Douglas A-1H Skyraider
1:48, Revell
No.04584
Pintér György - Múzeumi krimik
A katonai repülés egyik leghíresebb csapásmérő repülőgépét még a 2. világháború végén kezdte el tervezni a Douglas repülőgépgyár legendás tervezője, Ed Heinemann. Az XBT2D-1 jelzéssel illetett gépe első felszállása 1945-ben történt. Annak ellenére, hogy a sugárhajtású korszak beköszönte miatt egyre másra mondtak le a katonai vezetők a légcsavaros gépek megrendeléséről, a Skyraiderre mégis igényt tartottak. A pilóták a gép anakronisztikus megjelenését kifigurázva el is nevezték SPAD-nak, utalva az 1. Világháború híres kétfedelűjére.
Az alsó szárnyas együléses, robusztus sárkányt egy Wright R-3350-26WA csillagmotor emelte a magasba, és maximum 520 km/h sebességgel repíthette. A hatótávolsága 2100 km volt, fegyverzet gyanánt négy beépített 20mm-es gépágyút kapott. A szárnyak alá 7-7 fegyverfelfüggesztő ponton szállíthatott bombákat, rakétákat, tartályokat.
A Skyraider-ek a koreai háborúban debütáltak, ekkor még a US NAVY és a USMC színeiben, sötétkék festéssel. Ekkor még AD-1 néven repültek, ezért néhol Able Dog néven emlegetik. Ez idő alatt egy dokumentált légi győzelemre is futotta: egy Po-2 lett a trófea. A koreai háború alatt 128 Skyraider veszett el.
A vietnami háború alatt már az USAF és a dél-vietnami légierő is alkalmazta, meglehetős hatékonysággal. A Skyraider-ek legismertebb feladatköre a lelőtt pilóták felkutatása, és a mentés idején a terület biztosítása volt. Az Intruderek támadása (Flight of the Intruder) című pompás mozifilm végén egy ilyen jelenetet lehet látni, remekül megkoreografálva.
Az A-1-et a brit Royal Navy is használta, de harcba csak a szuezi válság idején vetette be, a HMS Bulwark fedélzetéről.
Franciaország is az üzemeltetők közé tartozott és az Algériai háborúban alkalmazta az A-1-est.
Svédország 12 darab ex-brit gépet kapott, amiket fegyverzet nélkül célvontatásra használtak.
A Skyraider-nek készült légcsavaros-gázturbinás változata is, igaz csak prototípus szinten.
A típusnak rengeteg alváltozata létezett, és jópár gép még ma is repül bemutatókon, bizonyítva a konstrukció sikerességét.
A Revell 1/48-as makettje az igazi géphez hasonlóan egy igazi túlélő. Valaha az ESCI dobta piacra, majd ez a makett volt a Monogram dobozaiban is. Bár még nem néztem bele, de nem csodálkoznék, ha ugyanez lenne az Italeri-féle csomagolásban is. Egy szó mint száz, régi makett.
A szép grafikájú dobozt kinyitva 3 fehér és egy parányi átlátszó öntőkereten találjuk az alkatrészeket. Kevés sorja azért akad, és a felületekre is a régi pozitív panelezés a jellemző.
A pilótafülke a korához képest szépen részletezett, a csillagmotor is, viszont ha a zsalukat a helyükön hagyjuk, ebből semmi sem fog látszani. A doboz tartalmazza a felhajtott szárnyú állapothoz az alkatrészeket, de ha így akarjuk gépünket megcsinálni, akkor bizony fűrészelni kell majd. A futóművek szintén szépek, az aknák oldala egybe van öntve az aknafedelekkel. Az aprócska farokkereket egybeöntötték a kerékillával, így egy kicsit nehéz a festése. Sajnos a jókora és látványos törzsféklapokat nem készíthetjük el nyitott állapotúra. A fegyverzetre nem lehet panasz, minden pilonra jut függesztmény. 8db bomba, 4db nem irányítható rakéta tubus, 2db napalmtartály, és a törzs alá egy méretes üzemanyagtartály a rakomány.
A kabintető két részből áll, karcmentes.
Bár a makett elég koros, a gyártó ezt megpróbálta azzal kompenzálni, hogy háromféle géphez adott festési utasítást és matricákat. És ezt milyen jól tette! Egy szürke-fehér látványos díszítésű US NAVY, egy terepszínű USAF és egy ezüst francia gépet készíthetünk el. A matricák nagyon szépek, vékonyak, pontosak, és tartalmazzák az aprócska szerviz feliratokat, sőt, a bombák végére való Remove Before Flight (RBF) szalagokat is.
