Pintér György - Múzeumi krimik
A dióráma:
Az alapötletet az interneten található fényképekből merítettem, melyeken földbe leásott tanktorony található, ez már önmagában is elég érdekes volt, hogy megépítsem. A másik ok az volt, hogy szerettem volna a scratchbuildet kipróbálni, de nem akartam valami nagyba belevágni, nehogy a végén a sokak által ismert 'soha el nem készülő ötlet'-té váljon, így egy tank tornyának elkészítése ideálisnak tünt.
Ezeket a Párductornyokat sok helyen alkalmazták a védelmi vonaalak részeként (Olaszország, Keleti-front, Nyugati-fal, Berlin).
3 típusa létezett:
- Az első modell(OT Stalunterstand) egy előregyártott és a földbe süllyesztett acéldoboz tetjére került rá, ezt a gyors telepíthetőség miatt fejlesztette ki az Organization Todt (méretei miliméterben: 2438x2438x838). Gyorsabban elkészíthető volt, mint egy betonbunker, mivel a Keleti-fronton az alacsony hőmérséklet és rossz időjárási körülmények nem kedveztek a beton készítésének.
- A második modell fejlesztése Adolf Hitler jóváhagyása után 1944 májusában kezdődött meg, októberben mutatták be Regelbau 687 néven, egy nagy vasbeton szerkezet.
A tapasztalatok azt mutatták, hogy bonyolult szállítani az acélbunkert(első modell) nehéz terepen, melyek a súlya 41.8 tonna. A külső falak 1.5m, a tető csak 1.2m vastag.
- A harmadik modell(Pantherturm Holzunterstand). 1944-ben egyértelművé vált, hogy időigényes bunkerek készítése nem praktikus, és így a gyorsabb, olcsóbb módszert dolgoztak ki. Egy fából készült keretre építkeztek,1944 novemberében mutatták be. Ez egy vészmegoldás volt, olyan helyeken használták, ahol az ellenséges előrenyomulás megállítása létszükséglet volt, a kisebb nyomás alatt lévő területeken a Regelbau 687-et építették továbbra is.
A Párduc-tornyokban 3 fő speciálisan képzett személyzet tartózkodott, a Kommandant (parancsnok), a Richtshutze (lövész) és egy Ladeschutze (töltő).
A harcok során Párduc-tornyok rendkívül hatékonynak bizonyultak.
Felhasznált anyagok:
RB lövegcső és lőszerek, Tamiya figurák, Green line fűcsomók. Minden más sajátépítés.
Az építés:
- alap: egy furnérlemezen sztirollapokkal határolt, hungarocellel megerősített és purhabbal kifújt 'doboz', feketére fújva.
- torony: egy papírmakettes pdf alapján készült, ezt még át kellett méretezni 1/48-ra, kinyomtattam, majd cellux-szal ráragasztottam a sztirollapra,és úgy vágtam ki. A kapaszkodók rajta rézdrótokból készültek, a hegesztési varratokat ragasztóval feloldott,majd szike élével megmintázott sztirol imitálja. A kémlelőkhöz alufóliát használtam.
- pad: neten kerestem képeket padokról, amikor megvolt a megfelelő, akkor a méretaránynak megfelelő mintát(a pad fém részéről van szó) lerajzoltam egy papírra,és arra rézdrótot hajlítottam, pillanatragasztó tartja össze a különböző részeit. A farészek balsafából készültek.
- kút: az első verzión még nem volt rajta, de fel akartam még dobni valamivel, mert nagyon üresnek tűnt a balfelső része, így oda egy kutat terveztem. Ez levegőn száradó gyurmából készült, a kifolyó rész rézdrót. Fehérre festettem, majd különböző színekkel szárazecseteltem (szürkék és zöld).
- utcakő: levegőnszáradó gyurmába nyomtam bele a mintázatot, szürkére festettem, majd több színnel átfestettem (kékek, szürkék), vízfestéket használtam hozzá, a kövek közé 'fugaként' csemperagasztót szórtam.
- kövek: kisebb díszkavicsokból készült, az alap sötétbarna szín,ez lett szárazecsetelve világosabb színekkel
- egyéb:
plakátok: mindenféle akkori propagandaplakát papírra nyomtatva
ládák: balsafából
virág, fa: mindenféle kis növénydarabok, a fa valaminek a gyökere, amire pár levelet ragasztottam fel
vödör: sütőtálcából kiszabott darabok pillanatragasztóval rögzítve
földalatti járat falai: szintén balsafából készültek.
Festés, koszolás:
a tornyot Tamiya spray-vel fújtam le, a koptatások, rozsdafolyások Pannoncolor festékkel készültek.
A rozsdásodásokhoz MIG pigmenteket használtam.
Az idei Bolyai versenyen Felnőtt Harcjármű dioráma kategóriában ezüst érmet kapott.