P-26A, a "köpőcső"

P-26A

1:72, Revell No.H656SFB

Boeing P-26 "Peashooter" az első amerikai sorozatban gyártott, teljesen fémből készült vadászrepülőgép. Születésekor még a szárazföldi erők repülőhadtestében teljesített szolgálatot. Az átvágódás során fejre álló gép pilótájának védelmére a sorozatban gyártott példányok jó részénél alaposan megemelték a fejtámla magasságát. Több légierő is üzemeltette: így a kínai, a guatemalai, a Fülöp-szigeteki. (A „Peashooter” elnevezés, ami nagyon szabad fordításban köpőcső, szó szerint „borsólövő”, eredetére több magyarázat is van.) Műszaki megoldásaik elavulóban voltak az éles bevetésük idején. Ekkortájt kezdtek rendszerbe állni a zárt kabinos, behúzható futóműves vadászgépek. Harcban először a spanyol polgárháborúban vett részt a köztársasági erők oldalán az az egy példány, amit bevetettek. Kínában a japánok ellen folytattak vele küzdelmet, ahol több légi győzelem is fűződik a típushoz. 1941-ben a Fülöp-szigeteken harcoltak a 6. vadászszázad kötelékében a korszerűbb japán Zérókkal. Az 1941 decemberében a Luzon fölötti harcokban állítólag lelőttek egy japán bombázót, de a technikai fölény a japánok oldalán állt. A harcok után maradt példányokat felgyújtották, hogy ne kerüljön az ellenség kezébe. Napjainkban két eredeti és három replika létezik a típusból. Rengeteg sok évvel ezelőtt jutottam hozzá egy zacskóban egy halom citromsárga alkatrészhez. A mellékelt, kézírásos cetlin a P-26 felirat állt. Nem volt túl bonyolult feladat összerakni. Sokat dobott rajta, hogy sikerült – igaz cérnából – kialakítottam a szárnyakat merevítő/tartó kábeleket. Tervezem egy Fülöp-szigeteki példány elkészítését is. A festése és a jelzései alapján a két világháború közötti USA légierő egyik példánya épülhetett a készletből. A törzs kék, a szárnyak sárgák, ahogy azt a kor dizájnja megkövetelte. Volt olajzöldre festett is, ami a Fülöp-szigeteken vitézkedett a japánok ellen, meg talán nyers fém színű a kínaiaknál. Emellé az „ősmakett” mellé szereztem be egy zacskós változatot. Maga a makett nem bonyolult. Inkább a színes magazinok mellé rakott, összepattintós játékok szintje – de nem az! Ráadásul nagyon figyelmesen elkészítve, a látszólag azonos páros alkatrészeknél a különféle méretű csatlakozók megakadályozzák, hogy fordítva rakjuk be a borított futóművet és az oldalkormányt. Ami talán pótolható gond, hogy a készletből hiányzott a szélvédő. Amúgy valóban könnyen szerelhető makettet találtam egy vízsújtotta dobozkában. Így megduplázódott a P-26A állományom. Csendes, nyugalmas reggelen álltam neki a „behálózásnak”, azaz a szárnyakat merevítő kábelhálózat kialakításnak húzott szálak segítségével. Mit mondjak? Jó időpontot választottam, mert kell a nyugodt környezet ehhez a munkához. Megpróbáltam kifeszíteni a „drótokat”. Ez időnként eléggé durva kifejezésekre ragadtatott. Lényeg, hogy türelemjáték. Végül, több szünet közbeiktatásával sikerült behálózni a szárnyakat. Közben nekifogtam a Fülöp-szigetek-i jelzéssor beszerzésének. Nem sikerült. Így saját megoldást találtam. Kinyomtattam fehér matricalapra a szokatlan formájú jelzéseket. Így lassan befejeződött az időutazás az ősmakettes környezetbe.