Római gyalogos
1:16, MiniArt
No.16007
Pintér György - Múzeumi krimik
Azt hiszem, a római kor méltán népszerű a makettezők körében. Magam is nagyon kedvelem ezt a korszakot. A MiniArt készletét drága feleségemtől kaptam 2008 karácsonyára.
A dobozban két öntőkereten negyvenkét darab alkatrészt, egy műanyag alapot, matricát és egy színes összeállítási és festési útmutatót találtam. Az alkatrészek kidolgozása és minősége kiváló, beszívódást sehol sem találtam, sorját is csak elvétve.
A testrészek összeállításánál gyakorolhatjuk és fejleszthetjük tömítő- és csiszoló tapasztalatainkat,de ezt leszámítva az összeállítás problémamentes volt. Külön állíthatók össze a karok,a törzs a lábak a tunika 2-2 darabból, valamint a fej 3 darabból, és a váll-lemezek 5-5 darabból.
Miután az illesztési vonalakat végig eltömítettem és elcsiszoltam, az alkatrészeket matt szürkével lealapoztam és félretettem száradni. A tunica festésénél sokáig töprengtem,hogy az általánosan elfogadott piros,vagy kék színeket használjam-e. Végül úgy döntöttem, hogy mivel úgysem él ember a földön, aki megmondhatná, hogy valójában milyen színű volt a légionáriusok tunicája, lényegében mindegy is, és a fehér mellett döntöttem, mert egy leírás, amit a témakörről olvastam, ezt a színt teszi a legvalószínübbé, lévén, hogy a legolcsóbb verzió volt.
A festést a Revell akril matt fehérjével végeztem. Ezt három rétegben hordtam fel, ecsettel, 1-1 óra szünetet tartva a rétegek felvitele között.
Amíg a ruha száradt, a végtagokat és a fejet vettem kezelésbe. Szintén a Revell termékével, bőrszínnel festettem, majd száradás után a fejen kifestettem a szemeket, szemöldököt és szempillákat.
A lemezpáncél és a 6 darabból álló sisak a Testors krómezüstjét kapta, a nyaksál Humbrol piros. A különböző veretek Tamiya aranyszínt kaptak. A pajzszsal volt a legtöbb gondom. Mintha a sors esküdött volna ellenem, bármit tettem a scutummal, rosszul sült el és még a matrica is tönkrement. Végül, mivel már erősen megviselt volt, inkább lecseréltem a 16005-ös készletben található pajzsra (ehhez a figurához úgyis egy erősen megviselt pajzsot terveztem). Elölről pirosra festettem, a belső rész matt fehérrel szárazecsetelt zöld lett. A matricája természetesen ennek is tönkrement. Miután megdícsértem magam, sablont készítettem és azokkal díszitettem hősöm pajzsát. A fehér holdformákat matricából vágtam ki.
A gladius szíjával erősen gondom támadt, hátul nem illeszkedett megfelelően és bevallom túlzásba vittem a ragasztót, ami aztán szépen szétmarta a páncél hátrészét. Hogy a csúnya hibát leplezzem, alumínium fóliából többrétegü köpenyt hajtogattam-szabtam, ami barna színt kapott, aranyszínű csattal.
A figurát végül a készlethaz mellékelt alapra állítottam, amire előzőleg vasútmodellező műfüvet ragasztottam.
A dobozban két öntőkereten negyvenkét darab alkatrészt, egy műanyag alapot, matricát és egy színes összeállítási és festési útmutatót találtam. Az alkatrészek kidolgozása és minősége kiváló, beszívódást sehol sem találtam, sorját is csak elvétve.
A testrészek összeállításánál gyakorolhatjuk és fejleszthetjük tömítő- és csiszoló tapasztalatainkat,de ezt leszámítva az összeállítás problémamentes volt. Külön állíthatók össze a karok,a törzs a lábak a tunika 2-2 darabból, valamint a fej 3 darabból, és a váll-lemezek 5-5 darabból.
Miután az illesztési vonalakat végig eltömítettem és elcsiszoltam, az alkatrészeket matt szürkével lealapoztam és félretettem száradni. A tunica festésénél sokáig töprengtem,hogy az általánosan elfogadott piros,vagy kék színeket használjam-e. Végül úgy döntöttem, hogy mivel úgysem él ember a földön, aki megmondhatná, hogy valójában milyen színű volt a légionáriusok tunicája, lényegében mindegy is, és a fehér mellett döntöttem, mert egy leírás, amit a témakörről olvastam, ezt a színt teszi a legvalószínübbé, lévén, hogy a legolcsóbb verzió volt.
A festést a Revell akril matt fehérjével végeztem. Ezt három rétegben hordtam fel, ecsettel, 1-1 óra szünetet tartva a rétegek felvitele között.
Amíg a ruha száradt, a végtagokat és a fejet vettem kezelésbe. Szintén a Revell termékével, bőrszínnel festettem, majd száradás után a fejen kifestettem a szemeket, szemöldököt és szempillákat.
A lemezpáncél és a 6 darabból álló sisak a Testors krómezüstjét kapta, a nyaksál Humbrol piros. A különböző veretek Tamiya aranyszínt kaptak. A pajzszsal volt a legtöbb gondom. Mintha a sors esküdött volna ellenem, bármit tettem a scutummal, rosszul sült el és még a matrica is tönkrement. Végül, mivel már erősen megviselt volt, inkább lecseréltem a 16005-ös készletben található pajzsra (ehhez a figurához úgyis egy erősen megviselt pajzsot terveztem). Elölről pirosra festettem, a belső rész matt fehérrel szárazecsetelt zöld lett. A matricája természetesen ennek is tönkrement. Miután megdícsértem magam, sablont készítettem és azokkal díszitettem hősöm pajzsát. A fehér holdformákat matricából vágtam ki.
A gladius szíjával erősen gondom támadt, hátul nem illeszkedett megfelelően és bevallom túlzásba vittem a ragasztót, ami aztán szépen szétmarta a páncél hátrészét. Hogy a csúnya hibát leplezzem, alumínium fóliából többrétegü köpenyt hajtogattam-szabtam, ami barna színt kapott, aranyszínű csattal.
A figurát végül a készlethaz mellékelt alapra állítottam, amire előzőleg vasútmodellező műfüvet ragasztottam.
|
|
A dobozfedél
|
|
|
Arc készűl
|
|
|
A pajzs
|
|
|
A köpeny
|
|
|
Jobbról
|
2009.04.17.