Junkers Ju-87 B-2/R-2 Stuka
1:72, Italeri
No.1292 (2010)
Pintér György - Múzeumi krimik
A Stukát valószínűleg mindenki ismeri, még a nem "repülőbolondok" is, hiszen a korabeli propagandának köszönhetően a német villámháború egyik jelképévé vált.
Mivel ismert típusról van szó, és persze a Google mindenki barátja, azért történetének és változatainak ismertetésétől eltekintenék.
A makett
Az Italeri készlete ebben a dobozban 2010-ben jelent meg.
A készletet átvette még a Revell (4620) és a Tamiya (60776) is.
(érdemes ezekre az makett átvételekre figyelni, mert a Tamiya dobozos kétszer annyiba kerül; én a www.scalemates.com oldalon szoktam megnézni, mi is a helyzet).
A doboz tartalmát és az összeállítási/festési rajzot itt nézhetitek meg:
http://www.super-hobby.hu/products/German-Junkers-JU-87-B2-R2-Stuka.html
Az Italeri 1/72-ben a Ju-87 több változatát is gyártotta:
a B2/R2 változat mellett D-5 és G-2 is létezik; ha jól tudom, a 1221 számú készletből meg lehet építeni burkolatlan futóművel is.
Sajnos ezen készletek beszerzése eléggé nehéz, gondolom, már nincsenek gyártásban.
Négyféle festéshez kapunk matricákat, horogkereszt nélkül:
A B2 változat a doboztetőn is látható afrikai festés
B R2 változat, Kréta, 1941, sárga motorburkolattal és oldalkormánnyal
C B2 változat, Franciaország 1940, szabvány RLM65/70/71
D R2 változat, olasz légierő, Görögország, 1940
A C festést választottam, tetszett a szabvány német festésen a színes egységjelzés.
Én a készlethez anno 2016-ban 2200 Ft-ért jutottam hozzá a Modellzona boltból (bár ezen sorok írásakor, 2018 márciusában már 3200-ért vesztegetik).
Az építés
A kabinnal kezdtem. Beragasztottam a botkormányt, a rádiós/lövész ülését, majd lefestettem minden kabin alkatrészt, valamint a törzsfelek belső részét zöldesszürkére (valami RLM02-höz hasonlót próbáltam kotyvasztani Revell enamelekből: fehér, 39 sötétzöld és 77 porszürke 1:1:1 arányban).
Sajnos az oldalfalak részletezettsége zérus, de mivel zárt kabinnal készült, azért elmegy.
Kifestettem a műszerfalat, üléseket, rádiót, majd ezeket is beragasztottam.
Apró feljavításként a célzóberendezés üvegét átlátszó műanyag lapból pótoltam.
Száradás után lefestettem barnásfekete temperával, amit visszamostam ecsettel, így próbáltam imitálni az árnyékokat, mérsékelt sikerrel.
Eközben kifúrtam a szárnyak alsó felén a lyukakat, ahová a függesztmények, féklapok lesznek ragasztva, majd a összeragasztottam a szárnyat.
A száradás után némi csiszolásra szorult a szárny.
A szárnynál a csűrők és azok mozgatói egybe vannak öntve a szárny alsó részével, a mozgatórudak helyett ilyen "izék" vannak. Az igényesebbek ezt levághatják, a mozgatórudakat pótolhatják húzott szálból, stb., nekem jó a gyári állapot is).
A kabint beragasztottam a jobb törzsfélbe, majd összeragasztottam a törzsfeleket.
A kieső időkben készült még a futómű is, a gumikat 800-as vizes csiszolópapírral belapítottam.
Ezután összeragasztottam a szárnyat és a törzset.
Az orr-rész összeállítása problémásabb volt, itt kellett tömíteni, de azért nem megoldhatatlan (a tömítéshez Mr. White Puttyt használtam, amit nitrohígítóval hígítottam).
A törzset/törzs-szárny csatlakozást is tömítettem, csiszoltam, felkerültek a vízszintes vezérsíkok és annak tartói is ezután az orr-rész és a két futómű is felkerült. Így a sárkány nagyja meg is van, már csak az "apróságokat" kell majd feltenni.
A szárnyba épített két géppuska eredetileg jelzett helyét tömíteni kellett, oda nem lehet őket feltenni, meg a valóságban is feljebb voltak.
A törzs alatti nagy bomba szára is túl hosszú, a két szárból kb. 1mm-et kivágtam, majd pillanatragasztóval összeraktam.
A bombákat, kipufogókat, légcsavart, zuhanófékeket és kabintetőt külön festettem le, ezek a gép festése után kerültek fel.
A festés Revell enamelekkel készült, ecsettel, H100 szintetikussal hígítottam.
