Panther Ausf. G
1:35, Dragon
Pintér György - Múzeumi krimik
Évekkel ezelőtt Pánczél Matyitól vásároltam a Panther makettet. Full extrás volt, púposra pakolva a doboz mindenféle hasznos kiegészítővel. Egyetlen dolog hiányzott belőle: a lánc. Matyi megnyugtatott, hogy ezen nem kell aggódni, Barnaky Petinek van egy lánca, majd kérjem el tőle. Ez lassacskán feledésbe merült, mert éppen máson dolgozgattam...
2020-ban kezdtem gyűjtögetni az infókat a maketthez, olyan harcjárművet szerettem volna, ami magyar földön harcolt, vagy jelen volt. Ekkor felvettem a kapcsolatot a Petivel, sok hasznos tanáccsal látott el, és küldött egy nagyon jó fotósorozatot egy körbefotózott kocsiról. Egyből beleszerettem! Viszont figyelmeztetett, hogy ez bizony korongmintás, aminek elkészítéséről semmilyen pontos információ nincs, csak találgatások. 2021 végén jutottam oda, hogy felkészültnek éreztem magam a Párduc megépítésére. Ez a folyamat nálam szabadidő és kedv függvényében 6-7 hónapig tartott. Nagy segítségemre volt a Panzer Tracts No.5-3-as száma és rengeteg netes korabeli fotó.
Építés után kezdtem azon agyalni, hogy miként is fogom kivitelezni a korongmintát. Abban biztos voltam, hogy először a terepmintát fogom megcsinálni, és arra próbálom majd valahogy felvarázsolni a korongokat. Kétféle elképzelésem volt. Az egyik az, hogy veszek egy erre kifejlesztett és gyártott fújósablont. Ez a legkényelmesebb és legegyszerűbb, de láttam a hátrányát: a makett nem csak sík felületekből áll, tele van sok apró részlettel, ezek 95%-a az építés folyamán felkerült, így a sablon felvarázsolását nem láttam célravezetőnek, bár a tornyon és a kötényzeten még hagyján. Így ezt elvetettem.
Maradt a második opció, a "na majd én megcsinálom magamnak" variáció. Az alapokkal tisztában voltam, papírragasztó szalagot fogok használni, ebből valahogyan korongokat kell formáznom és felragasztgatni a makettre. Kitaláltam, hogy sztirollapokból vágok olyan széles csíkokat, mint a szalag, erről könnyen le is lehet szerelni a mintát, és a ragasztó erejéből is veszít valamennyit, hogy biztosan ne bántsa majd a festést. Igen ám, de a korongok megvalósítása még mindig nem volt tiszta, gondoltam itt kiütő szerszámra, de nem akartam a sztirolt is átnyomogatni, majd egyenként babrálni vele. Gondoltam tömítéslyukasztóra, de ennyit kalapácsolni sem akartam.
Közben Varga István barátom eszmecsere közben azt javasolta nekem, hogy próbáljam meg a kézi revolver bőrlyukasztót. Óriási ötlet, több átmérő kivitelezhető vele, könnyen és gyorsan kezelhető magas hatásfokon, nem mellesleg van is nekem! Tehát elméletben minden összeállt.
Kezdődhetett a festés. Alapozáshoz szürkét használtam. A megfelelő száradási idő (24 óra) letelte után az egész makettet sárgára fújtam le, kettő nagyon vékony rétegben, a kettő között természetesen
kivártam a száradási időt. Ez az idő arra volt jó, hogy közben elkezdtem gyártani a korongokat. Unalmas, hátgörnyesztő, tenyérroppantó meló, de megéri. Szóval a méretrevágott sztirolra felragasztottam a papír maszkolószalagot, majd a lyukasztó segítségével átnyomkodtam őket. Minden lapra csak egy méret ment, és olyan távolságban egymástól, hogy ha a szalagot lehúzom, csak a korongok maradjanak rajta. 4,5-4-3,5-3-as átmérővel dolgoztam. A nem túl sok eredeti fotóról én ezt vettem le, nem biztos, hogy így volt! Mikor az alap sárga szépen megszáradt, akkor grafitceruzával felrajzoltam a terepmintát a kötényzetre, a toronyra és a páncéltestre. Ehhez eredeti fotókat és Camfora Panther című könyvét vettem alapul. A zöldet és a barnát több rétegben, aprólékosan fújtam fel, szabadkézzel, sablon nélkül, a legvégén figyelve az átszóródásra. Természetesen a rétegek között kivártam a száradási időt, közben gyártottam a korongokat. Terepmintát csak a kötényzet és a torony kapott mintegy gyakorlásképpen, mert úgy gondoltam, hogy ezek a kisebb és viszonylag sík felületek könnyebben javíthatóak, ha valami gebasz lenne.