Noha a Revell makettje nem említhető egy lapon a Tamiya 48-as Skyraider-ével, mégis jó szívvel ajánlható úgy a kezdő makettezőknek, mint a haladóknak. A kezdőknek a viszonylag könnyű összeépíthetőség adhat sikerélményt a haladóknak pedig a feljavítás kihívása. Ja, és nem utolsó szempont, hogy az ára igencsak barátinak mondható.
Az alsó szárnyas együléses, robusztus sárkányt egy Wright R-3350-26WA csillagmotor emelte a magasba, és maximum 520 km/h sebességgel repíthette. A hatótávolsága 2100 km volt, fegyverzet gyanánt négy beépített 20mm-es gépágyút kapott. A szárnyak alá 7-7 fegyverfelfüggesztő ponton szállíthatott bombákat, rakétákat, tartályokat.
A Skyraider-ek a koreai háborúban debütáltak, ekkor még a US NAVY és a USMC színeiben, sötétkék festéssel. Ekkor még AD-1 néven repültek, ezért néhol Able Dog néven emlegetik. Ez idő alatt egy dokumentált légi győzelemre is futotta: egy Po-2 lett a trófea. A koreai háború alatt 128 Skyraider veszett el.
A vietnami háború alatt már az USAF és a dél-vietnami légierő is alkalmazta, meglehetős hatékonysággal. A Skyraider-ek legismertebb feladatköre a lelőtt pilóták felkutatása, és a mentés idején a terület biztosítása volt. Az Intruderek támadása (Flight of the Intruder) című pompás mozifilm végén egy ilyen jelenetet lehet látni, remekül megkoreografálva.
Az A-1-et a brit Royal Navy is használta, de harcba csak a szuezi válság idején vetette be, a HMS Bulwark fedélzetéről.
Franciaország is az üzemeltetők közé tartozott és az Algériai háborúban alkalmazta az A-1-est.
Svédország 12 darab ex-brit gépet kapott, amiket fegyverzet nélkül célvontatásra használtak.
A Skyraider-nek készült légcsavaros-gázturbinás változata is, igaz csak prototípus szinten.
A típusnak rengeteg alváltozata létezett, és jópár gép még ma is repül bemutatókon, bizonyítva a konstrukció sikerességét.
A Revell 1/48-as makettje az igazi géphez hasonlóan egy igazi túlélő. Valaha az ESCI dobta piacra, majd ez a makett volt a Monogram dobozaiban is. Bár még nem néztem bele, de nem csodálkoznék, ha ugyanez lenne az Italeri-féle csomagolásban is. Egy szó mint száz, régi makett.
A szép grafikájú dobozt kinyitva 3 fehér és egy parányi átlátszó öntőkereten találjuk az alkatrészeket. Kevés sorja azért akad, és a felületekre is a régi pozitív panelezés a jellemző.
A pilótafülke a korához képest szépen részletezett, a csillagmotor is, viszont ha a zsalukat a helyükön hagyjuk, ebből semmi sem fog látszani. A doboz tartalmazza a felhajtott szárnyú állapothoz az alkatrészeket, de ha így akarjuk gépünket megcsinálni, akkor bizony fűrészelni kell majd. A futóművek szintén szépek, az aknák oldala egybe van öntve az aknafedelekkel. Az aprócska farokkereket egybeöntötték a kerékillával, így egy kicsit nehéz a festése. Sajnos a jókora és látványos törzsféklapokat nem készíthetjük el nyitott állapotúra. A fegyverzetre nem lehet panasz, minden pilonra jut függesztmény. 8db bomba, 4db nem irányítható rakéta tubus, 2db napalmtartály, és a törzs alá egy méretes üzemanyagtartály a rakomány.
A kabintető két részből áll, karcmentes.
Bár a makett elég koros, a gyártó ezt megpróbálta azzal kompenzálni, hogy háromféle géphez adott festési utasítást és matricákat. És ezt milyen jól tette! Egy szürke-fehér látványos díszítésű US NAVY, egy terepszínű USAF és egy ezüst francia gépet készíthetünk el. A matricák nagyon szépek, vékonyak, pontosak, és tartalmazzák az aprócska szerviz feliratokat, sőt, a bombák végére való Remove Before Flight (RBF) szalagokat is.
Noha a Revell makettje nem említhető egy lapon a Tamiya 48-as Skyraider-ével, mégis jó szívvel ajánlható úgy a kezdő makettezőknek, mint a haladóknak. A kezdőknek a viszonylag könnyű összeépíthetőség adhat sikerélményt a haladóknak pedig a feljavítás kihívása. Ja, és nem utolsó szempont, hogy az ára igencsak barátinak mondható.
|
|
Boxart
|
|
|
keret1
|
|
|
keret2
|
|
|
kere3
|
|
|
keret4
|
|
|
matrica
|
|
|
s1
|
|
|
s2
|
|
|
s3
|
2009.11.06.