án visszavonták a lengyel kormánynak nyújtott támogatásukat, a hajót a Polish Navy átadta, és az visszatért a britekhez, akik az eredeti neve alatt vették át. Fregattnak átminősítették, új hadrendi száma F 55 lett. 1953 júliusában Elizabeth királynő koronázási ünnepsége alatt képviselte a Reserve Fleetet Spitheadben, egyébként dokkokban töltötte az idő legnagyobb részét, a Reserve Fleet részeként. 1959-ben végül lebontották.
Ennyit a hajó eredetijének történetéről. Ezúton megragadom az alkalmat és bemutatom a papírmaketezést is.
A makettezés viszonylag költséges hobbi (bár ezt lehet vitatni). A papírmakettezésre ez nem igaz. A minimálisan szükséges szerszámok: vágólap, szike (kezdetben a kitolható pengés sniccer is jó), fémvonalzó, papírragasztó (Technokol, Palma fa express), pillanatragasztó, olló.
Jól jöhet a körkivágó, illetve a különféle lyukasztók sora, az élfestéshez (nem feltétlenül kell, de ettől szebben, profibban néz ki a mű) és a vizes ragacs kenéséhez ecset is.
Szükség van még különféle vastagságú kartonokra, illetve rézdrótokra is. A szükséges vastagságok mindig szerepelnek az építési leírásban.
Az építési leírás eltér a műanyag maketteknél megszokottaktól. Egyes kiadók egy számítógéppel rajzolt axonometrikus (3D-s a gyengébbek kedvéért) ábrán szerepeltetik az alkatrészeket, míg mások egy metszetrajzhoz hasonló ábrán. Az összeépítés mikéntjét viszont mindkét módszernél a készítőre bízzák. Ezért először "fejben" kell összerakni a részegységet, csak azután lehet ténylegesen építeni.
Az alkatrészek egy füzetben találhatók, összefűzve az építési leírással. Az alkatrészek nyomdai technikákkal készülnek. Ebből a füzetből kell majd kivágni az aktuális alkatrészeket.
A makett, mint minden papírmakett, vastag kartonból készült vázra feszített vékonyabb kartonból áll. De ez nem egy tákolt szerkezet! Meglepően szilárd, ugyanakkor könnyű is.
Ennyi bevezető után lássuk a medvét, akarom mondani a hajót!
A vázszerkezet elemeit vékony 80 grammos papírra nyomták, ezt fel kell kasírozni (itt) 1 mm-es kartonra. Kivágás után csapolásszerűen történt az összeállítás. Ez már ragasztás nélkül is erős szerkezet adott, de pár helyen használtam ragasztót, biztosításképp. A két féltest összeépítése után következett a burkolás. Első eleme a fedélzet beépítése, ezt is vastagítani kellett a beépítés előtt. Ezzel az elemmel tovább erősödött a hajótest. A fenék burkolását az orr és a tat felől egyszerre kezdtem el. Így a test két végén szépen ki lehet alakítani az illesztést, a középső részen pedig az esetleges hibák könyebben javíthatók. A test vízvonal feletti részein lévő elemek felragasztása már könnyebb feladat, bár a tat érdekes rész. Mivel a fenék burkolása nem teljesen volt kedvemre, úgy döntöttem, bevetem a Neoflex pasztát.
Mire idáig eljutottam, 13 óra telt el, és ez volt a "favágás".
Amíg a Neoflex szárad, addig a hátsó középső lövegállás készül. Az alap itt is a vastag karton vázra feszített vékony karton. A mellvéd duplán hajtott 170 grammos karton, a merevítők szintúgy. A hátra ferdén kinyúló részen lévő merevítőkön a furatokat 0,5-0,8-1,0-1,2 mm-es fúrókkal kifúrtam, majd csiszoltam a polírrúddal. A kivágás csak ezután jött. Mindig azt az alkatrészt vágtam ki, amit azonnal be is építettem. Így nem vész el egyetlen alkatrész sem. A készenléti lőszeres szekrények egyszerűen össze lettek hajtogatva, majd az élek mentén ragasztva. Ragasztónak ezeknél a finom részeknél nem Technokol Rapidot, hanem egy spec papíripari ragacsot használok. A nevét ne kérdezze senki, mert nem tudom, én is kaptam egy makettező kollégától. Viszont remekül bevált. A ragacsot 5 nullás ecsettel kenem fel a ragasztási pontra, majd egy csipesz segítségével egyszerűen a ragasztóba ejtem az alkatrészt. Ha elsőre nem sikerül, akkor új alkatrészt kell készíteni, mert a papír rögtön felázik és a csipeszhez ragad!
A 145-tel jelölt valamik (a nevüket sajnos nem tudom) készültek el a köv menetben, 7 alkatrészben.
A fenék többszöri gittelés csiszolás, festés után nyerte el kész állapotát. A festett részeken nem tapad a papírragacs, így itt pillanatragasztót használtam.A csavarokat az összeállítás után Prisma color arany spray-vel festettem, majd beépítettem. A csavartengely 1 mm-es alu drót.
A következő lépésben a 102 mm-es lövegek készültek el. A képeken látszanak az alkatrészek, még élfestés nélkül. A lövegpajzs szemből, a löveg hátulról fotózva.
Némi finomítás és pár újabb alkatrész beépítése után kész is lett a hátsó felépítmény.
