Sd.Kfz. 251/1 Ausf.D és 7.5cm PaK 40
1:72, Dragon
No.7369 (2008)
Pintér György - Múzeumi krimik
Szeretném bemutatni legújabb makettemet. Ezt szinte az elsők között vettem, ám csak most kerítettem sort összerakására, mivel alapvetően ez valahol két makett és csak most éreztem magamat annyira rutinosnak, hogy nekilássak.
A doboz két harci eszközt, úgy, mint az Sd. Kfz. 251/1 és egy vontatott löveget, a tekintélyt parancsoló PaK 40 löveget tartalmaz.
A járműről és lövegről (forrás: wikipédia ):
Az Sd.Kfz 251 a második világháborúban a német hadsereg által használt általános célú féllánctalpas páncélozott harci jármű. Négy főtípus A, B, C és D készült belőle,és ezen túlmenően további 23 feladatspecifikus felépítményváltozatot alakítottak ki. A jármű funkcióját a per-jel utáni szám jelölte. A háború után 1950-ig maradt gyártásban Csehszlovákiában OT-810 típusjellel.
A német hadseregnek a páncélos hadviselést elősegítendő szüksége volt olyan harci járműre, mely lehetővé tette, hogy a gyalogság képes legyen együtt mozogni a támadás ékét képező páncélosokkal. Az A és B verziók gyermekbetegségeinek kijavítása után alakult ki a C és D verzió, melyeket a háború végéig gyártottak.
A felépítmény egységesen két féltestből állt, melyeket a vezető és a mellette ülő járműparancsnok széke mögött illesztettek csavarokkal, majd később hegesztéssel.
A jármű féllánctalpas, azaz a jármű elejében elhelyezett Maybach-motor a gépjárműtest alatti futóműn kialakított lánctalpas rendszert hajtotta, az orr alatt elhelyezett gumikerekes, torziós laprugókkal felszerelt tengely csak az enyhe ívű kanyarodást szolgálta. A tényleges fordulást a lánctalpak egyes oldalainak fékezésével oldották meg. Ez az elrendezés a háborút követően nem került továbbfejlesztésre egyik országban sem, gyakorlatilag a csak tisztán lánctalpas és gumikerekes futóművek fejlesztése fejlődött tovább napjainkra.
Az alaptípus fegyverzete két, egy mellső és egy hátsó géppuska volt. A mellső géppuska előre és oldalra tüzelhetett, a kezelőt egy ékszerűen kiképzett 10 mm-es acéllemez védte, a hátsó pedig egy forgatható légvédelmi állványra volt szerelve, védőlemezei nem voltak kialakítva. Géppuskaként alkalmazható volt mind az MG 34, mind az MG 42 is.
Személyzet: 2+10 fő
Hosszúság: 5.8 m
Szélesség: 2.1 m
Magasság: 1.75 m
Tömeg 7.8 t
Páncélzat 8-14.5 mm
Motor teljesítmény: 100 LE
Sebesség: 52.5 km/h
Hatótávolság: 300 km (úton), 130 km (terepen)
A PaK 40-es löveg:
A PaK 40, vagyis a Panzerabwehrkanone 40 egy német 7.5 cm-es páncéltörő löveg, melyet 1939-1941 között fejlesztettek ki a Rheinmetall-nál. Ezen löveg járműbe szerelt jáltozatai a KwK 40 és StuK 40, melyek a német páncéltörő ágyúk gerincét alkották.
A PaK 40 fejlesztése 1939-ben kezdődött, amikor mind a Krupp, mind a Rheinmetall vállalatokat megbízták egy 7,5 cm-es páncéltörő ágyú kifejlesztésével. A projekt fontossága a kezdetekben alacsony volt, de a Barbarossa hadművelet alatt 1941-ben erősen páncélozott orosz tankok jelentek meg, mint a KV–1, növelte a projekt fontosságát. Az első lövegeket 1941 novemberében szállították. 1943-ra a PaK 40 a német páncéltörő tüzérség alapfegyvere lett.