Száradási időben legyártottam kb. 1000 korongot. Mikor elégedetten csettintettem a foltozásra, jöhetett a sok korong felpakolása. Eredeti képek alapján hol nagyon közel, hol távolabb voltak ezek a minták egymástól, ezért én is azt gondoltam, hogy random fogom felpakolni, ahogy a méret szépen kiadja, minél kevesebb átfedéssel, hogy szépen látszódjanak a körök. Itt is megemlítem, hogy nem tudom, így csinálták-e, jó-e így, vagy hiteles-e! Én így csináltam. Maszkolás közben arra ügyeltem, hogy a sárga foltokat a legkevesebb hézaggal próbáljam meg körbefogni. Apropó sárga foltok: szándékosan "vékonyabbak" mint a zöld és barna, mert biztos voltam, hogy a végeredménynél a három szín aránya egyensúlyba kerül, és még azért, mert több fotón látszik, hogy a mintázás után a sárgát újrafújták (nem tudom, hogy eredetileg így volt-e), ezért meghagytam én is ennek a lehetőségét. Mikor végeztem a maszkolással, akkor egy hígabb világosított sárgával átfújtam az egészet. Száradási idő után izgatottan és marhakíváncsian kezdtem kibontani a makettet. A végeredmény a fotókon látszódik. Sajnos volt pár hely, főleg a kötényeken, ahol nagyobb mértékben leszedte a maszkolás a festéket. Ezeket megpróbáltam javítani, sikertelenül sajnos. Majd lecsiszolom őket és újrakezdem, ráérek a test foltozása közben ezeket is megcsinálni. A lövegcső pedig 50%-os állapotban van.
Összességében elégedett vagyok a végeredménnyel és büszkén vállalom, hogy én csináltam! Nem vártam ilyen jó végeredményt, főleg nem ilyen tudatlanul. Nekem nagyon tetszik, visszalátom benne
az eredeti fotókról leszűrhető mintát. Aztán az is lehet, hogy az eredeti festéstechnika köszönőviszonyban sincs a valósággal, de azt is vállalom.
A festéshez a következő anyagokat használtam:
- Mr. Surfacer 1000 szürke alapozó
- Tamiya XF-60 dark yellow
- Tamiya XF-67 nato green
- Tamiya XF-68 nato brown
- Tamiya XF-15 flat flesh (minden színbe)
- Tamiya XF-2 white (világosításhoz)
- Mr. Color leveling thinner (sárga cimkés)
Köszönöm a cikkben említett Úriembereknek a segítséget, köszönöm a felkérést!
2020-ban kezdtem gyűjtögetni az infókat a maketthez, olyan harcjárművet szerettem volna, ami magyar földön harcolt, vagy jelen volt. Ekkor felvettem a kapcsolatot a Petivel, sok hasznos tanáccsal látott el, és küldött egy nagyon jó fotósorozatot egy körbefotózott kocsiról. Egyből beleszerettem! Viszont figyelmeztetett, hogy ez bizony korongmintás, aminek elkészítéséről semmilyen pontos információ nincs, csak találgatások. 2021 végén jutottam oda, hogy felkészültnek éreztem magam a Párduc megépítésére. Ez a folyamat nálam szabadidő és kedv függvényében 6-7 hónapig tartott. Nagy segítségemre volt a Panzer Tracts No.5-3-as száma és rengeteg netes korabeli fotó.
Építés után kezdtem azon agyalni, hogy miként is fogom kivitelezni a korongmintát. Abban biztos voltam, hogy először a terepmintát fogom megcsinálni, és arra próbálom majd valahogy felvarázsolni a korongokat. Kétféle elképzelésem volt. Az egyik az, hogy veszek egy erre kifejlesztett és gyártott fújósablont. Ez a legkényelmesebb és legegyszerűbb, de láttam a hátrányát: a makett nem csak sík felületekből áll, tele van sok apró részlettel, ezek 95%-a az építés folyamán felkerült, így a sablon felvarázsolását nem láttam célravezetőnek, bár a tornyon és a kötényzeten még hagyján. Így ezt elvetettem.
Maradt a második opció, a "na majd én megcsinálom magamnak" variáció. Az alapokkal tisztában voltam, papírragasztó szalagot fogok használni, ebből valahogyan korongokat kell formáznom és felragasztgatni a makettre. Kitaláltam, hogy sztirollapokból vágok olyan széles csíkokat, mint a szalag, erről könnyen le is lehet szerelni a mintát, és a ragasztó erejéből is veszít valamennyit, hogy biztosan ne bántsa majd a festést. Igen ám, de a korongok megvalósítása még mindig nem volt tiszta, gondoltam itt kiütő szerszámra, de nem akartam a sztirolt is átnyomogatni, majd egyenként babrálni vele. Gondoltam tömítéslyukasztóra, de ennyit kalapácsolni sem akartam.
Közben Varga István barátom eszmecsere közben azt javasolta nekem, hogy próbáljam meg a kézi revolver bőrlyukasztót. Óriási ötlet, több átmérő kivitelezhető vele, könnyen és gyorsan kezelhető magas hatásfokon, nem mellesleg van is nekem! Tehát elméletben minden összeállt.
