Roncsvadászok dioráma

Lockheed P-38 Lightning

1:48, Academy
Pintér György - Múzeumi krimik Régóta érdeklődöm a lezuhant, roncs repülőgépek után, nagyon sokat kerestem a neten is fotókat. Így találtam rá a www.pacificghosts.com oldalra, ahol a Csendes-óceáni térségben lezuhant repülőket kutatnak fel. Kézenfekvő volt, hogy egy ilyen kutatás azt a pillanatát jelenítem meg, mikor a megtalálás után vizsgálgatják a roncsot. A dioráma alapötlete már megvolt, már csak a makett kellett hozzá. Egy szép napon megláttam a cserebere topicban egy F-5 Lightninget, műgyanta kabinnal és fegyvertérrel, matrica nélkül. Azonnal rácsaptam, tökéletesen beleillett az elképzelésembe.

A makett az Academy Lightning sorozatából az F-5 fotófelderítő, de a dobozban bent volt a gépágyús változat orra is. A makett vésett panelvonalakkal, de erősen közepes illeszkedéssel rendelkezik, de a műgyanta alkatrészek miatt eléggé szétvagdostam a makettet, dobozból építve az illeszkedés lehet jobb is. Az összeállítás és csiszolás után szegecseltem a makettet, majd ModellMaster alumínium 3 különböző árnyalatával fújtam, a paneleket egyenként maszkolva. A kabint és a fegyverteret matt fekete alapozó után rozsdabarna pigment különböző árnyalataival kezeltem. A kabinban nem törekedtem arra, hogy nagyon eltérő árnyalatokat fessek, az állandó nedves környezet és a víz miatt mindent, -még az alumíniumot is- vékony rozsdaréteg borít idővel. A rozsdapigmentből a külső alumínium felületekre, elsősorban a motorok környékére is vittem fel, imitálva azt a hatást, mikor a belül elrozsdásodott alkatrészekről a víz kimossa a rozsdát. Ezt az effektust remekül lehetett tanulmányozni a pápai nyíltnapon a kiállított MiG-23 gépeken, pedig csak hat éve állnak. A festést egy típusfüzetből vettem, az aláírás szerint a Fülöp-szigeteken szolgált. A jelzéseket maszkolás után festettem, a majdnem száraz ecsetet a felületre merőlegesen mozgatva, pöttyözve. Végül átecseteltem az egész makettet hígított műszaki tussal, majd a felesleget letöröltem, ez kiemelte a panelvonalakat. Itt nem volt cél a panelvonalak feketére festése, csak egy kis mélységet adtam vele. Fixálóként ModelMaster (kerek üveges) matt lakkot használtam, ez szürkébbé, használtabbá tette az alumíniumot, és fixálta a pigmenteket.

A dioráma alapja a garázsomban készült rétegelt lemezből, hobbiboltban kapható keretléccel. Ebbe purhabot fújtam, majd száradás után szikével nagyjából kialakítottam a terep körvonalait. Erre Rigips nagyszilárdságú glettelőgipszből alakítottam ki a terep és a sziklák végleges formáját. A szikla készítéséhez egy trükk: valamilyen egyenetlen vízbe mártott tárgyat (legyen ez akár egy szikladarab) a száradó gipszbe nyomkodva érhetjük el a valódi sziklához hasonló hatást. A sziklát (mivel a glettelőgipsz világosszürkére szárad) okker színnel ködöltem át, majd barnás végül szürke színekkel szárazecseteltem. A víz a Noch vasútmodellező művíze, itt használtam először. A tófeneket lakkba szórt szitált földből készítettem, erre folyattam a művizet. A víz kétkomponensű műgyanta, enamel festékkel színezhető, száradás közben nem fejleszt hőt, de 24 óráig szárad. Száradás után viszont kemény, mint a plexi. A figurák a Verlinden Luftwaffe Ground Crew Summer készletéből származnak.

A növényzetnél megpróbáltam minél több természetes anyagot alkalmazni. Hátránya, hogy a száradás után törékennyé válhat és sárgulhat, ezért mindet többször lakkozni és festeni is kell. A legnagyobb problémát a dús, áthatolhatatlan dzsungel megjelenítése okozta úgy, hogy a roncs gépnek is látszódnia kellett.

Aljnövényzet
1: Nem akartam ehhez a diorámához műfüvet használni, ezért az alapot rövid szálú, a kertemben köveken előforduló mohával borítottam, ez sokkal jobban érzékelteti a dzsungel dús aljnövényzetét. Az összefüggő szőnyeget kisebb darabokból illesztettem össze.
2: A magasabb aljnövényzethez a fű közül szedett mohát használtam.
3: Ennek a bokornak alapanyaga a boróka kis ágai.
4: A virágok szárazvirág kompozícióból származnak, egyenként ragasztva
6: Kertemben növő gaz, ha minden igaz, tejoltó galaj a neve.


