Plymouth AAR Cuda Motorciry Muscle sorozat 1:24
1:24, Revell
Pintér György - Múzeumi krimik
Ő volt az első... Neten rendeltem, futár hozta néhány festékes tégellyel együtt. A rendelés és a szállítás közbeni 4-5 napban sok weboldalt pörgettem fel, ahol hasznos tanácsokkal segítettek az elkészítés menetében.
Első nekifutásra lefestettem a kasztnit, a motortetőt, és a kocsi külső elemeit, csak hogy lássam,hogy fog kinézni. Bizony jól dolgoznak a Revellnél, a készlet nagyon jó minőségű alkatrészeket tartalmazott. Itt még nem kezeltem túl jól az ecsetet, a festék sok helyen megfolyt, rapcsos lett. A későbbiekben, mikor már jobban ment a dolog, megpróbáltam kijavítani a hibákat, több-kevesebb sikerrel. Itt ott látszanak még festési hibák, de az már úgy marad, bizonyítja, hogy ez volt az első munkám.
A kasztni után jött a motor és az alváz. A készítők ennek a sorozatnak két félből álló szívet adtak, a motor-váltó egy-egy fél alkatrészből tevődik össze. Az autó Chrysler V8-as szíve piros színű. Amit tudtam, a kereteken festettem le, majd kivágás és javítás után ragasztottam össze, pillanatragasztóval. A kész blokkra felkerülnek a króm szelepfedelek, a karburátor, és a kipufogórész acél leömlői. Állatul néz ki a piros-króm kombináció, tényleg jól mutat együtt. Közben elkezdtem az alvázat is lefesteni, mindezt két nap alatt gyártottam le.
Gyorsan haladtam. Talán megérte volna lassítani, aprólékosabban dolgozni, mert bizony sok helyen ottmaradt a keretről letört illesztési pont helye, itt-ott sorja, és egyéb hibák. Persze ezek apró, alig feltűnő dolgok, de az olyan embernek, aki komolyan veszi a makettezést, egyenlő a kudarccal. Elkészült hát a motor és az alváz, néhány ragasztócsepp segítségével össze is lettek illesztve. Jöhetett a belsőtér.
Az utastér egy darabból álló "teknő"-alakú alkatrész, ami a padlót, a belső oldalakat, és a hátsó ülést foglalja magában. Erre kerül a műszerfal, a műszerfalra a kormánykerék. Persze amit itt elmondtam, hosszú órák pepecselő munkája, minden pici és nagy felület korrekt festése, a nagyobb felületek akár 3-4 réteget is igényelnek, mivel a festék hajlamos összehúzódni. Végülis összeállt a három kész darab: alváz, utastér,karosszéria immár egybe illeszthető. Nem kis örömömre elsőre sikerült helyretenni a három darabot, és jól mutatott így egyben, hát ragasztóval pecsételtem meg a sorsát.
Innen már csak néhány órás munka volt hátra, a motortér és a kasztni pici alkatrészei, matricázás és a kerekek felhelyezése. Végül egy hét alatt lett kész az autó, illetve elérte azt az állapotát, amikor azt mondtam, nem bántom többet. Mert igazából a végtelenségig lehetne igazítani, az ilyen alkotások soha nem készülnek el teljesen. Így a végén kimondhatom, élvezetes volt elkészíteni, kreatív alkotói munka, és fejlesztheti a kezek és a szem precizitását. Meg hát jól mutat a szobámban!
Első nekifutásra lefestettem a kasztnit, a motortetőt, és a kocsi külső elemeit, csak hogy lássam,hogy fog kinézni. Bizony jól dolgoznak a Revellnél, a készlet nagyon jó minőségű alkatrészeket tartalmazott. Itt még nem kezeltem túl jól az ecsetet, a festék sok helyen megfolyt, rapcsos lett. A későbbiekben, mikor már jobban ment a dolog, megpróbáltam kijavítani a hibákat, több-kevesebb sikerrel. Itt ott látszanak még festési hibák, de az már úgy marad, bizonyítja, hogy ez volt az első munkám.
A kasztni után jött a motor és az alváz. A készítők ennek a sorozatnak két félből álló szívet adtak, a motor-váltó egy-egy fél alkatrészből tevődik össze. Az autó Chrysler V8-as szíve piros színű. Amit tudtam, a kereteken festettem le, majd kivágás és javítás után ragasztottam össze, pillanatragasztóval. A kész blokkra felkerülnek a króm szelepfedelek, a karburátor, és a kipufogórész acél leömlői. Állatul néz ki a piros-króm kombináció, tényleg jól mutat együtt. Közben elkezdtem az alvázat is lefesteni, mindezt két nap alatt gyártottam le.
Gyorsan haladtam. Talán megérte volna lassítani, aprólékosabban dolgozni, mert bizony sok helyen ottmaradt a keretről letört illesztési pont helye, itt-ott sorja, és egyéb hibák. Persze ezek apró, alig feltűnő dolgok, de az olyan embernek, aki komolyan veszi a makettezést, egyenlő a kudarccal. Elkészült hát a motor és az alváz, néhány ragasztócsepp segítségével össze is lettek illesztve. Jöhetett a belsőtér.
Az utastér egy darabból álló "teknő"-alakú alkatrész, ami a padlót, a belső oldalakat, és a hátsó ülést foglalja magában. Erre kerül a műszerfal, a műszerfalra a kormánykerék. Persze amit itt elmondtam, hosszú órák pepecselő munkája, minden pici és nagy felület korrekt festése, a nagyobb felületek akár 3-4 réteget is igényelnek, mivel a festék hajlamos összehúzódni. Végülis összeállt a három kész darab: alváz, utastér,karosszéria immár egybe illeszthető. Nem kis örömömre elsőre sikerült helyretenni a három darabot, és jól mutatott így egyben, hát ragasztóval pecsételtem meg a sorsát.
Innen már csak néhány órás munka volt hátra, a motortér és a kasztni pici alkatrészei, matricázás és a kerekek felhelyezése. Végül egy hét alatt lett kész az autó, illetve elérte azt az állapotát, amikor azt mondtam, nem bántom többet. Mert igazából a végtelenségig lehetne igazítani, az ilyen alkotások soha nem készülnek el teljesen. Így a végén kimondhatom, élvezetes volt elkészíteni, kreatív alkotói munka, és fejlesztheti a kezek és a szem precizitását. Meg hát jól mutat a szobámban!
|
| 2010-07-11 11.22.43 |
|
| 2010-07-11 11.22.55 |
|
| 2010-07-11 11.23.25 |
|
| 2010-07-11 11.23.39 |
|
| 2010-07-11 11.25.44 |
2010.10.13.