1:76
Pintér György - Múzeumi krimik
Hosszas kihagyás után rászántam magamat egy újabb „cikk” megírására. Ebben a cikkben szeretném bemutatni első diorámám és a rajta szereplő makettek elkészülését.
A makettek
Az 1:76-os S.A.S. Willy’s Jeep és a 30cwt Chevy a már igencsak koros Matchbox készlete (PK173 kat. sz.), amit a Revell később újra piacra dobott (03225 kat. sz.)
Az építés
Az építés leírásánál először is a kis Jeepet taglalnám. Az alkatrészeken meglátszik már a kor - ez mind a két készletre érvényes -, a kisebb alkatrészek vaskosak, és sorja is előfordulhat itt-ott, az alakhűségre szerintem felesleges kitérni, arányaiban jó, ne bolygassuk a dolgot. Rengeteg apróságot kicseréltem, feljavítottam az építés(ek) során, kezdve:
- az iker Vickers géppuskák csöveit méretre vágott injekcióstűkkel pótoltam, az irányzékait vékony rézdrótokból készítettem el
- az M2-es géppuska csövénél szintén injekcióstűt használtam, illetve a markolatát is feljavítottam
- a kormánykerék és a különböző váltókarok is rézdrótos beavatkozást kaptak
- elkészítettem a hátsó részen szállított üzemanyagos/vizeskannák tartókeretét vékony csíkokra vágott (megfelelő vastagságú) fémfóliából, ahogyan a többi málha rögzítése is elkészült, ugyanezzel a módszerrel
- készítettem a pótkerekekre rögzítve két homokrácsot, „perforált”, vékony lemezekből
- valamint egy pici zászlót a bal első sárvédőre, illetve elkészítettem a vízhűtő vezetékét
- a figurák a készlethez mellékeltek, némi kipofozással: a sofőr nyomi kalapját(Ami viszont a teherautó platóján „landolt” málha gyanánt… hiába no, válság van ) gyakran használt arab fejkendőre cseréltem, a „mitfahrer” pedig kapott egy porvédő szemüveget meg egy szakállat.
A málhák részben a készlethez adottak, részben különböző készletekből vett motyók(eredetiben, vagy házi másolatok). Amire talán „büszke” vagyok, az a motorháztetőn lévő bádogbögre, amit 3 darabból készítettem (alja, oldalpalást, fül) illetve a sofőr melletti tatyón a vöröskereszt, ami szabadkézzel készült (na jó, egy 5/0-s ecset is segített).
Chevrolet
Ennél a járgánynál már az építés elején cseréltem a kardántengelyt, mivel az öreg szerszámnak köszönhetően elég amorf volt (vagy csak nekem?), sebaj egy vékony rész rudacska megoldotta a „problémát”. Kicseréltem a jármű mentésénél használt „szőnyeget” illetve tartóját, a vászoncsíkot felgöngyölt papírral, a tartót pedig igen! Vékony fémfólia és rézdrót felhasználásával pofoztam ki. A két szélvédő közé elkészítettem egy napiránytűt. (Ezt a szerkezetet a korai ’20-as években fejlesztették ki, hajókon és repülőgépeken használva, mivel egy mágneses iránytű nem mutat mindig pontosan észak felé, ha acél van a környezetében. Jelen esetben a Chevy acél kasznija miatt volt szükség erre a megoldásra, elkerülve a kellemetlen pillanatokat.)
Kapott a platón lévő Vickers egy új csövet injekcióstűből, valamint itt is repült a kománykerék, átadva helyét egy házi barkácsolásúnak (a feljavítások mindkét járműnél, figuráknál, egyebeknél sufnituning!) A málha szintén változatos helyekről jött: eredeti mellékelt darabok, másoltak, két csizma egy német baka lábáról, Dragon MG 34 – német csajka, Italeri táskák/dobozok (némelyiken lakat is van), házi gyártású doboz a kapott levelek tárolására (archív fotóról vett ötlet), amire a „LETTERS” feliratot finom csiszolóvásznon kihegyezett (ez a technika egy jól bevált puskázási módszer „mellékterméke”, még hogy nem hasznos a puskázás…) Rotring ceruzával írtam fel.