A PaK 40 a német hadsereg szabványfegyvere maradt a háború végéig, és a németek szövetségeseit is felfegyverezték vele. Néhány zsákmányolt darabot használt a Vörös Hadsereg is. A háború végén a PaK 40 szolgálatban maradt néhány európai hadseregben, beleértve Albániát, Bulgáriát, Csehszlovákiát, Finnországot, Magyarországot, Norvégiát és Romániát.
Hozzávetőleg 23500 darabot gyártottak és nagyjából további 6000 darabot használtak páncélvadászok felfegyverzésére.
Hossz: 6,2 m
Csőhossz: 3.45 m
Szélesség: 2 m
Magasság: 1,25 m
Súly (tűzkészen): 1425 kg
Oldalirányzás: 65°
Hatásos lőtávolság: 1800 m
Maximális lőtávolság: 7678 m (HE lövedék)
Töltet súlya: 3,18 kg-tól 6,8 kg-ig
Páncélátütő képesség (90°) 500 méteren:
132 mm (szabvány páncéltörő lövedék)
154 mm (volfram magvas lövedék)
A makettről:
Alapvetően szépen kidolgozottnak találtam a makettet. Az elemek aprólékosak, részletgazdagok, ahogy ezt egy Dragon makettől elvárja az ember. Azonban megint csalódtam egy kicsit a Dragonban, ugyanis legalább két helyen súlyosan félrevezetett az építési leírás.
Az előző makettemnél már írtam, hogy egyszerűen értelmezhetetlen volt az, hogy hogyan kéne az egyik-másik darabnak illeszkednie, merthogy nem volt megfelelő mennyiségű rajz a makettről. Akkor azt kaptam itt válaszként vissza, hogy a Dragon feltételezi ezen kiteknél, hogy az illető alaposan utánanézett az építendő makettjének. Ezt is elfogadtam akkor.Viszont azt már kevésbé, vagy egyáltalán nem tudom elfogadni, hogy a leírás bizonyos ponton még önmagának is ellentmondva hülyeségre utasít. Tehát az egyik képen felrakatna egy elemet a löveg egyik szárára, majd a következő ábrán már a másik száron mutatja az összeállított ábrán.Ezt meg akárhogy próbálom megmagyarázni, nem tudom. Ez szimplán hiba.
A másik hiányosság, amire mondjuk figyelhettem volna, de gondoltam csak segít majd a leírás, hogy a lánctalp egyszer csak felugrik az építési rajz egyik fázisában, azonban akkor szembesültem vele, hogy úgy már nem lehet felrakni, mert valami útban van.
A festésnél az eddig nekem bevált módszert követtem. Revell 91+9-el alapoztam. Erre jött a Dragon által is javasolt Gunze 303 Green és a 47-es Red Brown. Sárgának viszont nem a Gunze 66-es Sandy Brown-ját, hanem a Modell Master 2088-át kentem fel. Ezt mondjuk megint nem értem teljesen, biztos van rá magyarázat, hogy annak ellenére, hogy mind a kettő RML 79, köszönőviszonyban sincsenek a két gyártó színei.
Az álcázószíneket több fázisban, kontúrosan vittem fel maszkolással.
Bemosáshoz Gunze fekete színét és pasztellkrétát alkalmaztam.
Az elülső géppuska páncéllemezénél elszúrtam, hogy nem vettem észre a dobozban található fotómaratott alkatrészeket, és már nem tudtam volna szétszedni az összeragasztott elemeket, úgyhogy nem is kockáztattam.
Összességében nekem tetszik a végeredmény. Csak az építés vége felé igazán megszeretni az egészet, mert őszintén szólva nem hittem, hogy ennyire részletgazdag makett tud kijönni ebből a végére.
