Mindig is szerettem és kerestem az egyedi kamionokat, kis példányszámban készülteket, prototípusokat. Ebben az írásomban is egy ilyen kamiont szeretnék bemutatni Nektek.
A 80-as évek közepétől egyre nagyobb mértékben merült fel igény a nemzetközi közúti szállításban a viszonylag könnyebb, de nagy térfogatú áruk gazdaságosabb szállítására, de az európai szabályozások miatt a kamion-szerelvények hossza, szélessége és magassága szabályozva volt, csak külön engedéllyel (igen magas pluszköltséggel) lehetett ezt túllépni. A gyártók több irányba indultak el a raktérfogat növelése érdekében, és ennek volt az egyik irányzata a Topsleeper vezetőfülke. Ennek lényege, hogy rövidebb volt, mint a normál fekvőhelyes fülke, viszont a tetőnél kihasználták a szabályok adta maximális lehetőséget, és a tetőre száműzték az ágyat. Ezáltal nyertek kb. 30-40 cm helyet, vagyis ennyivel hosszabb platót lehet ráépíteni az alvázra. Persze ez nem volt egy sofőrbarát megoldás, de sok gyártó megalkotta a saját változatát. Később baleset- és tűzvédelmi okok miatt ezt a fülkemegoldást betiltották (nem volt menekülési út a sofőrnek felülről), de elég sokáig építettek ilyen kamionokat. 1989-ben a Rába is úgy döntött, hogy épít egy ilyen kamiont, egy L16-os alvázra. Viszonylag kevés képet lehet erről a kamionról találni, aminek a legfőbb oka, hogy mindössze 1 darab készült belőle.
Gyári képen
Mint minden ilyen esetben, az adatgyűjtéssel kezdtem az építést, ez már jóval előbb megtörtént, minthogy elkezdtem volna a munkát. Szerencsére a Rába gyár egykori mérnökétől megkaptam a kamion gyári méretezett tervrajzát és műszaki leírását, így megtudtam, hogy a pontos típusa ez: Rába L16.221-4.2-008. Egy 300 LE-s intercooleres turbós motor volt benne, az úgynevezett vassorú széria, ZF sebességváltó, egyszeres, légrugós hátsó híddal. Ami még különlegessége volt ennek a kamionnak, hogy ez volt az első Rába teherautó, amibe gyárilag ABS-t szereltek. A kamiont első körben Hungarocamion ponyvával látták el, de a próbák után a szűkös fülke miatt a Hungarocamion nem tartott rá igényt, nem kellett nekik. Mivel ezért egy ideig a Rába tulajdonában maradt, elvitték az 1990-es tavaszi BNV-re is, ezután sikerült eladni. Szerencsére megkaptam az 1990-es vásárló nevét, így gyorsan be tudtam azonosítani, hogy a mai Ádám-Trans Kft. tulajdonosa vásárolta meg. Mivel ez a cég itt van a szomszédomban, felkerestem őket. A tulajdonos nagyon kedvesen fogadott, és rögtön mesélni kezdett a kamionról. A tavaszi BNV utáni napon vette meg, mert nagy szüksége volt azonnal egy nemzetközi forgalomba állítható kamionra, és nagyon szerették, 8 éves koráig náluk volt, több mint 1 millió km-rel adták el. Keresett róla még régi fényképeket is, valamint megkérdezte, akinek eladta, hogy tud-e valamit a járműről. Tőle Nógrádba került egy fatelepre, majd onnan valahová Bács-Kiskunba egy zöldségeshez, de itt már elveszett a fonal. Ha valaki tud esetleg róla, akkor szóljon nekem, kérem!
Feljavított, átépített belső
Szóval megvoltak az adatok, kaptam képeket, semmi akadálya nem volt az építésnek. Alapmakettként az Italeri Daf 3600-as makettjét használtam fel. Szokás szerint az alváz építésével kezdtem, az eleje az eredeti DAF maradt, a hátsó rész átalakítva, toldva lett. Hátulra egy MAN légrugós hátsó futómű került beépítésre némi átépítéssel. A DAF motor helyett egy Kusti által készített műgyanta Rába motor került bele, természetesen bekábelezve. A hátsó kerékagyakat szintén átalakítottam, mert ebben már egy egyszeres áttételű hátsó híd volt, ezért nem volt benne kerékagy-áttétel. Az alvázra elkészítettem egy új, nagy tankot, ezt bontott Italeri amerikai kamion tankjából állítottam össze. Készült rá tárolódoboz sztirolból, és még több kiegészítő is. A legnagyobb átépítés és egyben leglátványosabb is a fülke átépítése volt. Az eredeti Italeri fülke egy hosszú, hálóhelyes fülke volt, ezt függőlegesen szétvágtam az ajtók mögött, kivágtam belőle egy darabot, majd összeragasztottam. Ezután összeragasztottam a fülke elemeit, majd nekiláttam elkészíteni sztirolból az új tetőt. Ez elég munkás volt, mert több törés, ív van benne, nem csak egy egyszerű kockaforma. Sok próbálgatás, csiszolgatás után elkészült, majd alapozás után fehérre festettem. A fülkéhez használtam a Cseh CTM maratását, kívül-belül. A fülke belsejét is rövidebbre kellett vágnom, majd így elkészíteni. A kis oldalablakok esetén az eredeti ablakokat vágtam méretre, és úgy ragasztottam be, a tetőn látható oldalsó kis ablakot pedig 1 mm-es átlátszó sztirolból készítettem el. Kicseréltem a cseh maratásra az egész hűtőrácsot, műszerfalat, ablaktörlőket is, valamint az első lámpák is ebből a készletből jöttek. Az alvázra került egy segédalváz, majd nekiálltam a plató elkészítésének. Ez 1 és 2 mm-es sztirolból készült, néhol Evergreen profilok felhasználásával. A ponyvaanyagot Papp Lacitól kaptam, ennél elég macerás feladvány volt a sok ponyvarögzítő elkészítése. Itt kicsi bőrlyukasztót használtam, majd az előre kifúrt lyukakba 0,5 mm-es rézdrótokat ragasztottam félkörívben hajlítva. Miután a ponyva felkerült, átfűztem a furatokat a beragasztott füleken, majd vékony damilból vámzárzsinórt húztam bele. Elkészítettem hátra a lámpatartókat a jó barátomból, sztirolból. Sok apró kiegészítő került még rá, mielőtt a vitrinbe került volna.
A makett különlegessége ugyanaz, mint az eredetinek, hogy ebből csak ez az egy példány létezik.
