Semovente da 75/18 M40
1:35, Italeri
No.6214
Pintér György - Múzeumi krimik
A típusról a teljesség igénye nélkül
A Semovente az olasz hadsereg egyik leghatékonyabb páncélvadásza volt, melyből a háború folyamán 262 darabot gyártottak. A harckocsit 1941 februárjában mutatták be és a hadszíntereken való megjelenéséhez nagy reményeket fűztek, így sorozatgyártása még ugyanebben az évben megkezdődött.
Az elkészült harckocsik 1942 januárjában kerültek Észak Afrikába, ahol a 75 mm-es páncéltörő ágyúval szerelt harcjármű a legtöbb Észak-Afrikában megfordult harckocsival szemben hatásosnak bizonyult. A háromfős személyzet megfelelő képzettség mellett hatékonyan kezelte a kezdetben 125, majd 145 LE-s teljesítményű, 32 km/h maximális sebességre képes 14 tonnás járművet.
A StuG III-hoz hasonlító felépítésű harckocsit a német hadsereg Sturmgeschütz M42 mit 75/18 850(i) megjelöléssel állította hadrendbe 1943-tól.
A makett
Nekem már legelső találkozásunk alkalmával nagyon megtetszett a harcjármű egyszerű, dobozszerű formája, szegecselt páncéllemezei, alacsony felépítése. Amúgy is elfogult vagyok az olasz technikával kapcsolatban (na nem a megbízhatóságuk, inkább kinézetük kapcsán), tehát nem volt kérdéses, hogy közelebbről is meg szeretnék ismerkedni a makett változattal.
Választásom az Italeri kitjére esett, hiszen kedvező árkategóriába esik és kihívásokat is rejteget.
Összességében szép a kidolgozottság, bár a méret és alakhűségről a hiányos ismereteim miatt nem tudok nyilatkozni. Sorjával, kilökő tüske nyomokkal, illesztési pontatlanságokkal lehet találkozni. A sorja természetesen a leglehetetlenebb helyeken szokott előfordulni, ahol eltávolítása nehézségekbe ütközik.
A kidolgozottság alapnak megfelelő, de némi feljavítást igényel. Na, itt nem feltétlenül a több ezer forintos kiegészítőkre gondolok, hanem házilag is elkészíthető tuningokra. A küzdőtér kidolgozottsága kellő alapot ad, de érdemes archív felvételek és elkészült makettek fotói alapján „megdolgozni” egy kicsit. A feladat nem túl egyszerű, mert az interneten eléggé szegényes a rendelkezésre álló referencia anyag, de ugyebár a makettezők szeretik a kihívásokat!
Festési sémák
Az 1941. március 18-i utasítás szerint minden, az afrikai hadszíntérre induló haditechnikát Saharian Khaki festéssel kell ellátni. Azon járműveknél, melyeknek eredeti színe grey-green (szürkészöld) volt, ezt úgy valósították meg, hogy az alap grey-green festésre homokszín foltokat festettek.
1942-től a különleges harcjárművek háromszínű séma szerint kerültek lefestésre (sötétbarna, homok és zöld). Ezt a színsémát 1943 májusától minden harcjárművön alkalmazták. Ugyanekkor a tankokat, páncélozott járműveket és páncélvadászokat homok sárgára (yellow-sand) festették, melyeken kerekített formájú zöld és barna foltokat helyeztek el.
Az 1943. június 7-i utasítás szerint minden szürkészöld alapfestésű járművet barna, zöld és sárga foltos, vagy csíkos festéssel kell ellátni. Ezt a festési sémát 1943. szeptember 3-ig csak néhány járművön alkalmazták. Az olasz harcjárművek némelyikén egészen 1945-ig a homok sárga festés maradt.
A maketten egyenlőre dolgozom. Jelenleg a küzdőtér 70%-os készültségű. Minden más majd ezt követően. Az építésről természetesen megosztok fotókat.