A plató oldalán rögzített két gerenda szintén hasznos lehetett egy homokba ragadt jármű mentésénél (szintén archív képről). A tartólemezek teamécses fém anyagából készült, maga a gerenda egy-egy instant OKJ-s öregbítésen átesett fenyőrudacska. A motorháztetőn lévő kör alakú valami nem céltábla a lőszert pazarolni kívánó katonák számára, hanem a légi azonosítást segítette. Általában kétoldalasra készítették, egyik oldalon a saját csapatoknak szóló jelzéssel, másikon pedig általában horogkereszttel, az ellenséget megtévesztendő. Nagyon megtetszett ez a kis színfolt a járművön,ezért készítettem el. Nem mellesleg egy, a motorháztetőn ejtett festési hibát is eltakar (de ezt nem tőlem hallottátok).
A készlet figurái itt nem estek át semmilyen plasztikai műtéten, ellenben a platón gubbasztó úriember 3 figurából lett „összelegózva”. Építés közben egyedül az első hűtőrácsnál tapasztaltam pontatlanságot, arra figyelni kell!
Festés
Mindkét jármű színe az útmutató szerint lett keverve 70% fehérből (Revell 5) és 30% okkerből (Revell 88), de ezeket az arányokat szemmel mértem, úgyhogy nem a legpontosabbak. Felhordása ecsettel történt. A kerekeket sötétszürkével (Revell 78) festettem, ez realisztikusabb, mint a fekete, mivel a gumi alapvetően nem fekete, hanem nagyon sötét szürke. A kopásokat, karcolásokat archív képek és a józan eszem(mondom ezt a bögre után…) segítségével próbáltam elhelyezni a járműveken. A járművek (főleg a kerekeknél) és a málhák festésénél nagyon sokat segített Mig Jimenez F.A.Q. könyve. A figurák egyenruháit ennek ez oldalnak a segítségével festettem meg: http://lrdg.hegewisch.net/troopers/index.html
A dioráma
A dioráma, mint a bevezetőben írtam, az első ilyen munkám, a terep végleges formáján egy hétig agyaltam, hogy mi, hogyan, merre helyezkedjen el. Végül e mellett döntöttem. A keret oldalfalai gyárilag fekete rétegelt lemezből készültek, amire először a domborzat körvonalait rajzoltam fel, majd ki lettek vágva (köszönet érte édesapámnak!) Gérbevágás után kapott egy snassz mezei MDF fenéklemezt. A tényleges terep elkészítésénél Adóba László „Építsünk diorámát!” 1-2. kötete segítette a munkámat, köszönetem értük! A keretbe hűtőgépek hőszigetelésénél használatos purhabból vágtam/reszeltem ki a domborzatot, kialakítottam a nagyobb sziklák( agyagdarabok) „fészkeit”majd felvizezett,faragasztós WC-papírral burkoltam (lsd. „Építsünk diorámát! 1.). Száradása után faragasztót ecseteltem a felületre, amibe először a nagyobb kavicsokat ültettem be, majd az egyre apróbbakat, haladva a legfinomabb porig. A felesleget egyszerűen lerázva, ahol kellett, ott kipótoltam. A talajhoz használt anyag valódi, Egertől nem messze, egy nyaralás során gyűjtöttem egy út menti sziklafal tövéből. Az anyag egy talaj és finom kőzeti maradvány elegye, ezt az esők mosták ki a sziklák repedéseiből. Ez lett körülbelül 5-6 szemcseméretre szétrostálva. Illetve a színbeli egyhangúságot elkerülendő kisebb nagyobb zúzott agyagdarabkákat is felhasználtam.
A gyér növényzetet leginkább különböző, gyűjtött növények szárított gyökereiből alakítottam ki. Kivételt képez ez alól a kétféle „élő” növény, amiknek szintén utánanéztem, sajnos Líbiai növényekről nem találtam semmit, így némileg csalva marokkói pozsgásokból szemeztem. Az egyik a kis bokorszerű balzsamos kutyatej (Euphorbia balsamifera), az egyik a domb tetején, a másik a mélyebben fekvő részen található. Elkészítésükhöz -lehet, hogy megbotránkoztató módon- zuzmódarabkákat használtam fel, a mellékelt képen egy eredeti növényről, szerintem hasonlít (mégiscsak jó valamire ez a vacak zuzmó, mondjuk másra se…) Majd az igazi növényt alapul véve festettem. A másik egy Szokotrai dögvirág (Caralluma socotrana) lenne, ennek megtalálását a jó szeműeknek ajánlom (segítségül: a dombon lévő kutyatejtől nincs messze). Már csak azért került fel, mert megcsináltam és kidobni nem akartam. Elkészítéséhez a már jól bevált rézdrótot használtam, apró darabokat vágva, majd recés pofájú fogóval megnyomkodva, imitálandó a növény rücskös felszínét (persze, hogy semmi nem látszik belőle). A virágocskái vékony fémfóliából kivágott pici csillag alakok, piros festékkel kezelve. Az utacska mellett elhelyeztem egy elhagyott, kopott német sisakot, némi plusz részletet adva a diorámának. Mindezek végeztével (természetesen teljes száradás után felhelyeztem a már kész járműveket és kapott egy öntapadós címkét, ami a képek készítése után került fel, azért nem látszik.
