PzKpfw III Ausf. M
1:72, Revell
No.03117-0389 (2010)
Pintér György - Múzeumi krimik
Szeretném megosztani veletek a frissen elkészült makettemet. Ez az ötödik makett a sorban, melyet összeraktam. Az eddigi makettekkel a 1:144 méretaránytól indultam folyamatosan a nagyobb méretekig. Ami nem szándékos választás volt, csak véletlenül így alakult, és most visszatértem a 1:72-höz. Leginkább azért, mert szeretném a leginkább ikonikus darabokat egymás mellett, azonos méretarányban látni. Engem inkább ez hajt előre, mint az a kihívás, hogy úgy általában minél tökéletesebb makettet alkossak. Persze nyilván igyekszem minden darabnál valami jobbat alkotni.
Ezúttal a német hadsereg igáslovát, a Panzer III-as modellt választottam. Ebből is a késői, M változatot, mert mindig csodálom, amikor a mérnökök a végsőkig tökéletesítenek egy adott típust. Ez afféle szélmalomharc, hiszen a technológia régen lehagyta őket, ám a szükségerűség mindent felülbírál.
Lássuk tehát az eredetit.
A járműről:
Panzer III vagy Sd. Kfz. 141, német közepes harckocsi. 1937-1943-ig folyamatosan gyártották. Első vonalbeli járműként 1943-ig használták, ám más formákban, más változatokban, mint rohamlöveg, tüzérségi önjáró és egyéb változatait a háború végéig használták.
Az eredeti elképzelés szerint a Panzer I és Panzer II-es modelleket csak ideiglenesen szánták harctéri használatra, csak kiképzési célokra voltak igazán alkalmasak. A páncélosok alapját a páncéltörő löveggel felszerelt Panzer III-asok, míg a gyalogság támogató feladatokat ellátó Panzer IV-esek alkották volna.
1935-ben német Fegyverügyi Hivatal a MAN, Daimler-Benz, Rheinmetall-Borsig és a Krupp műveket bízta meg egy 15 tonnás harckocsi kifejlesztésével. A tank fegyverzete körül némi vita alakult ki, melynek végén a jármű tornyának befogadóképességéhez mérten kisebb, 3,7 cm-es Pak 35/36 L/45-ös löveget kapta, mivel ez volt a német hadsereg akkor rendszeresített páncéltörő lövege.Ez a döntés igen hamar hibának bizonyult, mert elég gyorsan rászorultak volna nagyobb páncéltörő ágyúra és az 5 cm átmérőjű ágyú sem lett volna túlzás, ahogy a háború eszkalálódott.
Már a Franciaországi hadjáratban bebizonyosodott, hogy a 3,7 cm-es ágyú nem képes átlőni sem a francia Somua S35, vagy a Char B1, sem a brit Matilda harckocsik homlokpáncélját.
Az M verzió az eredeti verzióhoz képest kiegészítő páncélzatot kapott a lövegpajzsnál, illetve a frontpáncélnál. Ezen felül a kumulatív töltetek elleni védekezésnél megkapta a köténypáncélt mind a torony, mind a törzs oldalánál. Illetve gázlóképességet kapott, ami alkalmassá tette 1,3 méter mély folyószakasz átszelésére.
Fegyverzete a 5 cm-es KwK 39 L/60-as.
Az M verzióból 250 darabot gyártottak. Az összes hármas modellből, a Stug III-as rohamlövegeket nem számolva 5774 darabot gyártottak. Ha a Stug III-asokat is beleszámoljuk, akkor körülbelül 15.000 darabot kapunk.
Súlya 23 tonna, a meghajtásról a 300 lóerős Maybach HL 120 TRM benzinmotor gondoskodott. A lövegen kívül két 7,92 mm MG 34-es gépfegyverrel bírt a törzsbe és toronyba építve.
A makettről:
Mint írtam a cikk elején, kicsit szokatlan volt visszatérni ebbe a méretarányba. Kicsit aggódtam, hogy legutóbbi 1/35-ös Hetzernél kikísérletezett koszolásom mennyire lesz alkalmazható itt.