A Semovente az olasz hadsereg egyik leghatékonyabb páncélvadásza volt, melyből a háború folyamán 262 darabot gyártottak. A harckocsit 1941 februárjában mutatták be és a hadszíntereken való megjelenéséhez nagy reményeket fűztek, így sorozatgyártása még ugyanebben az évben megkezdődött.
Az elkészült harckocsik 1942 januárjában kerültek Észak Afrikába, ahol a 75 mm-es páncéltörő ágyúval szerelt harcjármű a legtöbb Észak-Afrikában megfordult harckocsival szemben hatásosnak bizonyult. A háromfős személyzet megfelelő képzettség mellett hatékonyan kezelte a kezdetben 125, majd 145 LE-s teljesítményű, 32 km/h maximális sebességre képes 14 tonnás járművet.
A StuG III-hoz hasonlító felépítésű harckocsit a német hadsereg Sturmgeschütz M42 mit 75/18 850(i) megjelöléssel állította hadrendbe 1943-tól.
A makett
Nekem már legelső találkozásunk alkalmával nagyon megtetszett a harcjármű egyszerű, dobozszerű formája, szegecselt páncéllemezei, alacsony felépítése. Amúgy is elfogult vagyok az olasz technikával kapcsolatban (na nem a megbízhatóságuk, inkább kinézetük kapcsán), tehát nem volt kérdéses, hogy közelebbről is meg szeretnék ismerkedni a makett változattal.
Választásom az Italeri kitjére esett, hiszen kedvező árkategóriába esik és kihívásokat is rejteget.
Összességében szép a kidolgozottság, bár a méret és alakhűségről a hiányos ismereteim miatt nem tudok nyilatkozni. Sorjával, kilökő tüske nyomokkal, illesztési pontatlanságokkal lehet találkozni. A sorja természetesen a leglehetetlenebb helyeken szokott előfordulni, ahol eltávolítása nehézségekbe ütközik.
A kidolgozottság alapnak megfelelő, de némi feljavítást igényel. Na, itt nem feltétlenül a több ezer forintos kiegészítőkre gondolok, hanem házilag is elkészíthető tuningokra. A küzdőtér kidolgozottsága kellő alapot ad, de érdemes archív felvételek és elkészült makettek fotói alapján „megdolgozni” egy kicsit. A feladat nem túl egyszerű, mert az interneten eléggé szegényes a rendelkezésre álló referencia anyag, de ugyebár a makettezők szeretik a kihívásokat!
Festési sémák
Az 1941. március 18-i utasítás szerint minden, az afrikai hadszíntérre induló haditechnikát Saharian Khaki festéssel kell ellátni. Azon járműveknél, melyeknek eredeti színe grey-green (szürkészöld) volt, ezt úgy valósították meg, hogy az alap grey-green festésre homokszín foltokat festettek.
1942-től a különleges harcjárművek háromszínű séma szerint kerültek lefestésre (sötétbarna, homok és zöld). Ezt a színsémát 1943 májusától minden harcjárművön alkalmazták. Ugyanekkor a tankokat, páncélozott járműveket és páncélvadászokat homok sárgára (yellow-sand) festették, melyeken kerekített formájú zöld és barna foltokat helyeztek el.
Az 1943. június 7-i utasítás szerint minden szürkészöld alapfestésű járművet barna, zöld és sárga foltos, vagy csíkos festéssel kell ellátni. Ezt a festési sémát 1943. szeptember 3-ig csak néhány járművön alkalmazták. Az olasz harcjárművek némelyikén egészen 1945-ig a homok sárga festés maradt.
A maketten egyenlőre dolgozom. Jelenleg a küzdőtér 70%-os készültségű. Minden más majd ezt követően. Az építésről természetesen megosztok fotókat.
|
|
DSC07312
|
|
|
DSC07288
|
|
|
DSC07289
|
|
|
DSC07283
|
|
|
DSC07297
|
|
|
DSC07301
|
|
|
Driversseatandtransmission
|
|
|
DSC07304
|
2009.01.19.