Remélem, hogy nem untattam senkit a süketelésemmel az iránytűkről, meg a marokkói gazokról, és egy élvezhető cikket/diorámát sikerült összehoznom. Abban is reménykedek, hogy semmi fontosat nem felejtettem ki, mivel a járművek még 2011 nyarán készültek, a dioráma pedig a 2012-es mosonmagyaróvári kiállítás előtt. Ha valakinek bármilyen kérdése lenne a diorámával, a makettekkel, vagy akár a balzsamos kutyatejjel kapcsolatban, tegye fel bátran! Köszönöm a figyelmet!
Az építés/festés során felhasznált referenciák, internetes oldalak:
Osprey Warrior 148 – Long Range Desert Group Patrolman
Eric Morris – Guerillas in uniform – Churchill’s Private Armies int he Middle East and the War Against Japan 1940-1945
Gavin Mortimer – The SAS in World War II – An Illustrated History
Adóba László – Építsünk diorámát! 1-2.
Míg Jimenez - F.A.Q.
http://www.lrdg.de/main.htm
http://lrdg.hegewisch.net/lrdg.html
Köszönet szüleimnek, barátaimnak, a HCModelling fórum tagjainak az építő kritikákért!
A makettek
Az 1:76-os S.A.S. Willy’s Jeep és a 30cwt Chevy a már igencsak koros Matchbox készlete (PK173 kat. sz.), amit a Revell később újra piacra dobott (03225 kat. sz.)
Az építés
Az építés leírásánál először is a kis Jeepet taglalnám. Az alkatrészeken meglátszik már a kor - ez mind a két készletre érvényes -, a kisebb alkatrészek vaskosak, és sorja is előfordulhat itt-ott, az alakhűségre szerintem felesleges kitérni, arányaiban jó, ne bolygassuk a dolgot. Rengeteg apróságot kicseréltem, feljavítottam az építés(ek) során, kezdve:
- az iker Vickers géppuskák csöveit méretre vágott injekcióstűkkel pótoltam, az irányzékait vékony rézdrótokból készítettem el
- az M2-es géppuska csövénél szintén injekcióstűt használtam, illetve a markolatát is feljavítottam
- a kormánykerék és a különböző váltókarok is rézdrótos beavatkozást kaptak
- elkészítettem a hátsó részen szállított üzemanyagos/vizeskannák tartókeretét vékony csíkokra vágott (megfelelő vastagságú) fémfóliából, ahogyan a többi málha rögzítése is elkészült, ugyanezzel a módszerrel
- készítettem a pótkerekekre rögzítve két homokrácsot, „perforált”, vékony lemezekből
- valamint egy pici zászlót a bal első sárvédőre, illetve elkészítettem a vízhűtő vezetékét
- a figurák a készlethez mellékeltek, némi kipofozással: a sofőr nyomi kalapját(Ami viszont a teherautó platóján „landolt” málha gyanánt… hiába no, válság van ) gyakran használt arab fejkendőre cseréltem, a „mitfahrer” pedig kapott egy porvédő szemüveget meg egy szakállat.
A málhák részben a készlethez adottak, részben különböző készletekből vett motyók(eredetiben, vagy házi másolatok). Amire talán „büszke” vagyok, az a motorháztetőn lévő bádogbögre, amit 3 darabból készítettem (alja, oldalpalást, fül) illetve a sofőr melletti tatyón a vöröskereszt, ami szabadkézzel készült (na jó, egy 5/0-s ecset is segített).
