Pintér György - Múzeumi krimik
Arabia Felix, azaz "Boldog Arábia". Jelenleg kevés ennél megtévesztőbb elnevezése lehetséges az Arab-félsziget déli részének.
Van egy(?) ország az Arab-félsziget déli szegélyén – a rómaiak által "Arabia Felix"-nek, azaz "Boldog Arábiá"-nak nevezett területén, amely hosszú történelme során soha nem viselt háborút külső ellenség ellen. Talán azért, mert bőven megtalálta a legyőzni valót saját határain belül? Ez az ország: Jemen.
Hosszú huzavona után, az I. világháborút követően kialakuló iszlám államalakulat nem csupán a széthullott oszmán birodalom területéből követelt magának területeket, de az akkor világhatalom Nagy-Britannia ádeni protektorátusából is. Végül kialakul a Jemeni Királyság. Az imám vallási alapokon irányította az államot, amíg 1962-ben fellázadt a hadsereg és az elkezdődő polgárháború aztán lezárta ezt a történelmi szakaszt. Ebben a polgárháborúban létrejött a Jemeni Arab Köztársaság. Ekkor törölték el a rabszolgaságot is.
A fellázadt erők mellé odaállt Egyiptom, amely a harcok végére 70 ezer fős kontingenssel képviseltette magát. Az egyiptomi erők jórészt szovjet fegyverzettel voltak felszerelve. Sőt!
"Moszkva hatalmas fegyverszállításba kezdett a köztársasági hadsereg és az egyiptomiak számára. 1963 nyarától 1966 elejéig a Krivoj Rog-Szimferopol-Ankara-Nicosia-Kairó-Sana'a állandó légihíd működött, amelyben a Szovjet Légierő An-12 katonai szállító repülőgépei repültek az egyiptomi légierő jelzéseivel. A szokásos An-12 rakomány 4-12 tonna felszerelés és lőszer, vagy 60-70 fős (egyiptomi katonák és tisztek) között mozgott. A Jemeni Köztársasági Hadseregben megjelentek a szovjet katonai tanácsadók."
Itt kerültek először harci bevetésre az egyiptomi Tu-16-os bombázók, amelyek nagy lelkesedésükben többször a szomszédos szaudi területeket is megszórták. A szaudi király – aki úgy mellékesen, fegyverrel, lőszerrel, határmenti bázisokkal is támogatta a királypárti erőket – megfelelően felháborodott és általános mozgósítás mellett amerikai segítséget is kért. A polgárháború végtelennek tűnt, amikor 1967-ben, a kirobbanó ádeni válság után az britek kivonultak az addig protektorátusként kezelt területről. Ezzel csaknem egyidőben a köztársasági erők fő támogatója, Egyiptom jó, méretes pofonba szaladt bele a hatnapos háború következtében, így lehetőségei a további segítségnyújtásra komolyan lekorlátozódtak, hiszen az izraeli légierő első csapásai éppen a Tu-16 állományt semmisítették meg. Viszont a brit kivonulást követően létrejött a marxista irányzatú Dél-Jemeni Népi Köztársaság, amelynek támogatására teljes mellszélességben ott állt a Szovjetunió. Hogy miért? Mert Aden kikötőjétől egy gyöngébb Scud hatótávolságára található a "Könnyek Kapuja", a Bab-el Mabdel-szoros, ami a Vörös-tenger kijárója az Indiai-óceán felé, aminek ellenőrzése komoly, stratégiai fontossággal bírt. A közeli Szokotra szigete ezt követően a szovjet haditengerészet egyik bázisává nőtte ki magát. Időközben Jemenben kiegyeztek a küzdő felek. A királypártiak beszüntették a harcot, vezetőik bekerültek az egységkormányba.
