Lockheed Martin F-35B Lightning II
1:72, Tamiya
No.60793 (2024)
Pintér György - Múzeumi krimik
A Makettinfón meghirdetett Tamiya groupbuild megjelenése alkalmából szereztem be eme készletet. Maga a groupbuild azon okból kifolyólag indult, hogy Mr. Shunsaku Tamiya úr 2025. július 18. óta már az angyalok közötti magasságokból tekint le ránk - makettezőkre.
Soha nem volt még kezeim között és nem építettem ezelőtt Tamiya makettet. Jobbára a hidegháborús korszak harmadik-negyedik generációs vadászgépei a kedvenceim. A makett kiválasztásánál ez a szempont inkább arra korlátozódott, hogy egy sugárhajtású, 1/72-es méretarányú, ne más cég fröccsöntésének átvétele, és egy viszonylag friss szerszámos termék legyen. Így esett a választásom a 60793 dobozszámú Lockheed Martin F-35B Lightning II készletükre.
Akinek már van tapasztalata Tamiya makettel, annak nem újdonság, viszont nekem, akinek csak a hallomásból kapott információkból egy pazar és pontos tervezést és illeszkedést vártam, maximálisan elégedett voltam a kapott készlettel. Mellékeltek a dobozan az áttetsző alkatrészek megfestését megkönnyítendő maszkolólapot. Rézmaratást nem tartalmaz a készlet.
Az összeállítási útmutató pontos és részletes. A matricák kissé vastagok, de szép nyomásúak.
Az alkatrészek illesztőcsapjai levágásuk után többnyire az alkatrészek belső felén fognak látszani. (Kivétel ez alól a két Sidewinder rakéta, melyeken sajnos a kilökőtüskék nyomait maradéktalanul eltűntetni elég sok munkát igényel.
A készlet tartalmaz egy állványt, amire felhelyezve a makettet akár lógó futóművekkel is megjeleníthetjük. Ha viszont a saját kerekeire szeretnénk ültetni, akkor az összenyomott futóműveket kell feltenni.
A VTOL/STOVL hajtóműbeömlő/kiömlő ajtajait nyitott állapotban tudjuk megjeleníteni. Csukva csak nagyon sok pluszmunkával tudnánk felhelyezni őket, hiszen nem illeszkednek zárt állapotban a helyükre. Úgyszintén ezen koncepció alapján nyitottan építhető a fegyvertér is. Csukottan már macerás.
Csak pozitívan nyilatkozhatok az összerakás és illeszkedés mikéntjéről, tizedmilliméterre pontosan illeszkedik minden, minimális tömítenivaló csak az orr-rész alsó fertályán akad.
Maszkolnivaló annál több. Az aknák, az ajtók belseje fehér színű, míg a géptest és a zárófedelek kívül sötétszürkék. Minden fehérre festett aknát ki kell maszkolni, mielőtt felvisszük a sötétszürkét a test felületére. Annyira nem is lenne problémás a maszkolás, ha minden sík lenne, de itt egy csomó ív, hajlás, és rengeteg cikkcakk mentén kell maszkolni. Próbáltam úgymond a "saját anyagával", vagyis magával az aknaajtóval takarni a réseket, de nem illeszkedtek pontosan a helyükre, direkt nyitott állapotra tervezték őket. Rendesen igénybe veszi az ember türelmét.
Fedőszínnek az AK RC914 Have Glass Grey festékét próbáltam ki. Tetszett, hogy némi barnás árnyalata is van, bár a Have Glass effekthez szerintem túl fényes.
A szárnyak, vezérsíkok, beömlők élén, illetve pár panelen világosítottam ugyanezt a festéket fehér hozzáadásával. Bár matricából is megkapjuk ezen világosítandó csíkokat és paneleket, én inkább a festés mellett döntöttem (persze újabb maszkolással...)
A festés után jöhettek a matricák, majd a végén mattítani szerettem volna ezt a fényes csillogást és nem sima matt lakkot használtam erre, hanem az MRP 278 Have Glass Special Matt Varnish-t.
A fénylő festékréteg szépen mattult. Viszont ez az MRP lakk apró fémszemcséket tartalmaz, ami apró szemcsékben megjelenik a felületen... hol erősebben, hol kevésbbé láthatóan, de semmiképp sem szép egységesen. Mindenesetre a végeredmény elfogadható lett.
A végső összeszereléskor jöhetett a rengeteg ajtó felhelyezése nyitott állapotban. A kabintető előre buktatva, nyitva is megépíthető, de zártan is - akár egy pilótát is ültethetünk a gépbe, ha netán állványon helyezzük el a gépet lebegés közben bemutatva.
Végeredményben nagyon pofás makett építhető a készletből. Aki szereti az ötödik generációs vadászokat és a futurisztikus külső sem zavarja, annak kötelező darab.
