SSBN-619 Andrew Jackson
1:200, Revell
Pintér György - Múzeumi krimik
Végre elkészült harmadik nyitott tengeralattjáróm.
A tengerről indított ballisztikus rakétáknak az ellenség saját területén lévő célpontok ellen történő bevetésének gonolata már a II. világháború idején megfogalmazódott a német hadviselés fejében. A német elképzelés szerint egy V-2 típusú robotrepülőgép és annak indítóállomását vontatták volna egy tengeralattjáróval a megsemmisítendő cél hatótávolságába. Ebből az elképzelésből azonban nem vált valóság.
A német elképzelésekre alapozva az 1940-es évek végén már belekezdtek a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétarendszerek fejlesztésébe.
Az Egyesült Államok "Polaris" néven ismertté vált tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétája nem volt a világ első tengeri telepítésű stratégia fegyvere. 1955 szeptemberében az akkor még Szovjetunió indított ballisztikus rakétát tengeralattjáróról. Ez majd négy évvel előzte meg az Egyesült államok első rakétájának kilövését.
A világon az első tengeralattjáróról indítható ballisztikus fegyverzet-rendszer 1959-ben állt rendszerbe. Ez az SLBM (Submarine Launched Ballistic Missile) volt.
A U.S. Polaris SLBM, mely egy évvel ezt követően került rendszerbe állításra, viszont technikailag fejletteb és valóban forradalmi fegyver-rendszer volt.
Tengeralattjárók
A világ első SLBM tengeralattjárói a szovjet Zulu-osztályú, dízel-elektromos meghajtású egységek voltak két-két rakétával felfegyverezve. Az 1958-1959-ben szolgálatot teljesítő SLBM-ekhez átalakított vízalatti egységeket az új HOTEL (atommeghajtású) és Gold (dízel-meghajtású) osztályú hajók követték melyek mindegyike már három-három rakétát hordozott. Azonban ezek a hajók csak a feleszínen voltak képesek a rakéta indításra.
Ezzel ellentétben a U.S. Polaris tengeralattjárók mindegyike 16 darab rakétát hordozott és ami nagyon lényeges a rakétákat akkor is ki lehett lőni, amikor a tengeralattjáró teljes egészében a víz alatt volt.
A Polaris tengeralattjáróknak három elhatárolható osztálya volt:
* 5 db. SSBN-598 George Washington osztályú
* 5 db. SSBN-608 Ethan Allen osztályú
* 31 db. SSBN-616 Lafayette osztályú
Minden egymást követő osztálynal, köztük a Lafayette két altípusánál is, jelentős volt az (elsősorban gépészeti módosításokból adódó) fejlődés. Mindamellett mindhárom osztálynak az alap felépítése ugyanaz volt, ugyanazzal az S5W reaktorművel és a 16 hordozott rakétával
SSBN-619
SSBN: Fleet Ballistic Missile Submarin (nuclear-propulsion) - Ballisztikus rakéta-hordozó tengeralattjáró (atom-meghajtású)
Az SSBN-619 lajstromjelű tengeralattjáró az Andrew Jackson egy a Lafayette osztályú Polaris elnevezésű ballisztikus rakéta-rendszerrel ellátott hajók közül.
Technikai adatok
Vízkiszorítás (tonna): 17 764 (felszínen) – 18 750 (lemerülve)
Hossz (m): 170,7
Szélesség (m): 12,8
Merülés (m): 10,8
Sebesség (csomó): 20 (felszínen) – 30 (lemerülve)
Meghajtás: S5W típusú nyomottvizes természetes hűtésű reaktor a csavartengelyt meghajtó két redukciós turbina számára
Fegyverzet: 16 db. Trident IC4 tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta
4 db. 533mm-es orrvetőcső az ismeretlen számú, csőből indítható eszközök számára
Személyzet: 133 fő
Elektronikai felszereltség: BPS-15A felszíni felderítő radar
WLR-8(v) ESM rendszer
BQQ-6 szonár
BQS-13 szonár
BQS-15 szonár
BQR-19 szonár
BQR-23 vontatott kábelszonár
hírközlési és navigációs rendszer
http://www.kunosmiklos.hu/tengeralattjaro_ssbn619.html
A tengerről indított ballisztikus rakétáknak az ellenség saját területén lévő célpontok ellen történő bevetésének gonolata már a II. világháború idején megfogalmazódott a német hadviselés fejében. A német elképzelés szerint egy V-2 típusú robotrepülőgép és annak indítóállomását vontatták volna egy tengeralattjáróval a megsemmisítendő cél hatótávolságába. Ebből az elképzelésből azonban nem vált valóság.
A német elképzelésekre alapozva az 1940-es évek végén már belekezdtek a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétarendszerek fejlesztésébe.
