Robur LO 2002, a vöröskeresztes lovag

Robur LO 2002

1:72, Balaton Modell No.BM7256

Gyermekkorom egyik, azóta eléggé elfeledett járműve volt a Robur. Nevét a tölgyfa latin nevéből kapta, és nem a „Hódító”-ról, a Verne-regényből. Volt belőle teherautó, kenyeres kocsi, mentőautó és busz is. Az NDK autóiparának egyik sikeres darabja volt. A buszváltozathoz volt szerencsém. Édesapám munkahelyének volt egy ilyen járműve, amit nemes egyszerűséggel „légitehén”-nek neveztek a jókedvű főiskolások. (Állítólag nagyobb sebességnél a bőgő tehén hangját juttatta a derék mezőgazdászok eszébe.) Ennek klasszikusan lekerekített formái leginkább a Trabant 600-as vagy a Wartburg 311-es hajlataival mutatnak rokonságot. Hiába, a keletnémet dizájn… :) Ennek a típusnak volt, a ponyvás katonai teherautó (Lásd: Princ a katon című filmsorozat), egy katonai mentőváltozata is. Ezt a Balaton Modell készítette el 1:72-ben. (A polgári, ponyvás változat fellelhető 1:87-ben a Brekina gyártásában, illetve NDK-s katonai mentőt ugyanebben a méretarányban a Busch készít, eléggé meredek áron.) Szépen öntött szürke alkatrészhalmaz, némi átlátszó fólia és fémmaratás kíséretében. A festés nem valami színorgia: az alváz fekete, a jármű többi része zöld. Ennyi. Jelzést, rendszámot egy a Magyar Néphadseregben, illetve egy a Német Nemzeti Néphadseregben (NDK) használt változathoz kapunk. Nos, a munka a vezetőfülke és az alváz elkészítésével kezdődik. Sajnálatomra fémmaratásban kapjuk a kormánykereket, ami így, hajszálvékony lemezből kialakítva nem adja ki a kerék vastag formáját. Az ablakfóliák pontos kivágással pontosan passzolnak. Itt sima faragasztót használtam, elkerülendő a pillanatragasztó beködölését. Hátul, a „dobozon” kétoldalt is van két ablak. Ott is így jártam el. Persze mindkét alkalommal előzőleg felfújtam a megfelelőnek gondolt zöld színnel ezeket a részeket.

alkatrészek 2.

Amit nem tudtam eldönteni a rajzok alapján: a motor és a váltó gyantatömbje hogyan rögzül a kabin alá, az alvázhoz. Amúgy bőséges alkatrészmennyiséget kapunk az alváz felszereléséhez. A sárvédőlemezek mellett csörlőt, pótkereket az ő fémmaratás tartójával, valamint póttartályhoz való marmonkannákat is. Külön munka volt – vékony drót használatával – a kabin tetejére a rudazat, ami a kék lámpát tartja. (Mondjuk a készletben egy kék lámpa van.) Utána jöhettek szintén drótból a fellépők. A kabin helyére ragasztása következett. Aztán jöhettek a sajáterős kiegészítések, úgymint: ablaktörlők, visszapillantó tükrök. Így kicsit élethűbb lett az egész.

Maratás és matricalap

A matricázás nem volt bonyolult, bár a szélvédők fölötti kis, vöröskeresztes jelzésű lámpa esetében oda kellett figyelni, nehogy „X” legyen a kereszt. Egyetlen gondom volt: ez pedig a harmadik kereszt elhelyezése a „doboz” hátulján. Erről sehol sem találtam információt. Végül a kétfelé nyíló ajtók felületének közepére került a jel. Még lesz néhány apróság, de csak pár hét múlva, ha hazajövök a kórházból. Semmi pánik! Rehab!