Pintér György - Múzeumi krimik
Az UB-1 típusú tengeralattjárót Németország fejlesztette ki és építette meg, főleg part menti vizekre. Vízkiszorítása felszínen 127 tonna, víz alatt 142 tonna volt. Egy 45 Kw Daimler dízelmotor a felszínen és egy 89 Kw villanymotor a víz alatt egy hajócsavart hajtott meg. Felszíni sebessége 9 csomó volt. A hajó hossza: 27,8 m, szélessége: 3,1 m, merülése: 3 m volt. Maximális merűlési mélysége 50 m.
A típus kettő 450 mm torpedóvető csővel rendelkezett az orrban. Fedélzeti fegyverként először 37 mm, a háború későbbi szakaszában 47 mm gyorstüzelő ágyúval volt felfegyverezve.
Személyzete 17 fő tiszt és legénység.
A K.u.K. SM U-10
Az UB-1 építése 1914. november 1-jén kezdődött a kieli Germaniawerftben Az összeszerelés befejezése után az UB-1-et 1915. január 22-én bocsátották vízre. Ausztria-Magyarország és Németország között hosszas tárgyalások után 1915 márciusában úgy döntöttek, hogy Németország öt UB I típusú tengeralattjárót szállít. Ezek lettek a későbbi SM U 10, 11, 15, 16 és 17.
Az SM U 10 1915 májusában 15 vasúti kocsin érkezett meg Polába, ahol június 4-én szolgálatba is állt. A hajó főleg az Adrián szolgált, 1917. május 11-én összeütközött az angol H4 tengeralattjáróval Pola előtt. Caorlétől 2 mérföldre 1918. július 9-én aknának ütközött és elsüllyedt 19 méteres vízben. A vészhelyzeti fenéksúly ledobása után sikerült újra felszínre emelkedni, a naszád menthető volt, a parancsnok Ulmansky János segítséget kért a közeli jelzőállomástól. Sajnos a kiküldött torpedónaszád a viharosra forduló időjárás miatt képtelen volt vontatni a tengeralattjárót, ezért a nyílások lezárása után hagyták lassan elsüllyedni a naszádot. Két héttel késöbb kiemelték és Triesztbe szállították javításra, de már nem fejezték be a háború végéig. A háború után Olaszországhoz került, majd 1920-ban selejtezték.
A makett
Az elmúlt években egyre jobban érdekelnek a saját építésű makettek, párat építettem is. Az utóbbi két évben keltette fel az érdeklődésemet a 3D nyomtatás és a makettek digitális építése (tervezése). Makettjeimbe egyre több 3D nyomtatott alkatrészt építek be, amiket én tervezek számítógépen és bérnyomtatásban készülnek (egyelőre). Az SM U-10 a második 3D nyomtatott "hajó" makettem, tervezése kb. 20-24 órát vett igénybe. A típus tervrajzát az interneten találtam és ez alapján készült a 3D modell. A 3D modellezés során sokszor konzultálok azzal az emberrel, aki nyomtat nekem, mert nem minden anyagvastagságot lehet kinyomtatni rendesen, vagy valami olyan apró, hogy elveszne a festésnél, stb. Ilyenkor hallgatok rájuk és módosítom az alkatrészeket.
Miután megjött a kinyomtatott makett, eltávolítottam és lecsiszoltam a támasztékokat, amik a nyomtatás folyamán tartották az alkatrészeket és a testet. Az alkatrészeket és a hajótestet összeragasztottam, "sólyára" tettem és gyógyszertári alkohollal átmostam. A test még festés előtt kapott kedvenc majonézes tubusomból egy kis lemezosztást. A festéshez általam kevert Gunze színeket és a koszoláshoz olajfestéket használtam. Az antenna huzaljait ezúttal kisérleti jelleggel 0,1 mm fémszálból imitáltam.
A kész testet egy pici falécre ragasztottam fel. A tervezést és az építést is szórakoztatónak találtam.