Az Egyesült Államok "Polaris" néven ismertté vált tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétája nem volt a világ első tengeri telepítésű stratégia fegyvere. 1955 szeptemberében az akkor még Szovjetunió indított ballisztikus rakétát tengeralattjáróról. Ez majd négy évvel előzte meg az Egyesült államok első rakétájának kilövését.
A világon az első tengeralattjáróról indítható ballisztikus fegyverzet-rendszer 1959-ben állt rendszerbe. Ez az SLBM (Submarine Launched Ballistic Missile) volt.
A U.S. Polaris SLBM, mely egy évvel ezt követően került rendszerbe állításra, viszont technikailag fejletteb és valóban forradalmi fegyver-rendszer volt.
Tengeralattjárók
A világ első SLBM tengeralattjárói a szovjet Zulu-osztályú, dízel-elektromos meghajtású egységek voltak két-két rakétával felfegyverezve. Az 1958-1959-ben szolgálatot teljesítő SLBM-ekhez átalakított vízalatti egységeket az új HOTEL (atommeghajtású) és Gold (dízel-meghajtású) osztályú hajók követték melyek mindegyike már három-három rakétát hordozott. Azonban ezek a hajók csak a feleszínen voltak képesek a rakéta indításra.
Ezzel ellentétben a U.S. Polaris tengeralattjárók mindegyike 16 darab rakétát hordozott és ami nagyon lényeges a rakétákat akkor is ki lehett lőni, amikor a tengeralattjáró teljes egészében a víz alatt volt.
A Polaris tengeralattjáróknak három elhatárolható osztálya volt:
* 5 db. SSBN-598 George Washington osztályú
* 5 db. SSBN-608 Ethan Allen osztályú
* 31 db. SSBN-616 Lafayette osztályú
Minden egymást követő osztálynal, köztük a Lafayette két altípusánál is, jelentős volt az (elsősorban gépészeti módosításokból adódó) fejlődés. Mindamellett mindhárom osztálynak az alap felépítése ugyanaz volt, ugyanazzal az S5W reaktorművel és a 16 hordozott rakétával
SSBN-619
SSBN: Fleet Ballistic Missile Submarin (nuclear-propulsion) - Ballisztikus rakéta-hordozó tengeralattjáró (atom-meghajtású)
Az SSBN-619 lajstromjelű tengeralattjáró az Andrew Jackson egy a Lafayette osztályú Polaris elnevezésű ballisztikus rakéta-rendszerrel ellátott hajók közül.
Technikai adatok
Vízkiszorítás (tonna): 17 764 (felszínen) – 18 750 (lemerülve)
Hossz (m): 170,7
Szélesség (m): 12,8
Merülés (m): 10,8
Sebesség (csomó): 20 (felszínen) – 30 (lemerülve)
Meghajtás: S5W típusú nyomottvizes természetes hűtésű reaktor a csavartengelyt meghajtó két redukciós turbina számára
Fegyverzet: 16 db. Trident IC4 tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta
4 db. 533mm-es orrvetőcső az ismeretlen számú, csőből indítható eszközök számára
Személyzet: 133 fő
Elektronikai felszereltség: BPS-15A felszíni felderítő radar
WLR-8(v) ESM rendszer
BQQ-6 szonár
BQS-13 szonár
BQS-15 szonár
BQR-19 szonár
BQR-23 vontatott kábelszonár
hírközlési és navigációs rendszer
http://www.kunosmiklos.hu/tengeralattjaro_ssbn619.html
|
|
SSBN-619 Lafayette
|
|
|
SSBN-619
|
|
|
SSBN-619
|
|
|
SSBN-619
|
|
|
SSBN-619
|
|
|
01. Az orrszekció
|
|
|
02. A nyomásálló test egy szelvénye
|
|
|
03. A hajótest elemei
|
|
|
04. Vízrebocsátás
|
|
|
05. Az első legénység
|
|
|
06. Keresztelő
|
|
|
07. Bremerhaven, Németország
|
|
|
08. Charlestoni szárazdokk
|
|
|
09. SSBN-619 Andrew Jackson
|
|
|
10. szárazdokkban
|
|
|
11. szárazdokkban
|
|
|
12. szárazdokkban
|
|
|
13. Polaris indítás
|
|
|
14. Az ellátóhajó mellett
|
|
|
15. Az ellátóhajó mellett
|
|
|
16. SSBN-619 Andrew Jackson
|
|
|
17. SSBN-619 Andrew Jackson
|
|
|
18. Tolóhajók között
|
|
|
19. SSBN-619 Andrew Jackson
|
|
|
20. USS Andrew Jackson SSBN-619
|
2008.01.25.