Staghound Mk. III
1:35, Italeri
No.6478 (2009)
Pintér György - Múzeumi krimik
Az eredeti járműről:
Ezt a páncélgépkocsi típust eredetileg az amerikai hadsereg fejlesztette ki még a második világháború elején, ám mivel a harctéren gyorsan változtak a hadseregek igényei, ezért a legyártott példányok az angol ill. nemzetközösségi erőkhöz kerültek. A Staghound (vadászkutya) fürge és könnyen karbantartható \\\"jószág\\\" volt, többféle típusa is megjárta a harcmezőket. A Mk. III változatát pl. a Crusader harckocsi tornyával szerelték fel. A háború után sok helyen egészen a 70-es évekig is szolgálatban maradtak.
A makettről:
Egy takaros kis készlettel találtam szemben magamat a dobozbontás után; fotómaratás és fém lövegcső is jár a készlethez, no meg persze textildrót a vontatókötél elkészítéséhez + néhány apróság (hordók, táskák). A dobozban 4 öntőkeretnyi alkatrész lapul, sorja szinte semmi, tömítenivaló viszont akad. Az egyes elemekre már gyárilag rákerültek a hegesztési varratok, így semmi ilyesmivel nem kellett bajlódnom. A matricák a kanadai ill. a brit hadsereg által használt verziók elkészítését teszik lehetővé, én az előbbi mellett döntöttem.
Munkamenet:
Nekem ez volt az első Italeri készletem, valamint a 2. \\\"komolyabb\\\" makettem, hisz csak pár hónapja vágtam bele ebbe a hobbiba.
A megépítésénél igazából nem törekedtem arra, hogy 100 százalékosan minden úgy legyen, ahogy az egy eredetin van, inkább csak gyakorlásnak szántam.
- építés: a makett nem bonyolult, az útmutató részletesen bemutatja az egyes lépéseket. Ahogy már írtam, tömíteni azért kellett néhány helyen, ám legalább így is gyakoroltam.
-festés: az építés befejezése után lealapoztam a vadászkutyát, majd több vékony rétegben megkapta a fedőréteget, amelyet Revell akril festékekből kevertem ki. Minden festési munka ecsettel készült, mivel festékszóró pisztolyom még nincsen. A száradás után következhetett a matricázás, amelynél azonban vétettem hibákat. A makettre nem került lakk, így a matricák fény felé fordítva eléggé csillogtak. Utólag azért próbáltam matt lakkal megoldani a helyzetet, több-kevesebb sikerrel.
-utómunkák: szerettem volna a vadászkutyán gyakorolni néhány haladóbb technikát, így hát nekiláttam olajfestékekkel és némi szárazecseteléssel valami értelmesebbet bűvészkedni az éleken és a felületeken. Az egészet először is átmostam egy olajfestékes-hígítós keverékkel, majd pár nap száradás után nekiláttam kopásokat, rozsdás foltokat és lefolyásokat készíteni ugyancsak mindenféle keverékkel és színnel. Egyelőre csak ennyit tudtam kihozni az egészből, remélhetőleg jó ez kezdésnek.A továbbaikban persze még szeretnék rajta finomítani.
Ezt a páncélgépkocsi típust eredetileg az amerikai hadsereg fejlesztette ki még a második világháború elején, ám mivel a harctéren gyorsan változtak a hadseregek igényei, ezért a legyártott példányok az angol ill. nemzetközösségi erőkhöz kerültek. A Staghound (vadászkutya) fürge és könnyen karbantartható \\\"jószág\\\" volt, többféle típusa is megjárta a harcmezőket. A Mk. III változatát pl. a Crusader harckocsi tornyával szerelték fel. A háború után sok helyen egészen a 70-es évekig is szolgálatban maradtak.
A makettről:
Egy takaros kis készlettel találtam szemben magamat a dobozbontás után; fotómaratás és fém lövegcső is jár a készlethez, no meg persze textildrót a vontatókötél elkészítéséhez + néhány apróság (hordók, táskák). A dobozban 4 öntőkeretnyi alkatrész lapul, sorja szinte semmi, tömítenivaló viszont akad. Az egyes elemekre már gyárilag rákerültek a hegesztési varratok, így semmi ilyesmivel nem kellett bajlódnom. A matricák a kanadai ill. a brit hadsereg által használt verziók elkészítését teszik lehetővé, én az előbbi mellett döntöttem.
Munkamenet:
Nekem ez volt az első Italeri készletem, valamint a 2. \\\"komolyabb\\\" makettem, hisz csak pár hónapja vágtam bele ebbe a hobbiba.
A megépítésénél igazából nem törekedtem arra, hogy 100 százalékosan minden úgy legyen, ahogy az egy eredetin van, inkább csak gyakorlásnak szántam.
- építés: a makett nem bonyolult, az útmutató részletesen bemutatja az egyes lépéseket. Ahogy már írtam, tömíteni azért kellett néhány helyen, ám legalább így is gyakoroltam.
-festés: az építés befejezése után lealapoztam a vadászkutyát, majd több vékony rétegben megkapta a fedőréteget, amelyet Revell akril festékekből kevertem ki. Minden festési munka ecsettel készült, mivel festékszóró pisztolyom még nincsen. A száradás után következhetett a matricázás, amelynél azonban vétettem hibákat. A makettre nem került lakk, így a matricák fény felé fordítva eléggé csillogtak. Utólag azért próbáltam matt lakkal megoldani a helyzetet, több-kevesebb sikerrel.
-utómunkák: szerettem volna a vadászkutyán gyakorolni néhány haladóbb technikát, így hát nekiláttam olajfestékekkel és némi szárazecseteléssel valami értelmesebbet bűvészkedni az éleken és a felületeken. Az egészet először is átmostam egy olajfestékes-hígítós keverékkel, majd pár nap száradás után nekiláttam kopásokat, rozsdás foltokat és lefolyásokat készíteni ugyancsak mindenféle keverékkel és színnel. Egyelőre csak ennyit tudtam kihozni az egészből, remélhetőleg jó ez kezdésnek.A továbbaikban persze még szeretnék rajta finomítani.
|
|
DSC_0503
|
|
|
DSC_0498
|
|
|
staghound mk III - 1
|
|
|
staghound mk III - 2
|
|
|
staghound mk III
|
2012.07.24.
Utolsó módosítás: 2012.09.22.
Utolsó módosítás: 2012.09.22.