Ezután az első felépítményt vettem kezelésbe. A szokásos vastag karton vázra került a borítás. Először az alsó szint, azután a felső szint épült meg, majd a két részt összeragasztottam. Itt Technokol rapidot használtam mert ez gyorsabb kötést adott. A felső rész formája eléggé sajátos, míg össze nem épült, gondban is voltam vele, de pár száraz próba után összeállt a kép. Az apróbb részek a már szokásos módon épültek.
A hajlításoknál jó szolgálatot tesz egy fotómaratás hajlító, némileg átalakítva (ha már nekem semmi se jó úgy ahogy adják...) Az átalakítás lényege: az alsó fém lapot lecseréltem egy vastag plexi lapra. Ebbe két M6-os Sf csavar került a megfelelő helyekre. A két csavarra az összerakás után 2 db M6-os Htl anya került, mert ilyen volt itthon. A szárnyas anya jobb lett volna, de így is müxik a dolog. Később műgyantából készítettem rá gombot.
Ezzel a szerkezettel úgy lehet hajlítani a papírt, hogy nem kell "korcolni". A korcolás során a papír felületi színes része sérül, ez a hajlítási éleknél utómunkát kíván. A hátránya ennek a megoldásnak, hogy nagyon pontos beállítást kíván a hajlítás előtt.
A torony tetején lévő rácsos szerkezet sok fejtörést okozott. Sajnos nem találtam róla értékelhető fotót, így maradt a rögtönzés az eredeti darab után. Az eredeti nagyon rondán nézet volna ki, így annak beépítését helyből elvetettem.
Végül kb 1 hónap filozofálgatás után kezembe akadt egy fotómaratott háló! Fénysugár tört át az éjen, és megvilágosodtam!
Kivágtam belőle egy kb. 1 mm széles csíkot, annak hosszát méretre vágtam, majd kihegyeztem a végeit. Vékony, 0,15-02 mm-es rézdrótot kilágyítottam, majd méretre hajlítottam. Végül felragasztottam a háló szélére. Ezután a beszegett hálót középen ívesre hajlítottam, a csúcsokat összeragasztottam. Majd az elkészült 6 db valamit a helyére ragacsoltam, és festettem. Mindez röpke 6 óra alatt.
Sajnos miután elkészült az egész szerkezet, kezembe akadt egy Modelarz szám amiben találtam egy cikket erről a radarról.Nos, az eredeti radar teljesen máshogy nézett ki....Leginkább egy régebbi TV antennához hasonlítanám. Egy ívben meghajlított lap közepéről nyúlik ki a dípól , és a lap négy sarkáról fut egy-egy kikötés a dipól végéhez.Volt olyan változata is aminél a kikötés hiányzott.
Röviden: lebontottam a régit és újat építettem. A lebontás vitte az állványzatot is így ezt is újra meg kellett csinálni.
Kissé vihar vert lett az új radar, de azt hiszem ez már így marad.
Míg a fejtörés ment addig a hajó közepén lévő 4 csövű 20 mm-es ágyú készült el. Ezt a típust hívták pom-pom -nak.A löveg závárzatánál csaltam, mert azok Evergreen 1x1 mm-es szálból készültek.A célkeresztek 0,2 és 0,05 mm-es rézdrótból készültek.
A kémény is érdekes szerkezet, mivel az eleje kétszer törik. A pontos szög megtalálása nehéz volt.A megoldás a CorellDraw volt. Ebben a programban szerkesztettem egy vázat a kémény számára. A csodafegyvert (neoflex) itt is be kellett vetni.A kémény tetején lévő szikrafogó rácsok 0,3 rézdrótok (hogy egy motoros hajóra minek ez, jó kérdés).
|
|
törzs öszeállítva bal oldal
|
|
|
törzs összeállítva jobb oldal
|
|
|
fedélzet alap
|
|
|
fenék burkolás közben
|
|
|
fenék burkolva
|
|
|
törzs burkolva bal oldal
|
|
|
törzs burkolva jobb oldal
|
|
|
hátsó felépítmény jobb
|
|
|
P1080834
|
|
|
vizibombák darabokban
|
|
|
vízibombák állványokkal
|
|
|
fenék gittelve festve
|
|
|
fenék kész
|
|
|
fenék orr rész
|
|
|
fenék tat rész
|
|
|
102 mm -es löveg
|
|
|
102 mm-es löveg alaktrészei
|
|
|
102 mm-es löveg részben összerakva
|
|
|
hátsó felépítmény_2
|
|
|
hátsó felépítmény_3
|
|
|
hátsó felépítmény löveg
|
|
|
hátsó felépítmény hátulról
|
|
|
első felépítmény_1
|
|
|
első felépítmény jobb építés
|
|
|
első felépítmény hátul építés
|
|
|
építés alatt
|
|
|
hid építés1
|
|
|
híd építés2
|
|
|
híd építés3
|
|
|
híd építés5
|
|
|
felépítmény régi radar bal
|
|
|
felépítmény új radar bal
|
|
|
pom-pom alul
|
|
|
pom-pom bal
|
|
|
pom-pom alul
|
|
|
pom-pom hátul
|
|
|
kémény bal építés
|
|
|
kémény hátul építés
|
|
|
kémény jobb építés
|
2008.05.26.
Utolsó módosítás: 2008.12.10.
Utolsó módosítás: 2008.12.10.