Soha nem volt még kezeim között és nem építettem ezelőtt Tamiya makettet. Jobbára a hidegháborús korszak harmadik-negyedik generációs vadászgépei a kedvenceim. A makett kiválasztásánál ez a szempont inkább arra korlátozódott, hogy egy sugárhajtású, 1/72-es méretarányú, ne más cég fröccsöntésének átvétele, és egy viszonylag friss szerszámos termék legyen. Így esett a választásom a 60793 dobozszámú Lockheed Martin F-35B Lightning II készletükre.
A doboz
Akinek már van tapasztalata Tamiya makettel, annak nem újdonság, viszont nekem, akinek csak a hallomásból kapott információkból egy pazar és pontos tervezést és illeszkedést vártam, maximálisan elégedett voltam a kapott készlettel. Mellékeltek a dobozan az áttetsző alkatrészek megfestését megkönnyítendő maszkolólapot. Rézmaratást nem tartalmaz a készlet.
Az összeállítási útmutató pontos és részletes. A matricák kissé vastagok, de szép nyomásúak.
Az alkatrészek illesztőcsapjai levágásuk után többnyire az alkatrészek belső felén fognak látszani. (Kivétel ez alól a két Sidewinder rakéta, melyeken sajnos a kilökőtüskék nyomait maradéktalanul eltűntetni elég sok munkát igényel.
A készlet tartalmaz egy állványt, amire felhelyezve a makettet akár lógó futóművekkel is megjeleníthetjük. Ha viszont a saját kerekeire szeretnénk ültetni, akkor az összenyomott futóműveket kell feltenni.
A VTOL/STOVL hajtóműbeömlő/kiömlő ajtajait nyitott állapotban tudjuk megjeleníteni. Csukva csak nagyon sok pluszmunkával tudnánk felhelyezni őket, hiszen nem illeszkednek zárt állapotban a helyükre. Úgyszintén ezen koncepció alapján nyitottan építhető a fegyvertér is. Csukottan már macerás.
Csak pozitívan nyilatkozhatok az összerakás és illeszkedés mikéntjéről, tizedmilliméterre pontosan illeszkedik minden, minimális tömítenivaló csak az orr-rész alsó fertályán akad.
Maszkolnivaló annál több. Az aknák, az ajtók belseje fehér színű, míg a géptest és a zárófedelek kívül sötétszürkék. Minden fehérre festett aknát ki kell maszkolni, mielőtt felvisszük a sötétszürkét a test felületére. Annyira nem is lenne problémás a maszkolás, ha minden sík lenne, de itt egy csomó ív, hajlás, és rengeteg cikkcakk mentén kell maszkolni. Próbáltam úgymond a "saját anyagával", vagyis magával az aknaajtóval takarni a réseket, de nem illeszkedtek pontosan a helyükre, direkt nyitott állapotra tervezték őket. Rendesen igénybe veszi az ember türelmét.
Maszkok
Fedőszínnek az AK RC914 Have Glass Grey festékét próbáltam ki. Tetszett, hogy némi barnás árnyalata is van, bár a Have Glass effekthez szerintem túl fényes.
A szárnyak, vezérsíkok, beömlők élén, illetve pár panelen világosítottam ugyanezt a festéket fehér hozzáadásával. Bár matricából is megkapjuk ezen világosítandó csíkokat és paneleket, én inkább a festés mellett döntöttem (persze újabb maszkolással...)
Kabin
A festés után jöhettek a matricák, majd a végén mattítani szerettem volna ezt a fényes csillogást és nem sima matt lakkot használtam erre, hanem az MRP 278 Have Glass Special Matt Varnish-t.
A fénylő festékréteg szépen mattult. Viszont ez az MRP lakk apró fémszemcséket tartalmaz, ami apró szemcsékben megjelenik a felületen... hol erősebben, hol kevésbbé láthatóan, de semmiképp sem szép egységesen. Mindenesetre a végeredmény elfogadható lett.
A végső összeszereléskor jöhetett a rengeteg ajtó felhelyezése nyitott állapotban. A kabintető előre buktatva, nyitva is megépíthető, de zártan is - akár egy pilótát is ültethetünk a gépbe, ha netán állványon helyezzük el a gépet lebegés közben bemutatva.
Végeredményben nagyon pofás makett építhető a készletből. Aki szereti az ötödik generációs vadászokat és a futurisztikus külső sem zavarja, annak kötelező darab.
AI általi háttércserével
|
|
|
|
|
A doboz
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Maszkok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kabin
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AI általi háttércserével
|
|
|
AI háttérrel
|
|
|
AI háttérrel
|
|
|
AI háttérrel
|
2026.01.25.
Utolsó módosítás: 2026.01.28.
Utolsó módosítás: 2026.01.28.