Pintér György - Múzeumi krimik
Gondolom mindenkinek okozott már fejtörést, hogy a makett pilótafülkéjének padlólemezét vagy hátfalát hogyan készítse el pontosan. A türelmes emberek sok próbálgatással és reszelgetéssel sikert érhetnek el, de sajnos ehhez nem mindenkinek van elég elszántsága. Kapható néhány boltban ún. profilmásoló, de ezek általában túl durvák ehhez a munkához. Egy hirtelen ötlet alapján azonban sikerült készítenem egy házilag is kivitelezhető eszközt, amely hasonló elven működik.
Hozzávalók:
1 db iratsín
Megfelelő hosszúságú és vékonyságú drótok
Nagy adag türelem :)
Elkészítés
A papírboltokban beszerezhető iratsínt a kívánt hosszra vágjuk. Az íves oldalán a drót vastagságának megfelelő szélességű vágást készítünk, amely a két vég előtt 2-2 cm-el véget ér. Ebbe a vájatba toljuk bele majd egymás mellé a huzaldarabokat, amelyek az iratsín másik oldalán az összeszoruló két pofa között fognak előbukkanni. A vágat akkor jó, ha szorul benne a drót.
A drótokat satuba fogva és a másik végét meghúzva egyenesre alakítjuk, majd azonos méretre vágjuk. Ezeket a szálakat bedugdossuk a vájatba a fentebb leírt módon szorosan egymás mellé, hogy oldalirányba lehetőleg ne mozoghassanak el. A végeken ráhagyott részt tekerjük körbe jó szorosan szigetelőszalaggal, ezzel készen is vagyunk a házi profilmásolónkkal.
A prototípus elkészítéséhez egyelőre csak egy kb. 3-5 cm hosszú részen vágtam fel az iratsínt. Ehhez stabilan lerögzített miniplexet és fűrésztárcsát használtam. Kézben tartott géppel NE próbálkozzunk, mert a vágókorong csúnya dolgokat művel a kezünkkel, ha megszalad!
A vágásnál óvatosan járjunk el, mert könnyen megcsúszhatunk az íves felületen, illetve a vágat is széles lehet.
A huzalt több összesodort és külön-külön is szigetelt rézdrótot tartalmazó kábelből szereztem. Gondolkodtam az iratkapocs megoldáson is, de azt komolyabb satu és fogó nélkül nem lehet kihúzni, olyan kemény. A vékony rézdrótok viszont könnyen meghajlanak, ez főleg akkor rossz, amikor hosszan kiállnak a szálak az összefogó pofából. De a kísérleti verziónál még előfordulnak a gyermekbetegségek. :)
A huzalok begyömöszkölése kicsit idegőrlő feladat volt, főleg a vájat végéhez közeledve. Ilyenkor könnyen egymásra csúsztak a szálak, valószínűleg a vékonyságuk miatt. Ekkor jött elő az a probléma is, hogy a középen lévő szálak kicsit lötyögősek és hajlandóak kicsúszni. Ezt még valahogy meg kell majd oldanom. Egyelőre középen megszorítva az iratsínt működik a dolog.
Kísérlet 1:
A szálak csúszkálásának megakadályozására Sturmmann ötletét alapul véve kitöltöttem az iratsín belsejét. Szivacs helyett azonban olvasztott gyertyaviaszt csepegtettem bele. Ez jobban körbefogja a drótokat és úgy tűnik elegendő lesz a stabilitáshoz.
Hozzávalók:
1 db iratsín
Megfelelő hosszúságú és vékonyságú drótok
Nagy adag türelem :)
Elkészítés
A papírboltokban beszerezhető iratsínt a kívánt hosszra vágjuk. Az íves oldalán a drót vastagságának megfelelő szélességű vágást készítünk, amely a két vég előtt 2-2 cm-el véget ér. Ebbe a vájatba toljuk bele majd egymás mellé a huzaldarabokat, amelyek az iratsín másik oldalán az összeszoruló két pofa között fognak előbukkanni. A vágat akkor jó, ha szorul benne a drót.
A drótokat satuba fogva és a másik végét meghúzva egyenesre alakítjuk, majd azonos méretre vágjuk. Ezeket a szálakat bedugdossuk a vájatba a fentebb leírt módon szorosan egymás mellé, hogy oldalirányba lehetőleg ne mozoghassanak el. A végeken ráhagyott részt tekerjük körbe jó szorosan szigetelőszalaggal, ezzel készen is vagyunk a házi profilmásolónkkal.
A prototípus elkészítéséhez egyelőre csak egy kb. 3-5 cm hosszú részen vágtam fel az iratsínt. Ehhez stabilan lerögzített miniplexet és fűrésztárcsát használtam. Kézben tartott géppel NE próbálkozzunk, mert a vágókorong csúnya dolgokat művel a kezünkkel, ha megszalad!
A vágásnál óvatosan járjunk el, mert könnyen megcsúszhatunk az íves felületen, illetve a vágat is széles lehet.
A huzalt több összesodort és külön-külön is szigetelt rézdrótot tartalmazó kábelből szereztem. Gondolkodtam az iratkapocs megoldáson is, de azt komolyabb satu és fogó nélkül nem lehet kihúzni, olyan kemény. A vékony rézdrótok viszont könnyen meghajlanak, ez főleg akkor rossz, amikor hosszan kiállnak a szálak az összefogó pofából. De a kísérleti verziónál még előfordulnak a gyermekbetegségek. :)
A huzalok begyömöszkölése kicsit idegőrlő feladat volt, főleg a vájat végéhez közeledve. Ilyenkor könnyen egymásra csúsztak a szálak, valószínűleg a vékonyságuk miatt. Ekkor jött elő az a probléma is, hogy a középen lévő szálak kicsit lötyögősek és hajlandóak kicsúszni. Ezt még valahogy meg kell majd oldanom. Egyelőre középen megszorítva az iratsínt működik a dolog.
Kísérlet 1:
A szálak csúszkálásának megakadályozására Sturmmann ötletét alapul véve kitöltöttem az iratsín belsejét. Szivacs helyett azonban olvasztott gyertyaviaszt csepegtettem bele. Ez jobban körbefogja a drótokat és úgy tűnik elegendő lesz a stabilitáshoz.
|
|
Profilmásoló 003
|
2009.02.12.
Utolsó módosítás: 2009.03.11.
Utolsó módosítás: 2009.03.11.