Az alábbi színeket használtam:
RLM65: 49 matt világoskék és matt fehér 5:1 arányban
RLM70: 40 matt feketészöld és 15 matt sárga 4:1 arányban
RLM71: 39 matt sötétzöld és 15 matt sárga 4:1 arányban
A színeket erősen hígítva vittem fel, 3-4 rétegben, a rétegek között jó hosszú száradási időket hagyva.
A maszkoláshoz Revell szalagot használtam.
A kabintetőt csíkokra vágott szalaggal maszkoltam (itt némileg egyszerűsített az Italeri, a keretek széle nem pontosan olyan mint az eredetin, de szerintem ebben a méretarányban és árkategóriában nekem még belefér), majd a festés után Palma faragasztóval rögzítettem (ez nem ködöli be, valamint átlátszóra szárad).
A maszkolás eltávolítása után javítottam a festés hibáit (volt, ahol nem lett egyenletes a széle, vagy befolyt egy kis híg festék a szalag alá, hiába simítottam rá).
Matricázás előtt egy hígítós papírzsebkendővel átdörgöltem a gép felületét, hogy kissé fényesebb legyen, meg a szalag mentén összegyűlt festéklépcső is eltűnjön (csak finoman, nehogy szétbarmoljam a festést).
Ezután matricáztam, Revell Decal Soft segítségével.
Horogkereszteket egy makettinfos kollégával sikerült cserélni, ezeket a készlet nem tartalmazza.
Matricázás után a panelvonalakba feketésbarna temperát kentem, majd visszamostam vizes ecsettel, így próbáltam kiemelni a lemezosztásokat.
A huzalantenna húzott szálból készült, és pillanatragasztóval lett rögzítve.
Sajnos kissé vastagabb, mint szerettem volna, próbáltam nejlonharisnya szállal is, de azt sehogy sem tudtam megragasztani.
Apró trükk, ha nem elég feszes az antenna: jól felmelegített csavarhúzót közelítve hirtelen megfeszül a húzott szál.
Hát ez az én tenyérnyi kis Stukám.
Kellemes építés volt, a hiányosságok ellenére ajánlani tudom a készletet.
Ha sikerül beszerezni valamelyik másik Italeri 1/72-es változatot, akkor elkészülnek a tesók is.
Esetleg ugyanez a készlet, a doboztetőn látható, afrikai "kígyós" festéssel.
Mivel ismert típusról van szó, és persze a Google mindenki barátja, azért történetének és változatainak ismertetésétől eltekintenék.
A makett
Az Italeri készlete ebben a dobozban 2010-ben jelent meg.
A készletet átvette még a Revell (4620) és a Tamiya (60776) is.
(érdemes ezekre az makett átvételekre figyelni, mert a Tamiya dobozos kétszer annyiba kerül; én a www.scalemates.com oldalon szoktam megnézni, mi is a helyzet).
A doboz tartalmát és az összeállítási/festési rajzot itt nézhetitek meg:
http://www.super-hobby.hu/products/German-Junkers-JU-87-B2-R2-Stuka.html
Az Italeri 1/72-ben a Ju-87 több változatát is gyártotta:
a B2/R2 változat mellett D-5 és G-2 is létezik; ha jól tudom, a 1221 számú készletből meg lehet építeni burkolatlan futóművel is.
Sajnos ezen készletek beszerzése eléggé nehéz, gondolom, már nincsenek gyártásban.
Négyféle festéshez kapunk matricákat, horogkereszt nélkül:
A B2 változat a doboztetőn is látható afrikai festés
B R2 változat, Kréta, 1941, sárga motorburkolattal és oldalkormánnyal
C B2 változat, Franciaország 1940, szabvány RLM65/70/71
D R2 változat, olasz légierő, Görögország, 1940
A C festést választottam, tetszett a szabvány német festésen a színes egységjelzés.
Én a készlethez anno 2016-ban 2200 Ft-ért jutottam hozzá a Modellzona boltból (bár ezen sorok írásakor, 2018 márciusában már 3200-ért vesztegetik).
Az építés
A kabinnal kezdtem. Beragasztottam a botkormányt, a rádiós/lövész ülését, majd lefestettem minden kabin alkatrészt, valamint a törzsfelek belső részét zöldesszürkére (valami RLM02-höz hasonlót próbáltam kotyvasztani Revell enamelekből: fehér, 39 sötétzöld és 77 porszürke 1:1:1 arányban).
Sajnos az oldalfalak részletezettsége zérus, de mivel zárt kabinnal készült, azért elmegy.
Kifestettem a műszerfalat, üléseket, rádiót, majd ezeket is beragasztottam.
Apró feljavításként a célzóberendezés üvegét átlátszó műanyag lapból pótoltam.
Száradás után lefestettem barnásfekete temperával, amit visszamostam ecsettel, így próbáltam imitálni az árnyékokat, mérsékelt sikerrel.
