Polikarpov R-1
1:72, KP
No.0313 (2022)
Pintér György - Múzeumi krimik
Ahogy ezt az "Angol mostohatestvérből szovjet harcos" című írásomban írtam, volt a vörös légierőnek ilyen "kölcsönzött" múltú repülőgépe is. Amiből aztán a helyi tervezők új, a szovjet haza viszonyainak jobban megfelelő dolgokat hoztak ki.
Nos, a Polikarpov R-1 pont egy ilyen típus.
A 2024-es zalaegerszegi versenyen jutottam hozzá a makettkészlethez Enczi Jani jóvoltából.
A cseh gyártó kiadta a húszas évek legelterjedtebb, amúgy az első, sorozatban gyártott szovjet katonai repülőgépének, az R-1-nek 1:72-es kicsinyítésű készletét. A gyártó a megszokott minőségben, 53 számozott alkatrészből gondolta élethűen megépíthetőnek a makettet. Ami első pillanatban, a doboz kibontásakor feltűnik, hogy a szélvédő saját erős lesz, hiszen átlátszó alkatrészt nem tartalmaz az amúgy szépen becsomagolt készlet. Ez végül is nem okoz problémát. Egyébként, mondhatnám, semmi extra. Ami minden bizonnyal emelgetni fogja a vérnyomásomat és próbára teszi majd a türelmemet, az az, hogy a gép, a korának megfelelően, a "repülő drótakadályok" széles családját erősítette. Így a maketten is meg kellene jeleníteni ezt a dróthalmazt, ami a kétfedelűek sajátja volt. Lesz vele macera. Sokan esküsznek mindenféle megoldásokra a nejlonharisnya szálától, a trafódróton át a húzott szálig. Majd még kitalálom, hogyan oldom meg a dolgot, mert üresen hagyni nem szeretném a két szárnyfelület közötti részt.
A gép fegyverzetében kétfajta bomba is megtalálható. Szépen el vannak készítve, az akkortájt bevett óriáskörte stílusban.
A mellékelt matricaíven természetesen a szovjet légierő akkor használt, a későbbihez képest "ducibb" csillagait látjuk kétféle változatban, fekete kerettel és anélkül. Ezen túl mindenféle felirat is található itt. A rejtélyesnek tűnő "HЕЗАМОЖНИК ОДЕСЩИНЫ" azaz "Nőtlen ogyesszai" felirat mellett a "Válaszunk Chamberlain-nek", az "Amuri dolgozóktól", valamint két kimondottan kis méretű "KHA", illetve "Iljics" felirat van még, apró sarló-kalapáccsal díszítve, három készletnyi lajstromszám és egy fenyegető ököl társaságában.
Terveim szerint egyiket sem használom fel, ehelyett a Kelet-Kínai Vasút körül kialakult összecsapásokban részt vett egyik gépet szerettem volna elkészíteni. Aztán találtam egy érdekesebb jelölésű/festésű darabot.
Nekifogtam.
A hagyományos KP dobozban egyetlen öntőkereten kaptam meg mindent. Van hozzá egy nyolcoldalas összeállítási útmutató. A festési lehetőségek a doboz fenekén. Egy viszonylag tekintélyes matricalap egy halom vörös csillaggal meg a fent leírt feliratokkal, jelzésekkel is lapul a dobozban. A pilóta előtt látható szélvédőt a kreativitásunkra bízza a gyártó.
Az építés itt is a pilótafülke és a lövész munkahelyének berendezésével kezdődik. A rajz külön megjegyzi, hogy a szárnyak +5 fokos eltérésben vannak a vízszinteshez képest.