A doboz két harci eszközt, úgy, mint az Sd. Kfz. 251/1 és egy vontatott löveget, a tekintélyt parancsoló PaK 40 löveget tartalmaz.
A járműről és lövegről (forrás: wikipédia ):
Az Sd.Kfz 251 a második világháborúban a német hadsereg által használt általános célú féllánctalpas páncélozott harci jármű. Négy főtípus A, B, C és D készült belőle,és ezen túlmenően további 23 feladatspecifikus felépítményváltozatot alakítottak ki. A jármű funkcióját a per-jel utáni szám jelölte. A háború után 1950-ig maradt gyártásban Csehszlovákiában OT-810 típusjellel.
A német hadseregnek a páncélos hadviselést elősegítendő szüksége volt olyan harci járműre, mely lehetővé tette, hogy a gyalogság képes legyen együtt mozogni a támadás ékét képező páncélosokkal. Az A és B verziók gyermekbetegségeinek kijavítása után alakult ki a C és D verzió, melyeket a háború végéig gyártottak.
A felépítmény egységesen két féltestből állt, melyeket a vezető és a mellette ülő járműparancsnok széke mögött illesztettek csavarokkal, majd később hegesztéssel.
A jármű féllánctalpas, azaz a jármű elejében elhelyezett Maybach-motor a gépjárműtest alatti futóműn kialakított lánctalpas rendszert hajtotta, az orr alatt elhelyezett gumikerekes, torziós laprugókkal felszerelt tengely csak az enyhe ívű kanyarodást szolgálta. A tényleges fordulást a lánctalpak egyes oldalainak fékezésével oldották meg. Ez az elrendezés a háborút követően nem került továbbfejlesztésre egyik országban sem, gyakorlatilag a csak tisztán lánctalpas és gumikerekes futóművek fejlesztése fejlődött tovább napjainkra.
Az alaptípus fegyverzete két, egy mellső és egy hátsó géppuska volt. A mellső géppuska előre és oldalra tüzelhetett, a kezelőt egy ékszerűen kiképzett 10 mm-es acéllemez védte, a hátsó pedig egy forgatható légvédelmi állványra volt szerelve, védőlemezei nem voltak kialakítva. Géppuskaként alkalmazható volt mind az MG 34, mind az MG 42 is.
Személyzet: 2+10 fő
Hosszúság: 5.8 m
Szélesség: 2.1 m
Magasság: 1.75 m
Tömeg 7.8 t
Páncélzat 8-14.5 mm
Motor teljesítmény: 100 LE
Sebesség: 52.5 km/h
Hatótávolság: 300 km (úton), 130 km (terepen)
A PaK 40-es löveg:
A PaK 40, vagyis a Panzerabwehrkanone 40 egy német 7.5 cm-es páncéltörő löveg, melyet 1939-1941 között fejlesztettek ki a Rheinmetall-nál. Ezen löveg járműbe szerelt jáltozatai a KwK 40 és StuK 40, melyek a német páncéltörő ágyúk gerincét alkották.
A PaK 40 fejlesztése 1939-ben kezdődött, amikor mind a Krupp, mind a Rheinmetall vállalatokat megbízták egy 7,5 cm-es páncéltörő ágyú kifejlesztésével. A projekt fontossága a kezdetekben alacsony volt, de a Barbarossa hadművelet alatt 1941-ben erősen páncélozott orosz tankok jelentek meg, mint a KV–1, növelte a projekt fontosságát. Az első lövegeket 1941 novemberében szállították. 1943-ra a PaK 40 a német páncéltörő tüzérség alapfegyvere lett.
A PaK 40 a német hadsereg szabványfegyvere maradt a háború végéig, és a németek szövetségeseit is felfegyverezték vele. Néhány zsákmányolt darabot használt a Vörös Hadsereg is. A háború végén a PaK 40 szolgálatban maradt néhány európai hadseregben, beleértve Albániát, Bulgáriát, Csehszlovákiát, Finnországot, Magyarországot, Norvégiát és Romániát.