Kezdődhetett a festés. Alapozáshoz szürkét használtam. A megfelelő száradási idő (24 óra) letelte után az egész makettet sárgára fújtam le, kettő nagyon vékony rétegben, a kettő között természetesen
kivártam a száradási időt. Ez az idő arra volt jó, hogy közben elkezdtem gyártani a korongokat. Unalmas, hátgörnyesztő, tenyérroppantó meló, de megéri. Szóval a méretrevágott sztirolra felragasztottam a papír maszkolószalagot, majd a lyukasztó segítségével átnyomkodtam őket. Minden lapra csak egy méret ment, és olyan távolságban egymástól, hogy ha a szalagot lehúzom, csak a korongok maradjanak rajta. 4,5-4-3,5-3-as átmérővel dolgoztam. A nem túl sok eredeti fotóról én ezt vettem le, nem biztos, hogy így volt! Mikor az alap sárga szépen megszáradt, akkor grafitceruzával felrajzoltam a terepmintát a kötényzetre, a toronyra és a páncéltestre. Ehhez eredeti fotókat és Camfora Panther című könyvét vettem alapul. A zöldet és a barnát több rétegben, aprólékosan fújtam fel, szabadkézzel, sablon nélkül, a legvégén figyelve az átszóródásra. Természetesen a rétegek között kivártam a száradási időt, közben gyártottam a korongokat. Terepmintát csak a kötényzet és a torony kapott mintegy gyakorlásképpen, mert úgy gondoltam, hogy ezek a kisebb és viszonylag sík felületek könnyebben javíthatóak, ha valami gebasz lenne.
Száradási időben legyártottam kb. 1000 korongot. Mikor elégedetten csettintettem a foltozásra, jöhetett a sok korong felpakolása. Eredeti képek alapján hol nagyon közel, hol távolabb voltak ezek a minták egymástól, ezért én is azt gondoltam, hogy random fogom felpakolni, ahogy a méret szépen kiadja, minél kevesebb átfedéssel, hogy szépen látszódjanak a körök. Itt is megemlítem, hogy nem tudom, így csinálták-e, jó-e így, vagy hiteles-e! Én így csináltam. Maszkolás közben arra ügyeltem, hogy a sárga foltokat a legkevesebb hézaggal próbáljam meg körbefogni. Apropó sárga foltok: szándékosan "vékonyabbak" mint a zöld és barna, mert biztos voltam, hogy a végeredménynél a három szín aránya egyensúlyba kerül, és még azért, mert több fotón látszik, hogy a mintázás után a sárgát újrafújták (nem tudom, hogy eredetileg így volt-e), ezért meghagytam én is ennek a lehetőségét. Mikor végeztem a maszkolással, akkor egy hígabb világosított sárgával átfújtam az egészet. Száradási idő után izgatottan és marhakíváncsian kezdtem kibontani a makettet. A végeredmény a fotókon látszódik. Sajnos volt pár hely, főleg a kötényeken, ahol nagyobb mértékben leszedte a maszkolás a festéket. Ezeket megpróbáltam javítani, sikertelenül sajnos. Majd lecsiszolom őket és újrakezdem, ráérek a test foltozása közben ezeket is megcsinálni. A lövegcső pedig 50%-os állapotban van.
Összességében elégedett vagyok a végeredménnyel és büszkén vállalom, hogy én csináltam! Nem vártam ilyen jó végeredményt, főleg nem ilyen tudatlanul. Nekem nagyon tetszik, visszalátom benne
az eredeti fotókról leszűrhető mintát. Aztán az is lehet, hogy az eredeti festéstechnika köszönőviszonyban sincs a valósággal, de azt is vállalom.
A festéshez a következő anyagokat használtam:
- Mr. Surfacer 1000 szürke alapozó
- Tamiya XF-60 dark yellow
- Tamiya XF-67 nato green
- Tamiya XF-68 nato brown
- Tamiya XF-15 flat flesh (minden színbe)
- Tamiya XF-2 white (világosításhoz)
- Mr. Color leveling thinner (sárga cimkés)
Köszönöm a cikkben említett Úriembereknek a segítséget, köszönöm a felkérést!
|
|
Végeredmény 2.
|
|
|
Eredeti minta 1.
|
|
|
Eredeti minta 2.
|
|
|
Alap sárga
|
|
|
Minta ceruzával
|
|
|
Kész foltozás 1.
|
|
|
Kész foltozás 2.
|
|
|
Kész foltozás 3.
|
|
|
Kész foltozás 4.
|
|
|
Kész foltozás 5.
|
|
|
Kész foltozás 6.
|
|
|
Maszkoló korongok
|
|
|
Maszkolás 1.
|
|
|
Maszkolás 2.
|
|
|
Maszkolás 3.
|
|
|
Maszkolás 4.
|
|
|
Maszkolás 5.
|
|
|
Fújás után
|
|
|
Végeredmény 1.
|
|
|
Végeredmény 3.
|
|
|
Végeredmény 4.
|
|
|
Végeredmény 5.
|
|
|
Végeredmény 6.
|
|
|
Végeredmény 7.
|
|
|
Hibás festés
|
2023.02.15.