Pintér György - Múzeumi krimik
A Stug IV az egyik legismertebb rohamlöveg a német harcjárműveket kedvelők körében. A Pz IV alvázra épített páncéltörő ágyú adja ezt az érdekes vonalvezetésű páncélost. Ami engem megragadott benne, hogy torony híján kissé „kilóg” a hagyományos tankok közül.
A makett megvásárlásának pillanatában nem gondoltam azokra a meglepetésekre, amelyekkel később találoztam. Amikor birtokomba került a makett, akkor már túl voltam néhány „új” kiadású 1:72-es Revell maketten. A jót könnyű megszokni tartja a mondás ugyebár. Védekezésül a gyártó mondhatja, hogy egy igen régi 1995-ös makettről van szó. De lássuk miről is beszélek……öööööö írok. A dobozban található 2 db öntőkeret, egy matricalap, és egy összeállítási útmutató. Az összeállítási útmutató kissé leegyszerűsített a később kiadott makettekhez képest. Elhagyja a páncélos történetével foglalkozó részt, és mindössze 4 oldal, abból is csak 2 oldal maga az építés leírása. A gyártó a saját festékeit ajánlja az összeépítéshez, de én kizárólag Humbroll festékeket használtam. Összesen kettő öntőkereten találjuk a közel 90! alkatrészt. Sajnos sok sorjával és egy kevés beszívódással is találkoztam. Sorjákat szikével és csiszolópapírral könnyen lehet orvosolni, a beszívódásokat pedig tömítőpasztával (Neolflex) és némi csiszolással. Nem éreztem változást a matricalapnál. A jelzések jók voltak, és könnyen kezelhetőek. Két páncéloshoz kapunk jelzéseket. Az egyik a 394. StuG- Brigade páncélosa Normanndiából, a másik egy anoním alakulaté az 1945-ös ardenneki offenzívából. Végül csak a keresztet használtam fel a felhozatalból.
Az építést a páncéltest teljes összeépítésével kezdtem. Természetesen minden alkatrészt megszabadítottam a sorjától, és a beszívódásoktól. A későbbiekben is hasonló módon jártam el. Aztán következtek volna a futógörgők de először magamhoz kellett, hogy térjek a döbbenetből. Minden egyes görgő egyetlen darabból volt öntve. Véleményem szerint cseppet sem hasonlítottak az eredetre. Sajnos ez van……ööö volt. Itt jegyzem meg, hogy a későbbi maketteken már kettő darabból kell őket összerakni. No mindegy felkerültek a páncélosra a meghajtókerekekkel és a láncfeszítőkerekekkel együtt. Ezután következett az összes többi alkatrész a páncéltesten. Helyére kerültek a kibúvónyílás ajtajai. Zárt állapotban ragasztottam be az ajtókat, mert ugyebár belső berendezés nuku. Az útmutatóval ellentétben a géppuska mellvédjét álló helyzetben ragasztottam a helyére. A géppuskát külön festettem, és csak az építés végén ragasztottam a helyére. A lövegcső is tartogatott egy meglepetést. Nem volt kifúrva a csőszájfék. Ezt könnyen orvosolhatjuk. Fúrógép híján kézzel fúrtam ki, ill. egy tű segítségével az oldalsó lyukakat is megnagyobbítottam. A köténylemez tartóit is a helyükre ragasztottam, de a köténylemez maga csak a festés után ragasztottam a tartókra. Kezelésbe vettem a szakaszolt lánctalpat. Az öntőkereten szerettem volna festeni,de egy kis hiányérzetem támadt. Sajnos a vezetőtarajok hiányoztak! Ezért nem használtam fel a pótláncszemeket. Valamit ki kellett hogy találjak annak érdekében, hogy eltkarjam a futógörgőket és a lánctalpat. Így esett a választásom a sarazásra, ami ápol és eltakar. De erről később. Végül egy sötétbarna árnyalattal lemázoltam a lánctalpat, a görgőket, és a páncélteknő oldalát.
Próbáltam olyan mintát festeni, amely látványos ugyanakkor ecsettel megfelelően elkészíthető. Így esett a választásom az ambush (Hinterhalt) mintára. A sötétsárga alapra H93 (Dessert Yellow) felvitt zöld H117 (US Light Green) és barna H160 (German Camouflage Red Brown) nagyobb méretű foltokba barna ill. zöld, vagy mindkettőre sötétsárga foltokat festettek. A kisebb méretű foltok ugyanazok, mint a nagyobb méretűek. A kamuflázs elkészítése után került fel a kereszt egy vékony klakkréteg kíséretében, és a kipufogó H113 (Marr Rust) festése. Egy napi száradás után híg H33 (Matt Black) többször átmostam a teljes felületet. Újabb napi száradás után az alapszínnel szárazecseteltem a páncélost. Fekete pasztelkrétaporral kezeltem a csőszájféket. A sarazás következett. H29-t (Dark Earth) összekevertem hintőporral. A hintőpor arányának növelésével a massza egyre sűrűbb lesz. Több próbálkozás után sikerült a megfelelő állagot eltalálni. Egy régi elhasznált ecsettel vittem fel a felületre. Iválóan eltakarta a görgőket és a lánctalpat. A massza száradása után H33 (Matt Black) híg oldatával befolyattam a sarazott részt. Néhány óra elteltével H26-l (Khaki) szárazecseteltem a sárral kezelt részt. Végezetül egy jó adag fényes lakk következett. Az eredménnyel teljesen elégedett voltam Azt gondolom, hogy minden makettnek van előnyös és kevésbé előnyös része…….. A záró akkord az volt, hogy felragasztottam a köténylemezeket és a géppuskát H56 (Aluminium), H160 (German Camouflage Red Brown).