Eközben kifúrtam a szárnyak alsó felén a lyukakat, ahová a függesztmények, féklapok lesznek ragasztva, majd a összeragasztottam a szárnyat.
A száradás után némi csiszolásra szorult a szárny.
A szárnynál a csűrők és azok mozgatói egybe vannak öntve a szárny alsó részével, a mozgatórudak helyett ilyen "izék" vannak. Az igényesebbek ezt levághatják, a mozgatórudakat pótolhatják húzott szálból, stb., nekem jó a gyári állapot is).
A kabint beragasztottam a jobb törzsfélbe, majd összeragasztottam a törzsfeleket.
A kieső időkben készült még a futómű is, a gumikat 800-as vizes csiszolópapírral belapítottam.
Ezután összeragasztottam a szárnyat és a törzset.
Az orr-rész összeállítása problémásabb volt, itt kellett tömíteni, de azért nem megoldhatatlan (a tömítéshez Mr. White Puttyt használtam, amit nitrohígítóval hígítottam).
A törzset/törzs-szárny csatlakozást is tömítettem, csiszoltam, felkerültek a vízszintes vezérsíkok és annak tartói is ezután az orr-rész és a két futómű is felkerült. Így a sárkány nagyja meg is van, már csak az "apróságokat" kell majd feltenni.
A szárnyba épített két géppuska eredetileg jelzett helyét tömíteni kellett, oda nem lehet őket feltenni, meg a valóságban is feljebb voltak.
A törzs alatti nagy bomba szára is túl hosszú, a két szárból kb. 1mm-et kivágtam, majd pillanatragasztóval összeraktam.
A bombákat, kipufogókat, légcsavart, zuhanófékeket és kabintetőt külön festettem le, ezek a gép festése után kerültek fel.
A festés Revell enamelekkel készült, ecsettel, H100 szintetikussal hígítottam.
Az alábbi színeket használtam:
RLM65: 49 matt világoskék és matt fehér 5:1 arányban
RLM70: 40 matt feketészöld és 15 matt sárga 4:1 arányban
RLM71: 39 matt sötétzöld és 15 matt sárga 4:1 arányban
A színeket erősen hígítva vittem fel, 3-4 rétegben, a rétegek között jó hosszú száradási időket hagyva.
A maszkoláshoz Revell szalagot használtam.
A kabintetőt csíkokra vágott szalaggal maszkoltam (itt némileg egyszerűsített az Italeri, a keretek széle nem pontosan olyan mint az eredetin, de szerintem ebben a méretarányban és árkategóriában nekem még belefér), majd a festés után Palma faragasztóval rögzítettem (ez nem ködöli be, valamint átlátszóra szárad).
A maszkolás eltávolítása után javítottam a festés hibáit (volt, ahol nem lett egyenletes a széle, vagy befolyt egy kis híg festék a szalag alá, hiába simítottam rá).
Matricázás előtt egy hígítós papírzsebkendővel átdörgöltem a gép felületét, hogy kissé fényesebb legyen, meg a szalag mentén összegyűlt festéklépcső is eltűnjön (csak finoman, nehogy szétbarmoljam a festést).
Ezután matricáztam, Revell Decal Soft segítségével.
Horogkereszteket egy makettinfos kollégával sikerült cserélni, ezeket a készlet nem tartalmazza.
Matricázás után a panelvonalakba feketésbarna temperát kentem, majd visszamostam vizes ecsettel, így próbáltam kiemelni a lemezosztásokat.
A huzalantenna húzott szálból készült, és pillanatragasztóval lett rögzítve.
Sajnos kissé vastagabb, mint szerettem volna, próbáltam nejlonharisnya szállal is, de azt sehogy sem tudtam megragasztani.
Apró trükk, ha nem elég feszes az antenna: jól felmelegített csavarhúzót közelítve hirtelen megfeszül a húzott szál.
Hát ez az én tenyérnyi kis Stukám.
Kellemes építés volt, a hiányosságok ellenére ajánlani tudom a készletet.
Ha sikerül beszerezni valamelyik másik Italeri 1/72-es változatot, akkor elkészülnek a tesók is.
Esetleg ugyanez a készlet, a doboztetőn látható, afrikai "kígyós" festéssel.
|
|
SDC18424
|
|
|
A doboz képe
|
|
|
Festések
|
|
|
Fénykép-0080
|
|
|
Fénykép-0105
|
|
|
SDC17430
|
|
|
SDC17431
|
|
|
Fénykép-0127
|
|
|
Fénykép-0128
|
|
|
SDC18425
|
|
|
SDC18426
|
|
|
SDC18427
|
|
|
SDC18429
|
|
|
SDC18431
|
|
|
SDC18433
|
|
|
SDC18434
|
|
|
SDC18435
|
2017.02.04.
Utolsó módosítás: 2018.03.04.
Utolsó módosítás: 2018.03.04.