A két Jemen azonban továbbra nem fért meg egymás mellett. Több rövid háborút is vívtak egymással/magukkal. 1986-ban újabb polgárháború robbant ki délen. A meggyengült déli kormányzat egyesülési tárgyalásokat kezdett az északiakkal. Miután az északi ország lakossága ekkor 10 millió körüli, a délié 3, így nagyon nem voltak azonosak a tárgyalási pozíciók. Sajátos megoldás volt az a turmix, amit a két korábbi ország hadseregéből alakítottak ki. Déli csapatokat vezényeltek északra és fordítva. Aztán megkezdődött a hátországuktól elvágott déli csapatok megsemmisítése. Ez a polgárháború 1994-ig tartott, amikor az északiak bevették Ádent. A maradék déli egységek átmenekültek Ománba. Ekkortájt kezdett Jemenben megjelenni az Al'Kaida. A toronydöntögető terrorszervezet egyre inkább otthon érezte magát ott, a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala mentén. 2000 októberében sikeres támadást hajtottak végre a Cole rakétás romboló ellen. Október 12-én 11:08-kor az ádeni kikötőben horgonyzó hajót egy nagy kupac (2-3 mázsára becsült) C-4-gyel lyukasztottak ki az egyszerűen odacsónakázó terroristák.
A velük szemben álló, síita irányzatot követő hutikhoz tartozók iráni támogatást kaptak. 2009-ben egy komplett kormányzóságot foglaltak el, majd 2011-ben újabb fejezet nyílt a polgárháborúk történetében. Az addig USA-barátnak tűnő kormány irányt váltott és teljes erőből iszlamista célokat kezdett követni. Így egy háromoldalú konfliktus alakut ki. A jemeni hadsereg maradványai, a szaudi támogatást élvező Al'Kaida és az iráni támogatású, síita vallást követő, Husszein Badreddin al-Houthi zaidista vezér nevét viselő hutik között.
2014-től újra kiújultak a harcok a környező arab államok által támogatott kormány és az iráni támogatást élevező Hezbollah között. 2015-ben a hutik elfoglalták a jemeni fővárost, Sza'anát is.
Ez a helyzet ma is. A hutik nevével az erre hajózó kereskedelmi hajók elleni rakéta és dróntámadások és az erre adott válasz-légitámadások kapcsán hallani. A "Boldog Arábia" egy cseppet sem boldog. Nagyjából ötven, egymással harcoló, törzsi-vallási alapon szerveződött fegyveres csoport, hadsereg, milícia működik az országban. Az az ország, amely története során hivatalosan egyetlen háborúban sem vett részt, most a szétesés és a teljes káosz állapotában leledzik.
Jemen polgárháborúi 1962-től napjainkig
Arabia Felix, azaz "Boldog Arábia". Jelenleg kevés ennél megtévesztőbb elnevezése lehetséges az Arab-félsziget déli részének.
Van egy(?) ország az Arab-félsziget déli szegélyén – a rómaiak által "Arabia Felix"-nek, azaz "Boldog Arábiá"-nak nevezett területén, amely hosszú történelme során soha nem viselt háborút külső ellenség ellen. Talán azért, mert bőven megtalálta a legyőzni valót saját határain belül? Ez az ország: Jemen.
Hosszú huzavona után, az I. világháborút követően kialakuló iszlám államalakulat nem csupán a széthullott oszmán birodalom területéből követelt magának területeket, de az akkor világhatalom Nagy-Britannia ádeni protektorátusából is. Végül kialakul a Jemeni Királyság. Az imám vallási alapokon irányította az államot, amíg 1962-ben fellázadt a hadsereg és az elkezdődő polgárháború aztán lezárta ezt a történelmi szakaszt. Ebben a polgárháborúban létrejött a Jemeni Arab Köztársaság. Ekkor törölték el a rabszolgaságot is.
A fellázadt erők mellé odaállt Egyiptom, amely a harcok végére 70 ezer fős kontingenssel képviseltette magát. Az egyiptomi erők jórészt szovjet fegyverzettel voltak felszerelve. Sőt!
"Moszkva hatalmas fegyverszállításba kezdett a köztársasági hadsereg és az egyiptomiak számára. 1963 nyarától 1966 elejéig a Krivoj Rog-Szimferopol-Ankara-Nicosia-Kairó-Sana'a állandó légihíd működött, amelyben a Szovjet Légierő An-12 katonai szállító repülőgépei repültek az egyiptomi légierő jelzéseivel. A szokásos An-12 rakomány 4-12 tonna felszerelés és lőszer, vagy 60-70 fős (egyiptomi katonák és tisztek) között mozgott. A Jemeni Köztársasági Hadseregben megjelentek a szovjet katonai tanácsadók."