Fák:
7: Pálmafa: szára egy a kertemben növő fa ága, a levél pedig szobafenyő levele szárítva.
8: Lombos fa: a Heki gyártja, természetes növény az alapanyaga, ragasztó spray-vel befújtam az ágakat, Noch leveleket szórtam rá
9: Lombos fa: a szára szárazvirág, szintén Noch levelek
10: Lombos fa: a szára kiszáradt karfiol virág, a végeire kis ágakat ragaszottam a Heki készletből, majd nyárfa terméséből származó lombot szórtam rá.

Az elkészült dioráma nagyon mutatós lett, de a sok növény miatt egyáltalán nem lehet takarítani, ezért készíttettem egy üvegbúrát a por ellen.
A kész dioráma
A kész dioráma
A kész dioráma
A kész dioráma
A kész dioráma
A kész dioráma
A kész dioráma
A kész dioráma
2007.12.01.
Szabó Ákos (Ákos), Uraiújfalu
Makettinfo Online Klub
Értékeld a cikket! ?
A cikket csak bejelentkezett felhasználók értékelhetik. Bejelentkezés, regisztráció
építész
2008.07.17. 10:17:08
Hello Ákos! Igazán szép, igényes ez a munkád. Azonban van egy-két dolog amit nem értek:a gép lezuhant a dzsungelben, és közvetlenül a repülőgép szárnya mögött két sértetlen fa áll...Ha a gép lezuhant egy baleset folyamán, akkor a környezetet is le kellett volna egy kissé amortizálnia. Persze minden azon múlik, hogy diórámában szereplő figurák hány évvel, vagy évtizeddel később keresték fel a repülőroncsot...Na már most, ha egyikük szereli, akkor a személyek is egy korábbi időből származnak, nem mai egyének.
építész
2008.07.17. 12:28:58
Kicsit utánanéztem a repülőgép történetének...1939-ben készült a prototípusa. A II. világháború idején használták, a pilótafülke, a szárnyak, és farokrész egy zárt teret, négyzetet határol be. Az egyik fát el kellett volna sodornia, de az éppen az adott területen belűl látható. Szerintem az idő múlását akarhatta Ákos érzékeltetni, hogy a környezet regenerálódott így időközben, egy fa is kinőhetett. A gépen ennekellenére nem látni az idő múlását. Nem nagyon látok rozsdát, noha a dzsungelekben van éves szinten legtöbb csapadék, eső. Nem nőtték be a liánok vagy más kuszónövények a repülőgépet.
Ákos
2008.07.17. 19:23:45
A diorámán szereplő gépet 2000 környékén találták meg, és 44ben zuhant le.
A makett a cikkben szereplő internetcímen rendelhető fotó DVD alapján készült, ahol többek között egy P-38-as találnak meg és emelnek ki. Egyedül az oldalszámok nem azonosak a géppel (a fotókon nem látszik rendesen, nagyon lekopott), ezt egy típusfüzetből vettem, de elképzelhető,
hogy a lezuhant gép ugyanabban az alakulatban szolgált, mint az általam megjelenített, hiszen a színezése egyforma volt azzal. (Sajnos az oldal készítőitől nem kaptam engedélyt arra, hogy az általuk a megtaláláskor és a kiemeléskor készített fotókat publikáljam. Ez érthető is, hiszen egyik bevételi forrásuk a fotók.) Az elhelyezésen is csak annyit változtattam a valósághoz képest, hogy a jobb láthatóság kedvéért az orr előtt emelkedő fákat lehegytam. Ebben a megvilágításban értelmetlenné válik minden olyan felvetés, ami az elrendezést, a növényzetet, a színeket és a használtságot kifogásolja, hiszen az a valóságot tükrözi...
építész
2008.07.17. 20:03:03
Hello....Kár, hogy nem kaptad meg a fotókat. Nekem első látásra tünt fúrának néhány dolog. Nem tudtam, hogy a gép pontosan mikor zuhant le. Sejtettem, hogy a második világháború idejére eshetett a dolog...és a szárny mögötti 2 fa is (7-es, 9-es számú pálma és lombos fa) nyílván később nőhetett ki, másként nem történhetett. A gép fokozatosan vesztett a magasságából mielőtt becsapódott volna.... Mindamellett 56 évig eső is érte ezt a roncsot, ha a tényekből indulunk ki....A motor alaposan megrozsdásdott ez idő alatt, én a gép többi részére értettem a dolgot. Van egy másik dióráma maketted az Opel Blitz. Azon az autón nagyszerűen, totál élethűen láthatóak a rozsdanyomok. Amúgy személy szerint nem foglalkozok műanyag makettezéssel. Papírból építek.
Ákos
2008.07.17. 20:31:40
A gép hátsó részében csak alumínium van, ez nem rozsdásodik. Nagyobb mennyiségű vas 3 helyen van: motorok, fegyverzet, kabin.
Szólj hozzá! ?
Megjegyzést csak bejelentkezett felhasználók írhatnak. Bejelentkezés, regisztráció