Savrov S-2
1:72, Amodel
No.7216
Pintér György - Múzeumi krimik
Ez első, sorozatban gyártott vízi repülőgép a Szovjetunióban. Vagyim Boriszovics Savrov szovjet repülőgéptervező és ismert entomológus (rovartan kutatója) 1925-ben nekifogott egy repülőcsónak tervezésének. 1928-ban az OSZOAVIAHIM katonai elő/utóképző szervezet vizsgálta a terveket és támogatta a gép létrejöttét.
A helyzetre jellemző, hogy házilag, otthon készítették el a komplett gépet, ez lett az S-1. Ennek továbbfejlesztett változata volt a mai témánk, az S-2, később AS-2. A gép három személy szállítására volt alkalmas. Ezen felül még az S-3, az S-5 és az S-7 megalkotása fűződött Savrov nevéhez.
Az S-2 első repülése 1929. június 21-én volt és több mint harminc évig állt szolgálatban. Használta az Aeroflot, volt posta- és mentőrepülőgép. A Jeges-tengeren közlekedő jégtörők kiszolgálására is alkalmazták, a hajók felszereléséhez is tartozott egy-egy. A másik nagy használója a Halászati Népbiztosság volt. A Gorkij Propaganda Században is repült. A második világháború alatt a finnek zsákmányoltak két példányt, amit aztán be is vetettek előző gazdáik ellen.
A gép "másfél-fedelű" volt. A "fél" az úszókat is tartalmazta.
A makettváltozat több gyártónál is fellelhető. Ilyen a műgyanta maketteket gyártó HR Model és az "At Vinta", de létezik papírmakett változata is. Az "ős" 1:72-es a "Zavod 23"-tól ered. Ennek továbbgondolása lett az Amodel ma tárgyalt készlete.
Innentől Pércsy Gábor (Dunaszentpál) makettépítő-kolléga leírása következik a makettről és az építésről.
A készlet az Amodel gyártmánya. Aki ismeri az ukrán gyártót, az tudja, hogy az összerakáshoz elő kell készíteni csiszolókat, tömítőt és türelmet. Egy pozitívumot tudok mondani: olyan készleteket is kiad, amit más nemigen.
Doboz nélküli készletet sikerült beszereznem, egy zacskóban voltak az öntőkeretek (az átlátszó hiányzott), az összeállítási útmutató és a ránézésre elég ramaty állapotú matricalap.
Az öntőkereteken több helyen látható sorja, néhol beszívódás. A tömítő segítségét hívtam szinte minden alkatrész összeragasztásánál. A szárnytartó dúcok leválasztáskor elpattantak, a többi alkatrész elég jól használható volt. A hordágyat nem használtam fel, úgysem látszik.
Az összeállítási útmutató mondjuk, hogy elfogadható.
Nem így képzelem el az örömmakettezést, de aki annak idején KP maketteken szocializálódott, annak ez a készlet sem okozhat nagy gondot (bár én azokat sem szídtam sosem). Van benne kihívás, de én sohasem hátráltam meg. Ha raktál már össze Pegazus makettet, ahhoz képest ez egy nagyon jó készlet.
Lassan, de biztosan sikerült elkészítenem a testet, majd a szárnyat, azok összeépítése már egy kicsit fogósabb feladat volt az eltörött dúcok miatt, de ezt is megoldottam. Már az első áttekintéskor eldöntöttem, hogy a vöröskeresztes mentőcsónak változatot készítem el.
Festés és lakkozás után jöhettek a matricák. Elég problémás volt a felrakásuk, de sikerült. Mivel az átlátszó öntőkeret hiányzott, megpróbáltam saját magam összehozni egy kis szélvédőt. A kerekek, a motor és a légcsavar elhelyezése már problémamentes volt. Nem számítottam rá, hogy a nagy piros kereszt matricák használhatatlanok lesznek. Reméltem, hogy találok a sok maradék matricám között olyat, amit fel tudok használni a szárny két végére. Sajnos nem leltem olyan maradékra sem, amiből össze tudtam volna mixelni két piros keresztet. Illetve találtam piros csíkokat, aminek az árnyalata is megfelelt, de ez nem vizesmatrica volt, hanem a hagyományos lehúzós. Ezekből sikerült felragasztanom a kereszteket (sajnos ez ki is tűnik). Két lakkréteggel lezártam és késznek tekintem a makettet.
Nem ez volt az első Amodel készletem. Úgy érzem ebből is sikerült kihoznom egy elfogadható makettet. Biztos, hogy lehetne még javítani rajta, de nekem tetszik és jól fog mutatni a többi hasonlóan izgalmas makett között.