Itt kerültek először harci bevetésre az egyiptomi Tu-16-os bombázók, amelyek nagy lelkesedésükben többször a szomszédos szaudi területeket is megszórták. A szaudi király – aki úgy mellékesen, fegyverrel, lőszerrel, határmenti bázisokkal is támogatta a királypárti erőket – megfelelően felháborodott és általános mozgósítás mellett amerikai segítséget is kért. A polgárháború végtelennek tűnt, amikor 1967-ben, a kirobbanó ádeni válság után az britek kivonultak az addig protektorátusként kezelt területről. Ezzel csaknem egyidőben a köztársasági erők fő támogatója, Egyiptom jó, méretes pofonba szaladt bele a hatnapos háború következtében, így lehetőségei a további segítségnyújtásra komolyan lekorlátozódtak, hiszen az izraeli légierő első csapásai éppen a Tu-16 állományt semmisítették meg. Viszont a brit kivonulást követően létrejött a marxista irányzatú Dél-Jemeni Népi Köztársaság, amelynek támogatására teljes mellszélességben ott állt a Szovjetunió. Hogy miért? Mert Aden kikötőjétől egy gyöngébb Scud hatótávolságára található a "Könnyek Kapuja", a Bab-el Mabdel-szoros, ami a Vörös-tenger kijárója az Indiai-óceán felé, aminek ellenőrzése komoly, stratégiai fontossággal bírt. A közeli Szokotra szigete ezt követően a szovjet haditengerészet egyik bázisává nőtte ki magát. Időközben Jemenben kiegyeztek a küzdő felek. A királypártiak beszüntették a harcot, vezetőik bekerültek az egységkormányba.
A két Jemen azonban továbbra nem fért meg egymás mellett. Több rövid háborút is vívtak egymással/magukkal. 1986-ban újabb polgárháború robbant ki délen. A meggyengült déli kormányzat egyesülési tárgyalásokat kezdett az északiakkal. Miután az északi ország lakossága ekkor 10 millió körüli, a délié 3, így nagyon nem voltak azonosak a tárgyalási pozíciók. Sajátos megoldás volt az a turmix, amit a két korábbi ország hadseregéből alakítottak ki. Déli csapatokat vezényeltek északra és fordítva. Aztán megkezdődött a hátországuktól elvágott déli csapatok megsemmisítése. Ez a polgárháború 1994-ig tartott, amikor az északiak bevették Ádent. A maradék déli egységek átmenekültek Ománba. Ekkortájt kezdett Jemenben megjelenni az Al'Kaida. A toronydöntögető terrorszervezet egyre inkább otthon érezte magát ott, a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala mentén. 2000 októberében sikeres támadást hajtottak végre a Cole rakétás romboló ellen. Október 12-én 11:08-kor az ádeni kikötőben horgonyzó hajót egy nagy kupac (2-3 mázsára becsült) C-4-gyel lyukasztottak ki az egyszerűen odacsónakázó terroristák.
A velük szemben álló, síita irányzatot követő hutikhoz tartozók iráni támogatást kaptak. 2009-ben egy komplett kormányzóságot foglaltak el, majd 2011-ben újabb fejezet nyílt a polgárháborúk történetében. Az addig USA-barátnak tűnő kormány irányt váltott és teljes erőből iszlamista célokat kezdett követni. Így egy háromoldalú konfliktus alakut ki. A jemeni hadsereg maradványai, a szaudi támogatást élvező Al'Kaida és az iráni támogatású, síita vallást követő, Husszein Badreddin al-Houthi zaidista vezér nevét viselő hutik között.
2014-től újra kiújultak a harcok a környező arab államok által támogatott kormány és az iráni támogatást élevező Hezbollah között. 2015-ben a hutik elfoglalták a jemeni fővárost, Sza'anát is.
Ez a helyzet ma is. A hutik nevével az erre hajózó kereskedelmi hajók elleni rakéta és dróntámadások és az erre adott válasz-légitámadások kapcsán hallani. A "Boldog Arábia" egy cseppet sem boldog. Nagyjából ötven, egymással harcoló, törzsi-vallási alapon szerveződött fegyveres csoport, hadsereg, milícia működik az országban. Az az ország, amely története során hivatalosan egyetlen háborúban sem vett részt, most a szétesés és a teljes káosz állapotában leledzik.
|
|
Jemen térképe
|
2024.05.20.
Utolsó módosítás: 2024.05.24.
Utolsó módosítás: 2024.05.24.