Első ránézésre egy egydélutános történet, a másodikra nagyon nem az. Bár a KP nem arról híres, hogy túlbonyolítja a dolgokat, de azért lesz itt munka. Főleg, ha ki akarom alakítani – márpedig ki akarom – a merevítődrótok, leginkább harctéri drótakadályra emlékeztető hálózatát. Neki is fogtam. A pilótafülke és a lövész munkahelye berendezése után összeragasztottam a két törzsfelet. Aztán jött a kétfedelű gép alsó fedele. Öntőkeretdarabokkal támasztottam meg a szárnyak külső végét, hogy ne vízszintesen rögzüljenek. Nem akármilyen mulatság volt húzott szálakból összerakni a "repülő drótakadály" hálózatát. Mindehhez tizenkét merevítő tartozik. Nyolc, azaz négy-négy a szárnyakon és négy a törzsön. Elszórakoztam vele pár órát. Ezen felül a szerkezet összeállítása nem bonyolult. A szárnyakra kisméretű bombákat kaptunk és egy komolyabb méretűt a törzs alá. Már-már barokkos formájú. Kaptunk pár apró, rombusz formájú alkatrészt. Ez semmi más, mint a kormányszerveket mozgató darab, amit mozgatva lehetett állítani az oldalkormányokat.
A festésnél nem kell vad színorgiára számítani. Alapvetően egy "orosz zöld" és egy kék, vagy kékesszürke szín kell. Egy Engelsben, 1932-ben szolgált gépet készítek el. Ez sárga farokrészével és fehér törzsgyűrűjével némileg kilóg a sok egyenzöld gép közül.
Csak a festés után fogom felragasztani a kipufogókat és a fegyverzetet, azaz a géppuskákat és a bombákat. A bombák (összesen kilenc darab, egy nagyobb a törzs alá, a 2x4 kisebb a szárnyak alá) függesztve várták anno a bevetést. A leírás sárga színeket írt az ejtőlőszerek (ez volt a szabadesésű bombák hivatalos megnevezése) számára.
Aztán jött a matricázás, némi koszolás, koptatás, záró matt lakk. És készen is van a "sztálini sólymok" következő harci eszköze, a mindenféle közép-ázsiai és kínai felkelések leverésének, valamint a Kelet-Kínai Vasút körüli harcok vörös ökle.
Nos, a Polikarpov R-1 pont egy ilyen típus.
A 2024-es zalaegerszegi versenyen jutottam hozzá a makettkészlethez Enczi Jani jóvoltából.
A cseh gyártó kiadta a húszas évek legelterjedtebb, amúgy az első, sorozatban gyártott szovjet katonai repülőgépének, az R-1-nek 1:72-es kicsinyítésű készletét. A gyártó a megszokott minőségben, 53 számozott alkatrészből gondolta élethűen megépíthetőnek a makettet. Ami első pillanatban, a doboz kibontásakor feltűnik, hogy a szélvédő saját erős lesz, hiszen átlátszó alkatrészt nem tartalmaz az amúgy szépen becsomagolt készlet. Ez végül is nem okoz problémát. Egyébként, mondhatnám, semmi extra. Ami minden bizonnyal emelgetni fogja a vérnyomásomat és próbára teszi majd a türelmemet, az az, hogy a gép, a korának megfelelően, a "repülő drótakadályok" széles családját erősítette. Így a maketten is meg kellene jeleníteni ezt a dróthalmazt, ami a kétfedelűek sajátja volt. Lesz vele macera. Sokan esküsznek mindenféle megoldásokra a nejlonharisnya szálától, a trafódróton át a húzott szálig. Majd még kitalálom, hogyan oldom meg a dolgot, mert üresen hagyni nem szeretném a két szárnyfelület közötti részt.
A gép fegyverzetében kétfajta bomba is megtalálható. Szépen el vannak készítve, az akkortájt bevett óriáskörte stílusban.
A mellékelt matricaíven természetesen a szovjet légierő akkor használt, a későbbihez képest "ducibb" csillagait látjuk kétféle változatban, fekete kerettel és anélkül. Ezen túl mindenféle felirat is található itt. A rejtélyesnek tűnő "HЕЗАМОЖНИК ОДЕСЩИНЫ" azaz "Nőtlen ogyesszai" felirat mellett a "Válaszunk Chamberlain-nek", az "Amuri dolgozóktól", valamint két kimondottan kis méretű "KHA", illetve "Iljics" felirat van még, apró sarló-kalapáccsal díszítve, három készletnyi lajstromszám és egy fenyegető ököl társaságában.