A helyzetre jellemző, hogy házilag, otthon készítették el a komplett gépet, ez lett az S-1. Ennek továbbfejlesztett változata volt a mai témánk, az S-2, később AS-2. A gép három személy szállítására volt alkalmas. Ezen felül még az S-3, az S-5 és az S-7 megalkotása fűződött Savrov nevéhez.
Az S-2 első repülése 1929. június 21-én volt és több mint harminc évig állt szolgálatban. Használta az Aeroflot, volt posta- és mentőrepülőgép. A Jeges-tengeren közlekedő jégtörők kiszolgálására is alkalmazták, a hajók felszereléséhez is tartozott egy-egy. A másik nagy használója a Halászati Népbiztosság volt. A Gorkij Propaganda Században is repült. A második világháború alatt a finnek zsákmányoltak két példányt, amit aztán be is vetettek előző gazdáik ellen.
A gép "másfél-fedelű" volt. A "fél" az úszókat is tartalmazta.
Dobozfedélrajz
Savrov S-2
1:72 Amodel Savrov S-2
1:72 Amodel Savrov S-2
A makettváltozat több gyártónál is fellelhető. Ilyen a műgyanta maketteket gyártó HR Model és az "At Vinta", de létezik papírmakett változata is. Az "ős" 1:72-es a "Zavod 23"-tól ered. Ennek továbbgondolása lett az Amodel ma tárgyalt készlete.
Innentől Pércsy Gábor (Dunaszentpál) makettépítő-kolléga leírása következik a makettről és az építésről.
A készlet az Amodel gyártmánya. Aki ismeri az ukrán gyártót, az tudja, hogy az összerakáshoz elő kell készíteni csiszolókat, tömítőt és türelmet. Egy pozitívumot tudok mondani: olyan készleteket is kiad, amit más nemigen.
Doboz nélküli készletet sikerült beszereznem, egy zacskóban voltak az öntőkeretek (az átlátszó hiányzott), az összeállítási útmutató és a ránézésre elég ramaty állapotú matricalap.
Az öntőkereteken több helyen látható sorja, néhol beszívódás. A tömítő segítségét hívtam szinte minden alkatrész összeragasztásánál. A szárnytartó dúcok leválasztáskor elpattantak, a többi alkatrész elég jól használható volt. A hordágyat nem használtam fel, úgysem látszik.
Az összeállítási útmutató mondjuk, hogy elfogadható.
Nem így képzelem el az örömmakettezést, de aki annak idején KP maketteken szocializálódott, annak ez a készlet sem okozhat nagy gondot (bár én azokat sem szídtam sosem). Van benne kihívás, de én sohasem hátráltam meg. Ha raktál már össze Pegazus makettet, ahhoz képest ez egy nagyon jó készlet.
Lassan, de biztosan sikerült elkészítenem a testet, majd a szárnyat, azok összeépítése már egy kicsit fogósabb feladat volt az eltörött dúcok miatt, de ezt is megoldottam. Már az első áttekintéskor eldöntöttem, hogy a vöröskeresztes mentőcsónak változatot készítem el.
Festés és lakkozás után jöhettek a matricák. Elég problémás volt a felrakásuk, de sikerült. Mivel az átlátszó öntőkeret hiányzott, megpróbáltam saját magam összehozni egy kis szélvédőt. A kerekek, a motor és a légcsavar elhelyezése már problémamentes volt. Nem számítottam rá, hogy a nagy piros kereszt matricák használhatatlanok lesznek. Reméltem, hogy találok a sok maradék matricám között olyat, amit fel tudok használni a szárny két végére. Sajnos nem leltem olyan maradékra sem, amiből össze tudtam volna mixelni két piros keresztet. Illetve találtam piros csíkokat, aminek az árnyalata is megfelelt, de ez nem vizesmatrica volt, hanem a hagyományos lehúzós. Ezekből sikerült felragasztanom a kereszteket (sajnos ez ki is tűnik). Két lakkréteggel lezártam és késznek tekintem a makettet.
Nem ez volt az első Amodel készletem. Úgy érzem ebből is sikerült kihoznom egy elfogadható makettet. Biztos, hogy lehetne még javítani rajta, de nekem tetszik és jól fog mutatni a többi hasonlóan izgalmas makett között.
A saját készítésű szélvédővel
|
|
Dobozfedélrajz
|
|
|
A fröccsöntött alkatrészek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hadviselt kinézésű matricalap
|
|
|
|
|
|
A légcsavar
|
|
|
|
|
|
"Útra" készen
|
|
|
Légcsavar nélkül
|
|
|
A saját készítésű szélvédővel
|
|
|
A pót-keresztekkel
|
2025.09.15.