Pintér György - Múzeumi krimik
Szeretném bemutatni legújabb építésemet, az igazi nagyvadat, az Elefántot.
A járműről:
1943-ban építették, mint nehéz páncélos vadászt, eredetileg Ferdinand néven, melyet tervezőjéről, Ferdinand Porschéról kapott. A későbbi, 1944-es változatot átnevezték Elefántra.
A Porsche AG gyár a Tigris gyártásának elnyeréséért készített Tigris alvázakat, melyeket aztán nem tudtak befejezni, mivel végül a Henschel Tigris terv lett kiválasztva. A alvázakra továbbiakban nem volt szüksége a gyárnak, ezért felmerült a kézenfekvő ötlet, hogy felkerüljön rá a Krupp új fejlesztésű, precíziós, 88 mm-es Pak 43/2 lövege.
Míg a legtöbb tankvadászt, mint a Marder szériát a szükség keltette életre és kevésbé volt rájuk jellemző az átgondolt tervezés, az Elefánt esetében tudatos tervezésről beszélhetünk.
A fegyver első bevetésére, még Ferdinand néven, kurszki ütközetben került sor. A csatában megmaradt Elefántokat a tapasztalatok alapján módosították, melynek részeként kapott egy MG 34-es géppuskát előre, és zimmeritréteget. Növelték a homlokpáncél vastagságát és szélesítettek a lánctalpon, ám így a jármű súlya 65-ről 70 tonnára nőtt.
A kurszki ütközetben ugyan sokat vártak tőle, ám felmerültek hiányosságai. A gyalogsági támadás ellen a Ferdinand a géppuska hiányában sebezhető volt. Bár a löveg jól teljesített, nagyon sok járművet vesztettek aknák és motorhiba miatt. A tankvadász a háború folyamán még Olaszországban is teljesített szolgálatot, ám 70 tonnás súlyával sok hidat és utat nem tudott használni. A motorproblémát pedig sohasem voltak képesek véglegesen orvosolni.Ettől függetlenül a Ferdinand/Elefánt akár lehetett volna a legeredményesebb tankvadász, ha a mozgékonyságán és motorhibán javítanak, ugyanis elképesztő tűzereje és jó páncélozottsága (200 mm) azzá tehette volna. A találat/veszteség aránya 10:1 volt. A kurszki ütközetben 13 elvesztett Ferdinand mellett 320 orosz tankot semmisített meg.
A makettről:
Ez az első Trumpeter makettem. Kicsit tartottam tőle, mivel ár alapján általában olcsóbb, mint a Dragon vagy egy Italeri, ennek ellenére nagyon kellemesen csalódtam. Nem mondom, hogy nem volt sok helyen sorja és voltak alkatrészek, melyeket sokat kellett csiszolni, de például az építési leírása precízebb volt, mint például amit eddig a Dragonnál tapasztaltam.
Nagyon pozitív, hogy volt gumilánctalp és félig-meddig szemenkénti lánctalp. A fő elemek jól illeszkedtek, nagy pontatlanságot nem tapasztaltam.
Amivel ennél a makettnél először megpróbálkoztam, az a zimmeritréteg. Mindenki döntse el, mennyire sikerült. Nem egyenletes a minősége, ezt elismerem. A felépítmény végére jöttem bele valamennyire, az már határozottan szebb lett. mint az alsó részen. A zimmeritréteget egyébkét fakitt-el készíttettem, amit kezdetben kis csavarhúzóval, később szikével barázdáltam.
A festéshez a szokásos metál, Revell 91+9 alapozás után a Gunze 66-es színét használtam. Itt egy kicsit dilemmában voltam. AZ előző makettnél a ModellMaster sárgáját használtam,és valóban,ez a Gunze 66-os szín egy kicsit szerintem barnásabb, mint amilyen a valóságban volt, viszont ez a szín nekem jobban tetszik. Úgyhogy, ha most azt mondja valaki, hogy nem stimmel a szín, valószínűleg igaza van, de most a nekem jobban tetsző színnél kötöttem ki.
A álcázószínekhez szintén a leírás alapján ajánlott Gunze 302 és 37-es színeket vittem fel. Bemosáshoz Revell 8+84-et alkalmaztam, koszoláshoz, sarazáshoz pedig barna és aranysárga pasztellkréta keverékét.
A makettel egészen gyorsan elkészültem, és összességében elégedett vagyok. Ami lehetett volna szebb, azon túl, amit itt még észrevesztek, a lánctalp. Pár ponton nem úgy illeszkedik, ahogy kéne. Lehet, hogy jobban jártam volna a gumissal.