Terveim szerint egyiket sem használom fel, ehelyett a Kelet-Kínai Vasút körül kialakult összecsapásokban részt vett egyik gépet szerettem volna elkészíteni. Aztán találtam egy érdekesebb jelölésű/festésű darabot.
Nekifogtam.
A hagyományos KP dobozban egyetlen öntőkereten kaptam meg mindent. Van hozzá egy nyolcoldalas összeállítási útmutató. A festési lehetőségek a doboz fenekén. Egy viszonylag tekintélyes matricalap egy halom vörös csillaggal meg a fent leírt feliratokkal, jelzésekkel is lapul a dobozban. A pilóta előtt látható szélvédőt a kreativitásunkra bízza a gyártó.
Az építés itt is a pilótafülke és a lövész munkahelyének berendezésével kezdődik. A rajz külön megjegyzi, hogy a szárnyak +5 fokos eltérésben vannak a vízszinteshez képest.
Első ránézésre egy egydélutános történet, a másodikra nagyon nem az. Bár a KP nem arról híres, hogy túlbonyolítja a dolgokat, de azért lesz itt munka. Főleg, ha ki akarom alakítani – márpedig ki akarom – a merevítődrótok, leginkább harctéri drótakadályra emlékeztető hálózatát. Neki is fogtam. A pilótafülke és a lövész munkahelye berendezése után összeragasztottam a két törzsfelet. Aztán jött a kétfedelű gép alsó fedele. Öntőkeretdarabokkal támasztottam meg a szárnyak külső végét, hogy ne vízszintesen rögzüljenek. Nem akármilyen mulatság volt húzott szálakból összerakni a "repülő drótakadály" hálózatát. Mindehhez tizenkét merevítő tartozik. Nyolc, azaz négy-négy a szárnyakon és négy a törzsön. Elszórakoztam vele pár órát. Ezen felül a szerkezet összeállítása nem bonyolult. A szárnyakra kisméretű bombákat kaptunk és egy komolyabb méretűt a törzs alá. Már-már barokkos formájú. Kaptunk pár apró, rombusz formájú alkatrészt. Ez semmi más, mint a kormányszerveket mozgató darab, amit mozgatva lehetett állítani az oldalkormányokat.
A festésnél nem kell vad színorgiára számítani. Alapvetően egy "orosz zöld" és egy kék, vagy kékesszürke szín kell. Egy Engelsben, 1932-ben szolgált gépet készítek el. Ez sárga farokrészével és fehér törzsgyűrűjével némileg kilóg a sok egyenzöld gép közül.
Csak a festés után fogom felragasztani a kipufogókat és a fegyverzetet, azaz a géppuskákat és a bombákat. A bombák (összesen kilenc darab, egy nagyobb a törzs alá, a 2x4 kisebb a szárnyak alá) függesztve várták anno a bevetést. A leírás sárga színeket írt az ejtőlőszerek (ez volt a szabadesésű bombák hivatalos megnevezése) számára.
Aztán jött a matricázás, némi koszolás, koptatás, záró matt lakk. És készen is van a "sztálini sólymok" következő harci eszköze, a mindenféle közép-ázsiai és kínai felkelések leverésének, valamint a Kelet-Kínai Vasút körüli harcok vörös ökle.
|
|
A dobozfedélrajz
|
|
|
Az alkatrészeket tartalmazó öntőkeret
|
|
|
A készlethez mellékelt matricaív
|
|
|
Az összeállítási útmutató
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Festési útmutató a doboz alján
|
|
|
A merevítőhuzalok húzottszálból készültek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024.10.10.
Utolsó módosítás: 2024.10.18.
Utolsó módosítás: 2024.10.18.