Az építés jól ment, a makett tetszett. Az alváznál ugyan a hátsó lengéscsillapító illesztése csúnya, nagyon-nagyon szét kellett volna faragni a makettet, hogy rendbe tegyem, de mivel a hátsó görgő kitakarja, nem is próbálkoztam vele.
Ezen felül még egy hibát véltem felfedezni a makett kapcsán, miszerint a köténypáncél alja beleütközik az elülső kiegészítő páncélzat felfogatásába. Persze lehetett volna feljebb rögzíteni, szóval még az is lehet, hogy az én figyelmetlenségem.
Színekkel nem variáltam sokat. Az eddig bevált Revell 9+91 kombinációval alapoztam. Erre jött rá a Revell 16.Amikor felfújtam, akkor viszont egy csöppet kétségbeestem. Ugyanis a JagdPanther-nél már megfogadtam, hogy a 16-os színt nem használom, mert nekem már ott is túl sárgának tűnt. A Hetzer esetében áttértem a Revell 17, afrika sárgára. Egy kicsit utána olvasgattam, milyenre voltak végülis festve a német páncélosok.Azt kell mondjam, hogy nem jutottam előbbre. Kiábrándulva olvastam pár, elég hitelesnek tűnő helyen, hogy gyakorlatilag a német tankok 43-ig egyszerűen sötétszürkére voltak kenve. Később sem játszottak különösebben a színekkel, mivel egyfelől ellátási problémák merültek fel, részben mert eleve csak sötétbarnában és sötétszürkében gondolkodtak.Ugyanakkor a Második világháború színesben részeit nézegetve meg csak-csak felbukkan egy-egy terepmintás ragadozó, igaz, az főként Tigris vagy Párduc. Tehát itt most mindenki építő kritikáját szívesen fogadnám a "Milyen színű is a német tank?" témában.
A koszolást az eddig bevált pasztellkréta/denaturált szesz kombinációval oldottam meg.
Összességében nekem tetszik a végeredmény. Várom az észrevételeiteket, melyeket ezúton is szeretnék megköszönni. Nagyon-nagyon pozitív tapasztalatim vannak az itteni közösséggel szemben, ami tényleg példaértékű az általában tapasztalható internetes közösségek között is.
Ezúttal a német hadsereg igáslovát, a Panzer III-as modellt választottam. Ebből is a késői, M változatot, mert mindig csodálom, amikor a mérnökök a végsőkig tökéletesítenek egy adott típust. Ez afféle szélmalomharc, hiszen a technológia régen lehagyta őket, ám a szükségerűség mindent felülbírál.
Lássuk tehát az eredetit.
A járműről:
Panzer III vagy Sd. Kfz. 141, német közepes harckocsi. 1937-1943-ig folyamatosan gyártották. Első vonalbeli járműként 1943-ig használták, ám más formákban, más változatokban, mint rohamlöveg, tüzérségi önjáró és egyéb változatait a háború végéig használták.
Az eredeti elképzelés szerint a Panzer I és Panzer II-es modelleket csak ideiglenesen szánták harctéri használatra, csak kiképzési célokra voltak igazán alkalmasak. A páncélosok alapját a páncéltörő löveggel felszerelt Panzer III-asok, míg a gyalogság támogató feladatokat ellátó Panzer IV-esek alkották volna.
1935-ben német Fegyverügyi Hivatal a MAN, Daimler-Benz, Rheinmetall-Borsig és a Krupp műveket bízta meg egy 15 tonnás harckocsi kifejlesztésével. A tank fegyverzete körül némi vita alakult ki, melynek végén a jármű tornyának befogadóképességéhez mérten kisebb, 3,7 cm-es Pak 35/36 L/45-ös löveget kapta, mivel ez volt a német hadsereg akkor rendszeresített páncéltörő lövege.Ez a döntés igen hamar hibának bizonyult, mert elég gyorsan rászorultak volna nagyobb páncéltörő ágyúra és az 5 cm átmérőjű ágyú sem lett volna túlzás, ahogy a háború eszkalálódott.
