Ez a kamionom akár indulhatna a sci-fi mezőnyben is, mert ahogy mondani szokták, teljesen a képzelet szülötte, noha létezhetne is, ezért nem tudok képet mutatni az eredetiről. Rögtön ki is fejtem, hogy miért gondolom azt, hogy létezhetne, miért lehetne valóságos.
Egy eredeti T-s Renault
Aki annyira nem járatos a teherautók világában, az valószínűleg nincs azzal tisztában, hogy a Renault Trucks, az azonos név ellenére nem a Renault személyautó csoporthoz tartozik, hanem a Volvo Trucks tulajdona (és a Volvo Trucks-nak sem azonos a tulajdonosi köre a Volvo autókkal). Már elég régen, 2001-ben került a Volvohoz a Renault teherautós részlege, de meghagyták a külön arculatot. Amiben az együttműködés igazából látszik, az a motor, sebességváltó, hajtáslánc. A károsanyag kibocsájtási szabályok folyamatos szigorítása miatt egyre drágább, és komplikáltabb lett a teherautó hajtásláncok kifejlesztése, és ezért sok gyártó kezdett egymással kooperálni, vagy egyszerűen megvásárolták egymást. A Renault esetében is a motor-váltó, futóművek részen látható leginkább a Volvo hatás, közös alkatrészek.
És itt jön el, hogy miért lehetne valós ez a kamion. Elsőre csak annyit gyorsan, hogy az általam megépített Renaultban Volvo motor, váltó, futóművek vannak beépítve, tehát teljesen életszerű lehetne a dolog. Viszont ennyi bevezető után most már tényleg magáról az építésről, amelyet még 2019-2020-ban követtem el.
Az A&N gyanta készlet
Reanult T kamiont nem készít egyetlen nagyobb gyártó sem, ezt a teljesen műgyanta átépítőt az A&N Model Trucks kínálatában lehet megvásárolni. Az építéshez felhasználtam az Italeri FH4-es Volvoját is, igaz abból csak leginkább a motor-váltó, első futómű került át. Az alváz kialakításánál is a Volvo volt a kiindulási alap, egy FH16-os 8x4-es 750 LE-s típus alvázáról méreteztem, és építettem meg a Renaultét. A speciális szállítás témakörében a Volvonak ez volt az akkori csúcsmodellje (azóta már van erősebb, és újabb), tehát adta magát, hogy ez lesz az alap. Az alváz első része az első futóművel együtt az Italeri készletéből került felhasználására, a váz többi része sztirolból készült. A második tengely szintén az A&N Model Trucks műgyanta terméke, Volvo futómű, a hajtott két hátsó futómű viszont régi Iatleri készletből származik, csak a speciális Volvo kerékaggyal kombináltam. A motor és a sebességváltó szintén az Italeri készletből származik. Az ilyen alvázépítésnél az egyik legnehezebb, és legtöbb pozicionálást igénylő feladat a futóművek jó beállítása, hogy a kész makettnél minden kerék leérjen a talpazatra, ne tartson ki egyik sem, mert nincs gyári illesztési pont. Ezen a folyamaton mindig rengeteget mérek, próbálok, hogy biztosan jó legyen a végén, mert később már nagyon nehéz javítani. Szóval megtörtént a futóművek beállítása, majd kábelezése. Hátulra felkerült egy vonófej, valamint elkészítettem sztirolból az első lökhárítóra egy erősített vonófejet, a vonórúddal való vontatáshoz. A vázat egy sötétszürke színnel fújtam le, a felnik pedig krómozva lettek.
Ezzel párhuzamosan készült a fülke belső, ami apróbb feljavításokat, kiegészítőket kapott. Közben a fülkét is alapoztam, és előkészítettem a festéshez, bár volt vele egy kis gondom. Mivel egyben öntött műgyanta fülke, ezért volt egy kis deformálódása, amit meleg vizes-hajszárítós módszerrel próbáltam korrigálni. Azt már hamarabb eldöntöttem, hogy a vontató az olasz Tirol Trans flottás arculatát kapja majd, így fehér lett a fülke. A matricákat szokás szerint Kusti barátom készítette, amiben segítségemre volt egy osztrák barátom, aki több közeli, nagyfelbontású képet készített egy eredeti kamion dekorjáról. A fehér színt több helyen is alu színnel törtem meg, az első lökhárító aljára pedig piros csíkokat tettem, ahogy az sok esetben az ilyen vontatókon látható. Közben felkerült a kipufogódob is, valamint mögé sztirolból egy tároló láda. Baloldalra az AdBlue tartály, és az akkumulátortartó lett beépítve. A fülke mögé elkészítettem a tornyot (ezeknél a vontatóknál így hívják a fülke mögötti felépítményt), benne a sztirolból készült üzemanyagtartállyal, a hidraulika tartállyal, és a légtartályokkal, mind bekábelezve. Ennek a takarására speciális, nagyméretű légterelőket szoktak használni, amit szintén a fantáziám szerint alakítottam, és készítettem el sztirolból. Készítettem egy lámpasort a tetőre, speciális tartót a sárga villogóknak, de került még az elejére ledes kiegészítő fény is, valamint két légkürt a tetőre. Az oldalára felkerültek kiegészítő lámpák, szélességjelzők, munkalámpák.
A kész kamion a tőlem megszokott egyedi példány, pláne, hogy fantázia, és jó eséllyel nem is lesz belőle több. Jó építés volt, nagyon szeretem, amikor a fantáziám szárnyalhat, bár néha a műgyanta elemekkel küzdeni kellett.
Készen