Chevrolet
Ennél a járgánynál már az építés elején cseréltem a kardántengelyt, mivel az öreg szerszámnak köszönhetően elég amorf volt (vagy csak nekem?), sebaj egy vékony rész rudacska megoldotta a „problémát”. Kicseréltem a jármű mentésénél használt „szőnyeget” illetve tartóját, a vászoncsíkot felgöngyölt papírral, a tartót pedig igen! Vékony fémfólia és rézdrót felhasználásával pofoztam ki. A két szélvédő közé elkészítettem egy napiránytűt. (Ezt a szerkezetet a korai ’20-as években fejlesztették ki, hajókon és repülőgépeken használva, mivel egy mágneses iránytű nem mutat mindig pontosan észak felé, ha acél van a környezetében. Jelen esetben a Chevy acél kasznija miatt volt szükség erre a megoldásra, elkerülve a kellemetlen pillanatokat.)
Kapott a platón lévő Vickers egy új csövet injekcióstűből, valamint itt is repült a kománykerék, átadva helyét egy házi barkácsolásúnak (a feljavítások mindkét járműnél, figuráknál, egyebeknél sufnituning!) A málha szintén változatos helyekről jött: eredeti mellékelt darabok, másoltak, két csizma egy német baka lábáról, Dragon MG 34 – német csajka, Italeri táskák/dobozok (némelyiken lakat is van), házi gyártású doboz a kapott levelek tárolására (archív fotóról vett ötlet), amire a „LETTERS” feliratot finom csiszolóvásznon kihegyezett (ez a technika egy jól bevált puskázási módszer „mellékterméke”, még hogy nem hasznos a puskázás…) Rotring ceruzával írtam fel.
A plató oldalán rögzített két gerenda szintén hasznos lehetett egy homokba ragadt jármű mentésénél (szintén archív képről). A tartólemezek teamécses fém anyagából készült, maga a gerenda egy-egy instant OKJ-s öregbítésen átesett fenyőrudacska. A motorháztetőn lévő kör alakú valami nem céltábla a lőszert pazarolni kívánó katonák számára, hanem a légi azonosítást segítette. Általában kétoldalasra készítették, egyik oldalon a saját csapatoknak szóló jelzéssel, másikon pedig általában horogkereszttel, az ellenséget megtévesztendő. Nagyon megtetszett ez a kis színfolt a járművön,ezért készítettem el. Nem mellesleg egy, a motorháztetőn ejtett festési hibát is eltakar (de ezt nem tőlem hallottátok).
A készlet figurái itt nem estek át semmilyen plasztikai műtéten, ellenben a platón gubbasztó úriember 3 figurából lett „összelegózva”. Építés közben egyedül az első hűtőrácsnál tapasztaltam pontatlanságot, arra figyelni kell!
Festés
Mindkét jármű színe az útmutató szerint lett keverve 70% fehérből (Revell 5) és 30% okkerből (Revell 88), de ezeket az arányokat szemmel mértem, úgyhogy nem a legpontosabbak. Felhordása ecsettel történt. A kerekeket sötétszürkével (Revell 78) festettem, ez realisztikusabb, mint a fekete, mivel a gumi alapvetően nem fekete, hanem nagyon sötét szürke. A kopásokat, karcolásokat archív képek és a józan eszem(mondom ezt a bögre után…) segítségével próbáltam elhelyezni a járműveken. A járművek (főleg a kerekeknél) és a málhák festésénél nagyon sokat segített Mig Jimenez F.A.Q. könyve. A figurák egyenruháit ennek ez oldalnak a segítségével festettem meg: http://lrdg.hegewisch.net/troopers/index.html
A dioráma
A dioráma, mint a bevezetőben írtam, az első ilyen munkám, a terep végleges formáján egy hétig agyaltam, hogy mi, hogyan, merre helyezkedjen el. Végül e mellett döntöttem. A keret oldalfalai gyárilag fekete rétegelt lemezből készültek, amire először a domborzat körvonalait rajzoltam fel, majd ki lettek vágva (köszönet érte édesapámnak!) Gérbevágás után kapott egy snassz mezei MDF fenéklemezt. A tényleges terep elkészítésénél Adóba László „Építsünk diorámát!” 1-2. kötete segítette a munkámat, köszönetem értük! A keretbe hűtőgépek hőszigetelésénél használatos purhabból vágtam/reszeltem ki a domborzatot, kialakítottam a nagyobb sziklák( agyagdarabok) „fészkeit”majd felvizezett,faragasztós WC-papírral burkoltam (lsd. „Építsünk diorámát! 1.). Száradása után faragasztót ecseteltem a felületre, amibe először a nagyobb kavicsokat ültettem be, majd az egyre apróbbakat, haladva a legfinomabb porig. A felesleget egyszerűen lerázva, ahol kellett, ott kipótoltam. A talajhoz használt anyag valódi, Egertől nem messze, egy nyaralás során gyűjtöttem egy út menti sziklafal tövéből. Az anyag egy talaj és finom kőzeti maradvány elegye, ezt az esők mosták ki a sziklák repedéseiből. Ez lett körülbelül 5-6 szemcseméretre szétrostálva. Illetve a színbeli egyhangúságot elkerülendő kisebb nagyobb zúzott agyagdarabkákat is felhasználtam.