Már a Franciaországi hadjáratban bebizonyosodott, hogy a 3,7 cm-es ágyú nem képes átlőni sem a francia Somua S35, vagy a Char B1, sem a brit Matilda harckocsik homlokpáncélját.
Az M verzió az eredeti verzióhoz képest kiegészítő páncélzatot kapott a lövegpajzsnál, illetve a frontpáncélnál. Ezen felül a kumulatív töltetek elleni védekezésnél megkapta a köténypáncélt mind a torony, mind a törzs oldalánál. Illetve gázlóképességet kapott, ami alkalmassá tette 1,3 méter mély folyószakasz átszelésére.
Fegyverzete a 5 cm-es KwK 39 L/60-as.
Az M verzióból 250 darabot gyártottak. Az összes hármas modellből, a Stug III-as rohamlövegeket nem számolva 5774 darabot gyártottak. Ha a Stug III-asokat is beleszámoljuk, akkor körülbelül 15.000 darabot kapunk.
Súlya 23 tonna, a meghajtásról a 300 lóerős Maybach HL 120 TRM benzinmotor gondoskodott. A lövegen kívül két 7,92 mm MG 34-es gépfegyverrel bírt a törzsbe és toronyba építve.
A makettről:
Mint írtam a cikk elején, kicsit szokatlan volt visszatérni ebbe a méretarányba. Kicsit aggódtam, hogy legutóbbi 1/35-ös Hetzernél kikísérletezett koszolásom mennyire lesz alkalmazható itt.
Az építés jól ment, a makett tetszett. Az alváznál ugyan a hátsó lengéscsillapító illesztése csúnya, nagyon-nagyon szét kellett volna faragni a makettet, hogy rendbe tegyem, de mivel a hátsó görgő kitakarja, nem is próbálkoztam vele.
Ezen felül még egy hibát véltem felfedezni a makett kapcsán, miszerint a köténypáncél alja beleütközik az elülső kiegészítő páncélzat felfogatásába. Persze lehetett volna feljebb rögzíteni, szóval még az is lehet, hogy az én figyelmetlenségem.
Színekkel nem variáltam sokat. Az eddig bevált Revell 9+91 kombinációval alapoztam. Erre jött rá a Revell 16.Amikor felfújtam, akkor viszont egy csöppet kétségbeestem. Ugyanis a JagdPanther-nél már megfogadtam, hogy a 16-os színt nem használom, mert nekem már ott is túl sárgának tűnt. A Hetzer esetében áttértem a Revell 17, afrika sárgára. Egy kicsit utána olvasgattam, milyenre voltak végülis festve a német páncélosok.Azt kell mondjam, hogy nem jutottam előbbre. Kiábrándulva olvastam pár, elég hitelesnek tűnő helyen, hogy gyakorlatilag a német tankok 43-ig egyszerűen sötétszürkére voltak kenve. Később sem játszottak különösebben a színekkel, mivel egyfelől ellátási problémák merültek fel, részben mert eleve csak sötétbarnában és sötétszürkében gondolkodtak.Ugyanakkor a Második világháború színesben részeit nézegetve meg csak-csak felbukkan egy-egy terepmintás ragadozó, igaz, az főként Tigris vagy Párduc. Tehát itt most mindenki építő kritikáját szívesen fogadnám a "Milyen színű is a német tank?" témában.
A koszolást az eddig bevált pasztellkréta/denaturált szesz kombinációval oldottam meg.
Összességében nekem tetszik a végeredmény. Várom az észrevételeiteket, melyeket ezúton is szeretnék megköszönni. Nagyon-nagyon pozitív tapasztalatim vannak az itteni közösséggel szemben, ami tényleg példaértékű az általában tapasztalható internetes közösségek között is.
|
|
P1010891
|
|
|
P1010934
|
|
|
P1010936
|
|
|
P1010940
|
|
|
P1010941
|
|
|
P1010942
|
|
|
P1010944
|
|
|
P1010947
|
|
|
P1010948
|
|
|
P1010951
|
|
|
P1010953
|
|
|
P1010958
|
2012.12.16.