San Juan Nepomucemo

1:90, ARTESANIA No.20720 (1998)

Pintér György - Múzeumi krimik A HAJÓ TÖRTÉNETE

Ez a hajó talán az egyik legismertebb, legendás hírnevű spanyol sorhajó, részt vett a nevezetes Trafalgari ütközetben melyben rendkivűli bátorságával és hősiességével tűnt ki.
Rendkivüli hajózási és vitorlázási képességekkel rendelkezett. Negyven éves szolgálata alatt részt vett számos tengeri csatában és kampányban, végzett számos őrjáratot és konvoj kíséretet. A rövid,de aktív élete kiemelkedő események és helyzetek tanúja volt és megérdemli, hogy megemlékezzünk róla.
A San Juan Nepomucemo az első tagja annak a hat hajóból álló sorozatnak,melyet a francia származásu Francisco Gautier Audibert tervei és felügyelete alapján készítettek, amelynél új építési technikákat próbáltak ki. A haditengerészet megrendelése alapján megfigyelési-,kisérő-és biztosító feladatok elvégzésére alkalmas hajónak kellet lennie.
Építését a spanyol Guarnizo királyi hajóépítő műhelyben végezték el. Hasonló felépítésű és kivitelezésű testvérhajói: a San Pascual, San Francisco de Asís, San Lorenzo, San Agustín és a Santo Domingo hajók voltak.
Vízrebocsájtása,1 év és 3 hónap építést követően, 1766 október 18-án történt. Mint más számos 18. századi hajót, ezt is egy szent emberről nevezték el. (lásd a fennti neveket is).
Méretei a következőek voltak: 173 láb magas (48 méter), 196 láb és 4 hüvelyk hosszú (54,48 méter), 51 láb és 4 hüvelyk széles (14,2 méter) , 2982 tonna vizkiszórítású és 1630 tonna űrtartalmú.
Személyzete 570 főből állt,köztük 39 tiszt és a kadétok. Képes volt 60 napra elgendő élelem és 80 napnyi ivóviz raktározására a hosszabb utak alkalmára.
Az első időszakban elvégzett vizsgálatok igazolták a hajó kitünő hajózási képességeit a megfigyelő és eszkort feladatok elvégzésére, melyek addig csaknem kizárólag a fregattok kiváltsága volt.
Haditengerészeti szolgálatát a Ferrolban állómásozó hajórajban kezdte.
Az első megbízása 1767-ben a Spanyolországból száműzött jezsuiták kisérete a pápai államig. Ez évben többször is részt vett a jezsuiták kiséretében sőt szállításában is, mely komoly terhet jelentett a legénység és a hajó számára,főleg a hely és élelemadagok szűkössége miatt.
1778. év végén a Dichoso hajó társaságában és Juan Bautista Bonet tábornok parancsnoksága alatt elindul Havanna felé.Feladata az volt, hogy megvédje a spanyol kereskedelmi forgalmat a kalóz-fertőzött vizeken, az ellenségtől, Jamaica és a Bahama-szigetek között. A járörözések közben elfogják a 22 ágyús és 2 tarackos, Clyde angól kalózhajót 150 emberrel a fedélzetén.
1779-ben a karib-tengeri szolgálatok elimeréseként a hajó és legénysége kitüntetésben részesül.
Eközben pedig zajlott az amerikai függetlenségi háború.

1780 októberében csatlakozik mint zászlóshajó egy 4000 emerből ,51 szállítóhajóbol , 6 hadihajóból, 4 fregattból, 1 gőzhajóból álló flottához, D. José Solano parancsnoksága alatt, mely a függetlenségi háboru támogatására érkezett.Pár nappal későb érkező rendivüli erősségű orkán azonban szétszorja a hajókat a Mexikói-öböl területén. Nehézségek árán,de végül is sikerül a flotta egy részének az egyesítése, 1500 ember partra szállása és Pensacola elfoglalása mely lépés révén az angolok elállnak erősítésküldési szándékuktól.
1781-ben mint konvojt kisérő hajó elhagyja Havannát és visszatér a Spanyol honba.
Pensacola elfoglalása után a San Juan folyamatosan vitorlázik a karibi térségben, amerikai, francia és spanyol konvojokat kisér. Az egyik alkalommal, 1782-ben, elfoglalta a brit fregattot, London-t .
1783 szeptember 9.-én visszatér Cadizba.
1784-85-ben a San Juan folyamatosan hajózik a karibi térségbe. Az utak során összehasonlító és mérési teszteket végeznek az új építésű San Ildefonso-val.
1785-ben két ágyúnaszád konvojt kisér el Cartagenába.
1793 április 1-én José de Escaño kapitánysága alatt csatlakozik a Francisco de Borja által vezényelt hajórajhoz,melynek célja a francia királypárti erők támogatása és a Fölközi-tengeri területek felügyelete.
Eközben francia király kérésére Samuel Hood altengernagy vezetése alatt egy kisebb angol flotta közelít a Toulon környékén állomásozó jelentős francia királypárti erők felé. A hajóraj zászlóshajója az ismert Victory. Az angol hajóraj azonban nem volt ahhoz eléggé erős , hogy megfelelő támogatást nyújtson egy tengerfelöli szárazföldi támadáshoz. Nézeteltérés alakult ki a szövetségesek ellenőrzését illetően,mely kihatással lesz a későbbiekre.
A San Juan résztvesz Toulon erődjének megtámadásánál , segítséget nyújt a partraszállásnál .
1793 szeptember 23.án a San Ildefonso a brit St. George valamint a francia fregatt Reális Efigenio kiséretében résztvesz a republikánusok által felügyelt Viña-i tüzérségi támaszpont bombázásában és megsemmísítésében. A maga részéről 1695 lővést ad le. A San Juan,mely a földi tüzérség elsődleges célpontja volt,komoly károkat szenved.
A későbbiekben számos megbízást hajt végre . Decemberre a helyzet válságos lesz a szövetségesek számára,és a hajó résztvesz Toulon kényszerű kiürítésében és a kimenekítés biztosításában.