Hozzávetőleg 23500 darabot gyártottak és nagyjából további 6000 darabot használtak páncélvadászok felfegyverzésére.
Hossz: 6,2 m
Csőhossz: 3.45 m
Szélesség: 2 m
Magasság: 1,25 m
Súly (tűzkészen): 1425 kg
Oldalirányzás: 65°
Hatásos lőtávolság: 1800 m
Maximális lőtávolság: 7678 m (HE lövedék)
Töltet súlya: 3,18 kg-tól 6,8 kg-ig
Páncélátütő képesség (90°) 500 méteren:
132 mm (szabvány páncéltörő lövedék)
154 mm (volfram magvas lövedék)
A makettről:
Alapvetően szépen kidolgozottnak találtam a makettet. Az elemek aprólékosak, részletgazdagok, ahogy ezt egy Dragon makettől elvárja az ember. Azonban megint csalódtam egy kicsit a Dragonban, ugyanis legalább két helyen súlyosan félrevezetett az építési leírás.
Az előző makettemnél már írtam, hogy egyszerűen értelmezhetetlen volt az, hogy hogyan kéne az egyik-másik darabnak illeszkednie, merthogy nem volt megfelelő mennyiségű rajz a makettről. Akkor azt kaptam itt válaszként vissza, hogy a Dragon feltételezi ezen kiteknél, hogy az illető alaposan utánanézett az építendő makettjének. Ezt is elfogadtam akkor.Viszont azt már kevésbé, vagy egyáltalán nem tudom elfogadni, hogy a leírás bizonyos ponton még önmagának is ellentmondva hülyeségre utasít. Tehát az egyik képen felrakatna egy elemet a löveg egyik szárára, majd a következő ábrán már a másik száron mutatja az összeállított ábrán.Ezt meg akárhogy próbálom megmagyarázni, nem tudom. Ez szimplán hiba.
A másik hiányosság, amire mondjuk figyelhettem volna, de gondoltam csak segít majd a leírás, hogy a lánctalp egyszer csak felugrik az építési rajz egyik fázisában, azonban akkor szembesültem vele, hogy úgy már nem lehet felrakni, mert valami útban van.
A festésnél az eddig nekem bevált módszert követtem. Revell 91+9-el alapoztam. Erre jött a Dragon által is javasolt Gunze 303 Green és a 47-es Red Brown. Sárgának viszont nem a Gunze 66-es Sandy Brown-ját, hanem a Modell Master 2088-át kentem fel. Ezt mondjuk megint nem értem teljesen, biztos van rá magyarázat, hogy annak ellenére, hogy mind a kettő RML 79, köszönőviszonyban sincsenek a két gyártó színei.
Az álcázószíneket több fázisban, kontúrosan vittem fel maszkolással.
Bemosáshoz Gunze fekete színét és pasztellkrétát alkalmaztam.
Az elülső géppuska páncéllemezénél elszúrtam, hogy nem vettem észre a dobozban található fotómaratott alkatrészeket, és már nem tudtam volna szétszedni az összeragasztott elemeket, úgyhogy nem is kockáztattam.
Összességében nekem tetszik a végeredmény. Csak az építés vége felé igazán megszeretni az egészet, mert őszintén szólva nem hittem, hogy ennyire részletgazdag makett tud kijönni ebből a végére.
|
|
P1020284
|
|
|
P1020285
|
|
|
P1020286
|
|
|
P1020289
|
|
|
P1020288
|
|
|
P1020293
|
|
|
P1020294
|
|
|
P1020295
|
|
|
P1020297
|
|
|
P1020299
|
|
|
P1020300
|
|
|
P1020302
|
|
|
P1020303
|
|
|
P1020304
|
|
|
P1020306
|
|
|
P1020307
|
|
|
P1020308
|
|
|
P1020312
|
2013.06.09.