Pintér György - Múzeumi krimik
„A cím nem a dioráma címe, de mivel cím nélkül nincs cikk, így kénytelen voltam bepötyögni valamit. Ez a darab ugyanis megrendelésre készült, majd a tulajdonostól kapja meg a nevét, aki hozzájárult, hogy bemutassam ezt a munkát.” - kénytelen vagyok magamat ismételni, mert a történelem is megismételte önmagát.
A fa alapra kartonpapírt ragasztottam, majd száradás után felrajzoltam a készülő dioráma alaprajzát. Étkezési papírtálcából méretre szabtam a járdalapokat,és elemenként a helyükre ragasztottam, majd egy kevés nitrohígítóval marattam a felületüket. Ezután kerültek a helyükre a szegélykövek, amelyek balsafából készültek. A járdát temperával festettem, száradás után csemperagasztót ecseteltem az elemek közötti résekbe. Az útburkolat terráriumhomok, csemperagasztó és vízzel hígított faragasztó keveréke temperával színezve.
A sarokház a Verlinden gipszöntvénye (amit szerintük 1/35-ben gyártanak, szerintem meg száradás közben összemegy, mert láthatóan kisebb..), ami már összeépített és festett állapotban került hozzám. Átfestettem, balsafából ajtó és ablakkereteket, kartonpapírból és átlátszó csomagolóanyagból ajtókat és ablakokat, drótból és üdítősdobozból pedig kilincseket és fogantyúkat gyártottam. Az ablakrácsok szintén drót és sztirollap felhasználásával készültek.
A házszegmens és a kapualj egy darabban lett kivágva két kartonlap közé ragasztott hungarocellből, az összes többi házrészlet a fent már leírt alapanyagokból lettek elkészítve.
A makettet a megrendelő készítette. Remélem nem haragszik meg, amiért rákerült a képekre, de már úton volt a diorámáért, amikor még az utolsó simításokat végeztem, ezért kénytelen voltam felragasztani,mielőtt fotózni kezdtem volna, hogy megszáradjon,mire a tulaj megérkezik.