1794 áprilisában, más hajók kiséretében, biztosítja Don Luis infáns, Párma koronahercegének útját az olasz Livorno-ból Spanyolországba. Ezután visszahajózik a cartagena-i bázisra.
1796-ban a San Ildefonso társaságában Cadizba megy tüzérségi javításokra, felújításokra és lőszerfeltőltésre.

1797-ben csatlakozott a José de Cordoba admirális által vezetett flottához , akik harcoltak az angolok ellen folytatott San Vicente-i csatában, de a tűzharcban nem vett részt. Ennek következtében Antonio Bunz parancsnokot és embereit két évre felfüggesztették.

1799-1802 között, a Mazareddo flottához csatlakozva Brest-ben volt.

1803-ban kerül a legendás D Cosme Damián Churruca kapitánysága alá. Az admiralítás külön engedélyt adott számára a hajó előkészítésére és átalakítására saját kényelmére és megelégedtségére,de ezt nem tudta tejesen véghezvinni az irigység és az Arsenal ellenőrzéseinek hanyagsága miatt. Ezek a változások főleg a ballaszt jobb elosztása, a héjazat megerősítése és a gyenge tarackok cseréje lett volna tüzérségi aknavetőkre. De a végén az Arsenal látva az anyagi terheket,úgy gondolta,mindez nem kivitelezhető,és csak egy részét engedélyezte az átalakításoknak. Legalább a hajótest egy része ellenálóbb lett,és a hajó jobb navigációs tulajdonságokkal rendelkezett. Két hónappal a trafalgari ütközet előtt Churruca megjegyezte , nem volt elég idő,hogy a hajó tulajdonságait javítsák,és végül is más lett mind a tervezetben.

1805 augusztusában fegyelmi eljárás indult több tengerész ellen,mivel azok elhagyták posztjukat és összetüzésbe keveredtek. Ennek következtében majdnem lázadás tör ki,de Churucca határozott fellépése ezt megakadályozza. Ugyancsak Churucca közbenjárásának köszönhető még, hogy ennek következtében mintegy 30 elítélt halálbüntetését 8 év kényszermunkára változtassák.

1805 október 21-én a trafalgari ütközetben a spanyol-francia hajóhad,a híres Armada, súlyos vereséget szenved Nelson admirális által vezényelt angol flottától,mely számban és tűzerőben messze alulmaradt az Armadáétól. A sorozatos rossz döntések és taktikai hibák eldöntötték a csata kimenetelét.
Az ütközet során a San Juan Nepomucemo eposzi küzdelme mint a tengeri csaták történelmének egyik leghősiesebb harca maradt fenn. A San Juan hat ellenséges hajó gyűrűjének fogságába esett, melyből nem sikerült kitörnie,és csak a kapitány és a másodtiszt halála, valamint súlyos emberi veszteségek és a hajó használhatatlansága után adta meg magát az angol Dreadnought sorhajónak. Halála előtt mondta Cosme Damián Churruca parancsnok azt a mondatot,mely azóta híressé vált :"Mondom,halott vagyok, ha tudom,a hajóm fogságba esett ! ". Az angolok fényes győzelmet arattak,de drágán fizettek meg érte.
A csata után a hajót helyrehozták és HMS San Juan néven Gibraltáron teljesített szolgálatot,mint utánpotlást biztosító hajó. A hős Kapitány emlékére réztáblát helyeztek el a parancsnoki fülkében,mely minden oda belépőt tiszteletadásra szólított fel.

1818-ban a hajót eladták és lebontották.

(a fennti cikket több spanyol és angol nyelvű cikkből állítottam össze. Elnézést ha esetleg valamit félreértettem az eredeti szövegből)

A HAJÓ MAKETTJÉRŐL

A hajót 2000-ben kezdtem építeni,de a test elkészítése és főárbocok felhelyezése után ezt abbahagytam. Ez év júniusában vettem újból elő. Jelenleg a teljes árbocrendszer kötélzete szerelésének a végén tartok. Következik majd a vitorlázat és a vitrin elkészítése. A hajót az említett kitből szereltem össze. Mondanom se kell,nem volt minden rendben az alkatrészeket és a tervrajzokat illetően. Sok óra ráment,míg sikerült "mindent" megértenem.Azért most is akadna kérdésem a kötélzettel kapcsolatban. Gyönyörű egy hajó lesz. Ha befejezem,még teszek fel képeket.

KÉRNÉK SZÉPEN TANÁCSOT HOZZÁ ÉRTŐKTŐL MIKÉPPEN OLDJAM MEG A BEVONT VITORLÁZATOT !!!