A gyér növényzetet leginkább különböző, gyűjtött növények szárított gyökereiből alakítottam ki. Kivételt képez ez alól a kétféle „élő” növény, amiknek szintén utánanéztem, sajnos Líbiai növényekről nem találtam semmit, így némileg csalva marokkói pozsgásokból szemeztem. Az egyik a kis bokorszerű balzsamos kutyatej (Euphorbia balsamifera), az egyik a domb tetején, a másik a mélyebben fekvő részen található. Elkészítésükhöz -lehet, hogy megbotránkoztató módon- zuzmódarabkákat használtam fel, a mellékelt képen egy eredeti növényről, szerintem hasonlít (mégiscsak jó valamire ez a vacak zuzmó, mondjuk másra se…) Majd az igazi növényt alapul véve festettem. A másik egy Szokotrai dögvirág (Caralluma socotrana) lenne, ennek megtalálását a jó szeműeknek ajánlom (segítségül: a dombon lévő kutyatejtől nincs messze). Már csak azért került fel, mert megcsináltam és kidobni nem akartam. Elkészítéséhez a már jól bevált rézdrótot használtam, apró darabokat vágva, majd recés pofájú fogóval megnyomkodva, imitálandó a növény rücskös felszínét (persze, hogy semmi nem látszik belőle). A virágocskái vékony fémfóliából kivágott pici csillag alakok, piros festékkel kezelve. Az utacska mellett elhelyeztem egy elhagyott, kopott német sisakot, némi plusz részletet adva a diorámának. Mindezek végeztével (természetesen teljes száradás után felhelyeztem a már kész járműveket és kapott egy öntapadós címkét, ami a képek készítése után került fel, azért nem látszik.
Remélem, hogy nem untattam senkit a süketelésemmel az iránytűkről, meg a marokkói gazokról, és egy élvezhető cikket/diorámát sikerült összehoznom. Abban is reménykedek, hogy semmi fontosat nem felejtettem ki, mivel a járművek még 2011 nyarán készültek, a dioráma pedig a 2012-es mosonmagyaróvári kiállítás előtt. Ha valakinek bármilyen kérdése lenne a diorámával, a makettekkel, vagy akár a balzsamos kutyatejjel kapcsolatban, tegye fel bátran! Köszönöm a figyelmet!
Az építés/festés során felhasznált referenciák, internetes oldalak:
Osprey Warrior 148 – Long Range Desert Group Patrolman
Eric Morris – Guerillas in uniform – Churchill’s Private Armies int he Middle East and the War Against Japan 1940-1945
Gavin Mortimer – The SAS in World War II – An Illustrated History
Adóba László – Építsünk diorámát! 1-2.
Míg Jimenez - F.A.Q.
http://www.lrdg.de/main.htm
http://lrdg.hegewisch.net/lrdg.html
Köszönet szüleimnek, barátaimnak, a HCModelling fórum tagjainak az építő kritikákért!
|
|
makettek026
|
|
|
2009_0830makett0013
|
|
|
makettek028
|
|
|
makettek029
|
|
|
makettek033
|
|
|
makettek034
|
|
|
makettek014
|
|
|
makettek016
|
|
|
makettek018
|
|
|
makettek017
|
|
|
makettek019
|
|
|
makettek020
|
|
|
makettek022
|
|
|
makettek023
|
|
|
LRDG034
|
|
|
kp054
|
|
|
diorma042
|
|
|
kszdio002
|
|
|
kszdio009
|
|
|
kszdio003
|
|
|
kszdio004
|
|
|
kszdio005
|
|
|
kszdio006
|
|
|
kszdio007
|
|
|
kszdio008
|
|
|
kszdio010
|
|
|
3443573979_88b5c6c407
|
2012.10.27.
Utolsó módosítás: 2012.11.04.
Utolsó módosítás: 2012.11.04.